Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vallás - Hit *** Imák - Versek **

 

 
 
Boldog névnapot !
angel
 

Köszönöm, URAM!
 

  Uram, éreztem, szóltál hozzám
- így szólítottál: gyermekem! -
templomodban megérintettél,
hol némán hajtottam fejem.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, tudom, kiválasztottál,
veszni bárányod nem hagyod.
Mikor fájdalomban gyötrődtem,
Te bekötötted a sebem.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, fényt adtál a látásra,
örülni szép természeten.
Csodálni égen-földön látszó
hatalmadra nyitod szemem.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, engedtél új tavaszt még,
megtartottál kegyelmesen.
Virágszirmoknak záporában
látom, irgalmad végtelen.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, vezess Szent Lelked által,
ne lakjon bennem félelem.
Golgotán, Fiad szent vérével
megmentette az életem.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, ingó hitem táplálod,
ajkamra szót adsz szüntelen.
Igéddel hadd hirdessem másnak:
tart még a földi kegyelem.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, engedd, hogy küldetésem
teljesítsem hálatelten.
S ha erőm fogyva Hozzád térek,
végső sóhajom ez legyen:
- Köszönöm, Néked, Istenem!

mail

Udud István

Kölcsey utolsó imája

Mindenható, ki trónolsz fönn a mennyben, 
s a végtelen tér pályáit betöltöd, 
lakozván roppant csillagokban éppúgy, 
mint bennünk, romló földi porszemekben, 
hallgasd, hallgasd meg, esdekelve kérlek, 
hűlő ajkamnak elhaló imáját. 

Ki a Mindenség alkotója vagy 
és számon is tartója mindeneknek, 
Te jól tudod, ó Egyetlen Tudás: 
miért, mi végre lettem én e földön; 
mért kellett válnom létem hajnalán 
máiglan sajgó-égő bélyegessé; 
miért vetted el tőlem, akiket 
- vér a vérükből - annyira szerettem; 
s miért hagytál meg, gyönge gyermeket, 
még gyöngébbeknek hitvány gyámolául; 
kétségbeesve, kételkedve hányszor, 
hányszor zokogtam-kérdeztem: - miért? 

De rendeléd, hogy elcsituljanak 
a test s a lélek csahos kínjai, 
s a csüggedésnek béklyóit lerázván 
létküzdelemre vértezzem magam. 
Akartam - tudni! Szomjú lelkemet 
kábítottam holt eszmék mákonyával 
a létezőknek lényegét kutatván, 
célját keresve vizsgálatba vonni; 
fölemelni az elesetteket, 
a gőgösöket alázatra intvén 
munkálkodni együtt a köz javáért: 
erre tettem föl akkor éltemet. 
Szent neved után legszentebb nekem 
a Hon neve volt: érette akartam 
küzdeni, tenni. Nála nemesebb célt 
nem láttam, melyért élni érdemes. 
Hányszor faggattam önmagam: megérte? - 
Mert nem fogytak el számról a miértek. 

Ki szeretetre szomjaztam szünetlen, 
mért vett körül annyi gáncs, megnemértés, 
sanda gyanakvás, fröcskölő gyűlölség? 
Miért, rokonim, pályatársaim? 
Miért? Feleljetek ti is, barátaim! 
S jaj, hányszor perzseltél meg olthatatlanul 
lángoddal, kínok kínja, szerelem! 
De mint hűs leplek lázas beteget, 
úgy hűtötték le pillantásaikkal 
vágyaimat a szépek, kik felé 
sóhajaim bús madárraja szállt. 
Tudom, ne mondjátok, tudom, miért. 

Mindenható, ki trónolsz fönn a mennyben, 
hallgasd, hallgasd meg, esdekelve kérlek, 
hűlő ajkamnak elhaló imáját! 
Érzem, immár az út végére értem, 
melyet pályámul nékem kijelöltél. 
Szenvedni - hosszú; érdemet szerezni, 
hatni, alkotni, gyarapítani, 
a hon üdvéért munkálkodni - rövid volt. 

De nem panaszlok. Megnyugszom Tebenned, 
ki mindenek szülője, mozgatója 
s végső nyugpontja vagy. Hálás szavakkal 
megköszönöm, mint irgalmaddal adtál: 
életemet, mely gátjaim dacára 
haszon nélkül tán mégsem múlik el; 
a négy folyam partján a drága földet, 
mely táplált s fölnevelt, s bár mint magam, 
szegény s nyomorult vala, de nekem 
egyetlenem: HAZÁM volt! 
Köszönöm ezt az ezerszer áldott-átkozott 
nyelvet, amelynél nincsen édesebb, 
noha sorsánál nincsen mostohább, 
melyen, ha kellett, szólnom adatott. 

Mindenható, ki trónolsz fönn a mennyben, 
hallgasd, hallgasd meg, esdekelve kérlek, 
hűlő ajkamnak elhaló imáját. 
Áldd meg a gyermeket, kit úgy szerettem, 
mintha enfiam volna; ó vezesd el 
az igazaknak ösvényére, váljék 
- vágyam szerint - honunknak hű fiává! 
Engem is áldj meg, én Uram! Kímélj meg, 
megbocsátván, a gyötrelmes haláltól! 
És áldd meg, áldd meg mindenekfelett 
e népet, mely már annyit bűnhödött, 
teremtő ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART!  
 

mail
 

Akármit is hoz elém a sorsom,
ha Isten velem van, valahogy megoldom.
Hozhat szép pillanatokat, s fájó könnyeket,
hitem s reményeim előre visznek.


Szeretem az életet, bármily mostoha is néha,
s ha lélekben-testben elfáradok,
Istennel beszéltem meg gondom-bajom.


Tudom nem véletlen semmi , amit át kell éljek,
minden ajándék fentről, hisz épp ez a lényeg..
Nem adhatjuk fel soha, mert az utunk során,
sok szeretetet , és jóságot adhatunk tovább.


Hisz van kinek élete sokkal borúsabb mint a miénk,
s nem érzi , nem látja Isten féltő kegyelmét.
Ezért hát légy hálás mindenért, mit jutott neked,
Hisz bizton tudhatod Isten vezet, Isten SZERET!..

Iván Erika

 
mail
 

Nádasdi Éva: Zsoltár

Tele van az élet jóval: kenyérrel, tisztával, sóval.
Adjál, Uram, menedéket, adjál, Uram, tisztább létet.
Adjál, Uram, nyugodalmat, vándornak, hogy vándorolhat,
éhezőnek adjál étket, s töröljél el minden vétket.


Félutamon szólok hozzád: közel legyél, Istenország.
Adjál, Uram - enyhet adni: ne kelljen így megfáradni
Földi létem jaj-siralmas: vagyok bárány, vagyok farkas.
Adjál, Uram, menedéket: félelmemül ne rakj fészket.


Fiókád - én - elesetten keresgéllek elveszetten.
Szép új napot kéne fonni, gyerekekről gondoskodni:
család, béke, galamb, alma, s cifraságom fogadalma:
néked, Uram, felajánlom sok álságos cifraságom.


Adjál nekem Uram - békét, add az ember menedékét;
segíts nekem, Uram, árván: vagyok félben a szivárvány;
Uram, hallgatlak a szélben, eme végső menedékben:
nem kell dohány, nem kell talmi, csak én tudjak irgalmazni;
vegyél el a terheimből, adjál többet terveimből;
társat kérek, menedéket: terveimben rakjál fészket;


Tudjak, Uram, úgy szeretni: vesztes ügyben nem elveszni:
ügyeimet félbe hagytam, magamnak nem irgalmaztam:
bepanaszlom magam Néked: enyhítsd meg a vereséget:
segíts, Uram, úgy szeretni: emberek közt - ember lenni.

mail

Mészáros Jánosné -

Isten szeretete végtelen


Néha mikor elgondolkodol
Kire számíthatsz az életed során,
Egy név az csak, mely benned érlelődik:
Isten, a Mi Atyánk!


Ha bánatod van, bármilyen fájdalmas
Ő az, kihez igaz szívvel elvonulhatsz.
Nem nevet ki, nem űz gúnyt belőled,
Hatalmas szeretete, megsegít és átölel.


Félelmed úgy érzed, nehéz elviselned,
A mi Urunk az, ki ebben segít neked.
Úgy érzed, néha az élet unalmas,
Sok-sok gond nehezedik rajtad.


Fordulj csak bizalommal az Atyához,
Oltalmat adó keze, minden gondot megold.
Megcsaltak, becsaptak, átgázoltak rajtad,
Nem kívánsz tovább élni, célodat feladtad.


Egyet tegyél meg, menj az Úr házába,
Bánatos szíved valami boldogság átjárja.
Rádöbbensz: bánatodra a választ rögtön megtaláltad.
Előtte nincs titok, őt be nem csaphatod,
Őszinte legyen minden pillanatod.


Minden időben, minden korban,
Esőben, hóban, zivatarban
Az egyetlen akire mindenben számíthatsz.
S mikor közeleg a vég, közeleg az elmúlás


Ő az egyetlen, aki mindig melletted áll-
Nem hagy ott egy pillanatra sem,
Megölel... megsegít... fájdalmadon enyhít.
Utolsó pillanatban is Ő fogja a kezed,


Ő lesz az, aki fogad majd a nagy mindenségben.
Most már tudod, az életed véges,
Mindig és mindenért az Istent szólítod meg.


Tehát még nem késő, alakítsd így
az életed,
Meglátod az Úr majd megsegít tégedet.
Köszönd meg számtalanszor az életet Néki,
Meglátod, Hited mindig, mindenben
átsegít. 

mail

Fésűs Éva -

Kívánság


Uram, ha egyszer nagyon jó leszek,
egy szívet adj nekem!
Egyszerűt, tisztát, szépet, kedveset,
lakozzék benne erős szeretet
és imádkozni tudjon melegen.


Nem kell lobogva égő gyötrelem,
és tépő ösztönök,
nem kellenek a cifra nyomorultak,
kik rossz szerelmeket százszor meguntak,
de olthatatlan vágyuk füstölög.


Nem kell megejtő, színes hangulat,
vérkergető borok;
tedd keserűvé, pecsételd le ajkam,
hogy indulatnak játékul ne adjam,
mi bennem szándékodból szent dolog.


Nem kell a kar, mely kígyóként ölel,
tapasztalt, sima kéz,
nem kell, hogy csak a testemet szeressék, -
a múló mámor mélye dúlt üresség,
s nem kell a szó, mely rombol, úgy becéz.


Vigyázz reám, ha forró pillanat
oson be álnokul
lelkembe, - mert én hófehérre vágyom,
és mégis sokszor megcsal önnön álmom,
ha jobbra, balra csóktüzecske gyúl.


Ne legyen tűz és füst az életem,
csak szentjánosbogár;
de szabadíts meg az öncélú vágytól,
mely hamis lidérc fényeként világol
s a fáradt lélek békét nem talál.


Uram, azért egyszer, ha jó leszek,
adj nekem egy szívet,
ki tisztán szűrte át e földi lázat,
kiben testvérek büszkeség, alázat,
ki enyém volna, s énvelem Tied.

 

mail


Koncz János:

ISTEN


Nem kereslek én a távol messzeségben,
Ahol annyi fényes, csillagszem ragyog.
Véges elmémmel a nagy mindenségbe,
Én parányi porszem úgysem juthatok.


Én nem kutatom, hogy királyi széked,
Melyik égen van, s melyik csillagon.
Én magam körül kereslek téged,
És megtalállak hitemmel: vakon.


Hatalmad látom, ha érintésedre
Meginog a föld, dübörög, remeg. 
Vagy ha villámokat szórnak intésedre
Dörgő csattogással sötét fellegek.


A Te szavad hallom a dörgő viharban,
A napsugár a Te szemed fénye.
Te beszélsz hozzám a kismadár-dalban,
Te hintesz mézet a virágok kelyhébe.


Mikor imádkozva lehajtom fejemet,
Elismerve kicsiny, parányi voltomat,
Akkor is látlak, ha rám teszed kezedet,
S reám teríted védő palástodat.


Nem kereslek én a távol messzeségben,
Bárhova nézek, mindenütt ott látlak:
Virágkinyílásban, sárga falevélben,
Minden atomjában e roppant világnak.  

mail

Még mindig van ember ki nem tud megszólalni,
De ima nélkül hidd el, meg sem lehet halni,
Legyen hited, imád, ameddig tart az élet,
Hidd el, a Teremtő mindig ott van véled.

Amit Isten elhintett , kitépni nem lehet,
Ha ismered az imát, vitatni sem mered,
Sokszor hiszi az ember, ez mind semmiség,
De csak az ima előtt nyílik meg az ég.

Mondd el Isten előtt , hogy te is hiszel,
Itt van az ideje, kezdjük együtt el ,
Hangosan imádkozz,ne nézd a másik arcot,
Az imádkozó lélek megnyer minden harcot .

Imádkozz mint egy gyermek, sírhatsz is ha fáj,
Hangosan, vagy csendben, itt már nincs szabály,
Imádkozz mint Jézus ott fenn a hegyen ,
Ki arra kérte Istent, hogy életed legyen.

HANKOVSZKI ILONKA

mail

Vajay Tiborné:

Apró örömök

Apró örömöknek kellene élni
beérni azzal, hogy ragyog ránk a nap,
hogy bíbor fénnyel érkezik a hajnal,
hogy valósággá válhat néhány gondolat.

Beérni azzal, hogy simogat egy kéz,
hogy szívünk dobbanására egy másik szív felel,
megérteni azt, mit dúdol a szél,
s a boldog kismadár, miről énekel.

Apró örömöknek kellene élni,
bízni abban, hogy mindig van remény,
hogy minden hajnal új kezdetet ígér,
s hogy utunk egyszer Istenhez elér.

mail

Bizalomteljes könyörgés

Atyám, benned bízom.
Nincs más reményem.
Te vagy erős váram,
Kősziklám nékem.
Egyszülött Fiadban,
Drága Megváltómban
Küldj segítséget.
Halld meg szívem szavát,
Ó, adj szabadulást,
Bűnömből tisztulást,
Mint megígérted.

Atyám, benned bízom,
Áldom szent neved.
A bűn hogyha kísért,
Én győzök veled.
Sátán hogyha támad,
Nekem mitsem árthat,
Hű karod megvéd.
Megváltott népeddel,
Szentek seregével
Ujjongó örömmel
Áldalak üdvömért.

Atyám, benned bízom,
Vezess utamon.
Ha néha fáradok
Te légy támaszom.
Melletted nem félek,
Szüntelen rád nézek,
Tudom, hogy szeretsz.
És bár a halálnak
Bús völgyében járjak,
Én ott is imádlak,
Mert mennybe vezetsz.

Cseh szöveg alapján:
Gerzsenyi Sándor

mail

Viruljon a szeretet!

Csodás égi szeretet
hozzánk jött le Teveled
bűn honába, Jézusunk,
hol sötétben fut utunk.

Itt a gyűlölet tarol,
jaj, annak, kit átkarol.
Sok szív haragtól remeg,
gyűlölet fertőzte meg.

Mely szív haraggal teli,
irgalmat nem ismeri.
Hol szív haragtól hevül,
ott szeretet nincs belül.

Jézus, Hozzád fordulunk,
szeretni mi nem tudunk!
Szeretetlen világban
Hozzád esdünk imában!

Szívünkben -harag helyett-
viruljon a szeretet!
Boldogok akkor leszünk,
ha a mennybe érkezünk!

Pecznyík Pál
 
mail
 
Pósa Lajos 

Templomban

Hajlékodba, 
Templomodba, 
Ím bejöttem, 
jó Atyám! 
Száll fohászom 
Tiszta szárnyon- 
S mintha szavad hallanám! 

Én Istenem, 
Légy itt jelen! 
Mutasd meg szent arcodat! 
Szállj szívembe, 
Szállj lelkembe, 
Érezzem jó voltodat. 

Ének zengjen, 
Zengedezzen, 
Templom legyen kebelem! 
Szent oltára, 
Erős vára 
Te légy, édes Istenem!
 

angel

 

ÉN ISTENEM

Én Istenem, legjobb pásztorom
Ma a lelkemet Neked hozom.
Én is a Te bárányod vagyok,
Nézd, homlokomon szent békéd ragyog!

Oh, ölelj, kérlek, szent Szívedre,
Hadd maradjak ott mindörökre.
Sohase engedj rossz útra térnem,
Tilos mezőkön más füvét tépnem.

S ha egyszer mégis eltévednék,
Kemény, szúrós tövisre lelnék,
Végy a válladra, s ne tégy le soha,
Hogy többé ne lehessek mostoha .... 

 

 

mail

 

Mészáros Sándor

KÖNYVEK KÖNYVE 

Van egy drága könyvünk,
Boldog, ki forgatja,
Mert megszentelt annak
minden sora, lapja.

Csodálatos erő
Árad ki belőle,
Békességet, reményt,
Vigaszt nyerhetsz tőle.

Ezért ha könnyet csal
Szemedre gond, bánat,
Ne csüggedj, nyisd meg e
Könyvet: Bibliádat!

S minden fájdalomra,
Jajra, könnyre, sebre,
Gyógyító balzsamot
Fogsz találni benne.

De ha jól megy sorod,
Öröm éri szíved,
Akkor is vedd elő
Ezt a drága könyvet.

S ha minden áldott nap
Olvasod, meglátod,
Megsokszorozódik
A te boldogságod!

Szepes Mária

Kértem Istent...

Kértem Istent, vegye el a gőgömet, és Isten azt felelte: Nem. 
Azt mondta, nem az Ő dolga, hogy elvegye: az én dolgom, hogy feladjam. 

Kértem Istent, tegye egészségessé béna gyermekemet, és Isten azt felelte: Nem. 
Azt mondta: A lelke egészséges, a többi ideiglenes. 

Kértem Istent, adjon nekem türelmet, és Isten azt felelte: Nem. 
Azt mondta: A türelem a szenvedés mellékterméke: nem adható, csak kiérdemelhető. 

Kértem Istent, adjon nekem boldogságot, és Isten azt felelte: Nem. 
Azt mondta: Ő áldást adhat, a boldogság rajtam áll. 

Kértem Istent, vegye el tőlem a fájdalmat, és Isten azt felelte: Nem. 
Azt mondta: A szenvedés eltávolít a földi dolgoktól, és közelebb hoz hozzám. 

Kértem Istent, növelje nagyra lelkemet, és Isten azt felelte: Nem. 
Azt mondta: növekednem egyedül kell, ő majd megnyes néha, hogy gyümölcsözőbb legyek. 

Kértem Istent, segítsen, hogy szeressem az embereket, ahogyan Ő szeret engem. 
És Isten azt mondta: No végre egy jó gondolat!
 
 

Keresztények erőssége

Kit az élet útján
Tövisek véreznek:
Szíve minden tüskét
Rózsának érezhet,
Hogyha Máriához,
A Szent Szűz Anyához
Járul esdekelve, -
Megszűnik keserve!

Aki anyát vesztett,
Nézzen Máriára,
Forduljon Hozzája, -
S nem lesz többé árva!
Kit nyom szegénysége:
Vegye Őt szívébe, -
S a Boldogasszonnyal
Gazdag lesz azonnal!

Aki rengetegben
Bolyong tévedezve:
A Szent Szüzet kérje,
Hogy őt kivezesse.
S kinek csüggedt lelke
A célt meg nem lelte:
Gyújtson mécset Neki, -
S a mennybe vezeti!

Ki-ki elhagyottan
Zokog bús magányban:
Igaz, erős hittel
Bízzék Máriában!
Ha Rá gondol, mindjárt'
Angyalok között jár,
S ha szenved, - türelmes;
Közel van Istenhez!

Ámen.
 

angel

Péter Ágnes

Fohász

Ó Istenem, hallgasd meg kérésem!
Nincs ki meghallgasson, csak Te ott fent az égben!
Oly nehéz a sorsom, néz le kicsit rám.
Melyet cipelek, oly sok év után.

Azt hittem, hogy jobb lesz.
Majd csak lesz valahogy.
De ebből az egészből.
Én ki nem lábalok.

Segíts hát rajtam drága jó Istenem!
Hogy e terhet a vállamról levegyem!
Éljem az életem, csendben, békességben.
S, én hálát mondok, s dicsőítlek Téged!

Hallgatom kérésed drága jó gyermekem.
Lesem minden lépted, s ott vagyok melletted.
Simogatom lelked, sok-sok szeretettel!
Mert tudd, hogy a szeretet nem ér fel semmivel!

Minek a pompa, gazdagság, és a fényűzés!
Ha a szívetekben nincs meg a kellő megértés!
Ha egy kicsit is elcsendesedne lelketek!
Akkor tudni fogjátok, hogy ott vagyok veletek!

Mert akiben a szeretet lakozik.
Ő tudni fogja, hogy hová is tartozik.
Ez hát a te kincsed, őrizd, s vigyázz reá!
Adj belőle másnak is, hisz tudd hogy visszaszáll reád!

angel

Pisch Ferenc :

Bízva taníts minket


Bízva taníts minket Urunk,
Hogy mennybe vezessen az utunk.
Adjál nekünk még több hitet,
Hogy elnyerhessük kegyelmedet.

Bocsásd meg a bűneinket,
És az ellenünk vétkezőknek.
Űzd el tőlünk a gonoszt,
És mindazt, ami rossz.

Néped ne hagy el, soha,
Mert sorsa oly mostoha.
Áraszd reánk szereteted,
S adjad nekünk kegyelmed.

Fordítsd felénk az arcodat,
Hogy megismerjük jóságodat.
Erős hittel, félünk téged,
S el ne hagyd a szegény néped.

Üdvözlünk és áldunk téged,
Ragyogjon a fényességed.
Szívünk, lelkünk tiéd legyen,
A te neved áldott legyen.

angel

Ó, Jézus, szelíd szívedből, mint kristályból, úgy áradnak felénk az Isteni irgalmasság sugarai, ezért könyörgünk hozzád. Uram Jézus, fogadj szívedbe.
Tedd irgalmassá szememet, hogy ne ítéljek elhamarkodottan, és ne gyanakodjak senkire, hanem mindenkiben a jót lássam, és segítőkész legyek.
Tedd irgalmassá nyelvemet, hogy rosszat senkire ne mondjak, s megbocsátó, figyelmes szavakra találjak.
Tedd irgalmassá, és jóságossá a kezemet, hogy minden fáradságot, és nehézséget magamra vehessek, mások terheinek enyhítésére.
Tedd irgalmassá és segítőkésszé a lábamat, hogy fáradtságom és kimerültségem ellenére segítsek a rászorultakon.
Tedd irgalmassá és minden nyomorúság előtt nyitottá a szívemet, segíts, hogy senki elől el ne zárkózzak, sose beszéljek a saját szenvedéseimről. 
Fogadj be, Uram, szentséges szívedbe! 
Jézusom, találjon a Te irgalmasságod nyugalmat bennem. 
Válts meg engem, Te vagy mindenem. 
Hozzád könyörgök Uram, Te vagy a Mindenható Szeretet, magasztalom irgalmas jóságodat. 
Ámen

angel

Gegő Rebeka : 

Fohász


Te, a mindenség Teremtője, 
Nézz le hozzánk ide a Földre: 
Áldást szórj a szenvedőkre, 
S okot adj, az új reményre. 

Add, hogy a világra béke szálljon, 
A düh, s a gyűlölet messze szálljon. 
Szívünkben szeretet sarjadjon, 
S hitünk mindig megmaradjon. 

Óvd meg lelkünk tisztaságát, 
Hallgasd meg mindenki imáját, 
Vezesd, ki nem találja útját, 
Váltsd valóra sokak álmát. 

Te, ki belelátsz minden szívbe, 
Ismered mindazt, ami zajlik benne, 
Segíts, hogy fájdalom ne gyötörje, 
S a bánat, ha lehet, elkerülje. 

Őrizd mind, kit szívem szeret, 
S nyújthassak, ha kell segítő kezet. 
Amikor nehéz s mostoha az élet, 
Akkor is meglássam benne a szépet.

angel

 

angel

Akarsz e, meggyógyulni? János. 5, 1 -16.

Jeruzsálem Izrael fővárosa, mindig is zajos, nyüzsgő város volt, melybe nem csak a templomba látogató zsidók, hanem idegenek is, fel - feltűntek a város ódon utcáin. Bizonyosan így volt ez, Úr Jézus korában is. Különösen is, egy - egy nagyobb ünnep alkalmával. Bizonyságtételem eseménye, a 38 esztendei beteg meggyógyítása is, egy ilyen nagy ünnep alkalmán ment végbe. Ennek a rendkívüli eseménynek 2 fő szereplője volt.

Jézus és egy névtelen súlyos beteg.

Erre az ünnepre, az ország minden részéből, vonultak az emberek Jeruzsálembe, csoportosan vagy családonként, hogy megjelenjenek Isten színe előtt, az ország egyetlen templomában, hogy ott, imádják Istent és oltárára helyezzék, bűnért való és hálaáldozataikat. De ebben a nagy ünnepi vonulásban, senki sem vette észre, hogy Jézus is felment Jeruzsálembe!

Mi már tudjuk, amit az akkor élő zsidók még nem tudhattak, hogy az emberi testet öltött világteremtő Úr, nem a templomba sietett, hanem a juhkapunál lévő Bethesda tóhoz, távol a város zajától és lármájától, a látványos eseményektől, ünnepi lázban élő emberektől, Jézus a vakokat, sántákat és aszkórosokat kereste fel. Akikkel abban a korban, még annyira sem törődtek, mint napjainkban. Azok az ünneplő emberek, nem tudhatták, hogy a köztük élő testet öltött Isten, nem a templomban volt, hanem a Bethesda tavánál! Az Úr Jézus tudta, hogy mire vállalkozott, midőn bűnösöket szánó szeretettéből, embertestet öltött rövid időre, mert tudta: olyan súlyos és halálos bűnvírus fertőzte meg az emberiséget, amelyet csak Ő tudott meggyógyítani!

Jézus, mivel mindentudó, jól tudta, hogy a tó partján fekszik egy névtelen beteg, immár 38 éve, és szenvedi betegsége fájdalmát. Reményt vesztetten tölti, betegsége napjait. Jézus, nem véletlenül látja meg őt. Tudott róla, és a sok gyógyulásra váró beteg között, ennek a névtelen beteg embernek hozta el, gyógyulását. A sokaságban, Jézus könnyen rátalált erre a beteg emberre. A közelükben lévő emberek, bizonyára hallhatták, ennek a két embernek rövid párbeszédét. Jézus első szava ez volt hozzá: ,,Akarsz e, meggyógyulni?" Az egyenes válasz, az lett volna, ,,Uram, akarok!"

De a beteg ember száján, inkább panaszként hangzott el, ,,Uram, nincs emberem" Jézus erre a panaszra, csodálatosan válaszolt: ,,Kelj fel, vedd az ágyadat és járj!" És végbe ment a csoda! 38 hosszú év után, talpra állt ez a béna beteg ember. Felvette ágyát, és hazatért.

A Biblia nem tudósít arról, hogy a beteg ember körül tartózkodó sokaság, látva ezt a rendkívüli csodát, elálmélkodott, és a sok gyógyulásra váró beteg, mennyire szerette volna, hogy Jézus őket is gyógyítsa meg! Milyen boldog lehetett ez a névtelen gyógyult ember, és hálája jeléül, felment a templomba, ahol újra találkozott gyógyítójával, Jézussal. Akitől kissé erélyes utasítást kapott, élete jövőjére nézve, ,,Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezzél" Jézus ajkáról, többször is hangzott el, ez a 3 szó: ,,Többé ne vétkezzél" E három szóból, világosan tűnik ki, hogy minden szenvedésnek, nyomorúságnak előzménye a bűn!

Mely a legparányibb mértékben is halálos vírust tartalmazz! Talán nem vétek, mennyei Atyám ellen, ha kijelentem: a bűn, hasonlítható a halálos lepra betegséghez, melyet ős szüleinktől örököltünk. A lepra: hosszú évszázadokon át, gyógyíthatatlan volt. És csak a huszadik században vált gyógyíthatóvá. Mégis, a gyógyulások ellenére is, világszerte folyamatosan terjed a lepra. Istené legyen a hála és dicsőség, hogy a bűnből is, mint a leprából, lehetséges a teljes felgyógyulás!

Azonban, ezt a halálos bűnvírust, földi ember, képtelen volna gyógyítani. Hogyan is szabadíthatná meg, bűnös ember, bűnös embertársát? Sehogy! Erre csak Isten bűntelen, szent életű Fia, Jézus Krisztus képes! Ámde Ő is, csak drága vére és élete feláldozása által tudta legyőzni, a halálos bűn okozóját, a sátánt és a halált! A bűnösöket pedig úgy gyógyította meg, hogy bűneiket magára vette, és a Golgotán, véglegesen odaszegezte a keresztfára! Azonban, ezt a mérhetetlen nagy áldozatot, lehet hittel elfogadni és lehet hitetlenül, elutasítani. Istennél nincs kényszer, nincs erőszak, hanem drága lehetőség, minden ember számára!

Szomorú, hogy csak kevesen élnek, ezzel a drága lehetőséggel. A bűnleprára utaló jelek, legtöbb ember életén nem tűnnek fel, Ezért a legtöbb ember, bűntelennek érzi és vallja magát. Élvezi a világ nyújtotta, szépségeket, javakat. De sokszor őket is, betölti a halálfélelem, az ismeretlen jövőtől való rettegés. A korházak, gyógyintézetek, telve vannak, testi, lelki betegségben szenvedő emberekkel. Talán eszükbe sem jut, hogy a halálos bűnvírus, okozza szenvedésüket! Azonban a bűn halálos vírusát, a legképzettebb orvosok sem tudják eltűntetni! Erre csak az egyetlen mennyei Főorvos, Jézus Krisztus képes!

Aki elhiszi, hogy a bűnkérdést, az Úr Jézus már kétezer éve elintézte a Golgotán! Drága vére és élete feláldozásával! Az a halálos bűn alól, teljes feloldozást nyerhet! Az Úr Jézus pedig, - ígérete szerint -ma is itt jár köztünk, Szentlelke által! És nem csak jó Pásztorként, hanem gyógyító Orvosként is kopog, bűn sebzett emberek, bezárt szívajtaján, bebocsájtásra várva!

Ezért boldogok mind azok, akik rádöbbennek, emberileg gyógyíthatatlan betegségükre, és készek megnyitni, szívük zárt ajtaját, az egyetlen gyógyító főorvos, vagyis az Úr Jézus előtt! Hogy halálos bűnbetegségükből, teljes gyógyulást nyerjenek! Így már földi életük idején is, meg ízlelhetik, a dicsőséges mennyei örömnek elő ízét.

Az Úr Jézus, ma sem alkalmazz erőszakot, hanem csak szelíden kérdez: ,,Akarsz e, meggyógyulni?" Huszonegyedik század embere! Akik igennel felelnek, azokra az örök élet öröme vár, Isten dicsőséges országában.

Írta: Pecznyík Pál 2014-ben

angel

Horváth Ilona:

Kérés

"Van egy álmom, nem tagadom, ígérem és megfogadom.
A JÓISTENHEZ készülök, ha a mennyországba kerülök.
Leborulok majd előtte, hogy nézzen a szenvedőkre.
Kezem imára kulcsolom, kérésem én majd elmondom.
-Én ISTENEM nézz a földre, arra a sok szenvedőre.
A TE hatalmad olyan nagy, de a földön ó ne hagyd,
azt a sok-sok szörnyűséget.
Küldj a földre békességet, tedd jobbá az embereket,
öld ki a sok gyűlöletet.
A szeretetből olyan kevés, elpusztul az emberiség.
Hintsd meg földünk a szeretet porával.
Leborulok előtted e földi imával."

ÁMEN.

angel

Kegyelem

Szomorú volt szívem, minden gyötrelem,
Teherként zúdult rám, a földi életem.
Szeretetre vágytam, hogy valaki megértsen,
Terheim cipelni naponta segítsen.

Reményem szétfoszlott s minden hiába,
Örömöt nem leltem sehol a világba.
Teltek a napjaim a súlyos terhek alatt,
S egyszer a ,,SZERETET" önmaga megragadt.

Terhedet cipelni segítek ,,ÉN" neked,
Betöltöm szívedet, örömöd lehet.
E földi életben erőt adok neked,
Életed alkonyán ott leszek melletted.

Ha szíved majd egykor egy végsőt dobban,
Tört szemedben egy fény fellobban.
Ott is ,,ÉN" leszek majd, tereád várva,
Bevezetlek az örök menny honába.

Azóta életem más lett e világban,
Nem vagyok egyedül, s nem élek hiába.
Szolgálat életem, másoknak javára,
Terheim levette ,,Ő" vette vállára.

Betelt az életem, szívemből zeng hála,
Dicsőség Istennek, dicsőség és hála !

angel

 

Acsai Sándorné : 

Karma


Uram add, hogy megbékéljek, 
segíts, hogy kijelölt utamra térjek! 
Hisz feladatot adtál nékem, 
de emberré lettem, s nem emlékszem 
miért jöttem e zord világra... 
Merre az ösvény, melyen járva 
közelebb kerülök a nemes célhoz, 
amit a végzet nekem hordoz? 

Mutasd kérlek, mit látnom kell, 
téveszmék ne vakítsanak el! 
Ne csábítsanak csalóka képek, 
az igazat lássam, ne a szépet. 
Add, hogy mindezt megérthessem, 
létem terhét elviseljem. 
Méltó legyek a nevedhez, 
a végtelen szeretethez.

 

mail

Jaspis

Fohász

Kérem az Istent,
tartson itt Téged,
e földi pokolban
a kétség az vétek.

Kérem az Istent,
adjon épséget,
e földi pokolban
ezt nem kérni - félek!

Kérem az Istent,
a benned élőt, Téged,
a földi poklot tedd
mennybélivé, kérlek!

Kérem az Istent,
kérlek én Téged,
adjon merszet,
légy` kegyes, Élet!

Kérem az Istent,
kérem úgy magamat,
szeretni tudjak
hittel: mihamarabb.

Kérlek úgy Téged,
kérlek úgy Téged,
e földi pokolban
maradj itt, Lélek!

E földi pokolban
maradj itt, Lélek!

angel

Annyi mindenért kell köszönetet mondanom,
ezernyi imával is, még mindig tartozom,
őszinte lelkemet úgy is ismered,
nem is kell, hogy elmondjam neked...
Csak tudd, mégis...
Köszönöm, hogy az életem
egyszerűen, de mégis élhetem
s hogy kislányként fehér zokniban dalolva
nézhettem fel a csillagokra...

Te ott voltál, s vigyáztál rám...
elküldted értem a Nagymamám...
Szerettek sokan, voltak barátok,
a tudást is, amit adtak a szigorú tanárok,
a szellőt, ami arcomat lágyan simogatta,
mikor az első csókot lehelték ajkamra...
Köszönöm... Uram a gyermekeimet.
Ennél nem is adhattál volna nagyobb örömet!
Köszönöm, hogy láttattad velem
mindazt a szépet, mi köröttünk terem...
Te engedted nekem, hogy mindig ott legyek,
ahol szükség van rám és segíthetek.

Köszönöm Neked a szenvedéseket,
bánatot, a fájó könnyeket...
Te mindig tudod mit, miért teszel,
valamit biztosan most is tervezel...
mert látod, ahogy lassan, s csendesen...
lelkem bús köpönyegét magamról levetem,
hogy örülni tudok egy piros virágnak...
s átadom magamat egy újabb csodának.

angel

Wilhelm Nakatenus SJ: 

Egy meghallgatott imádság

Erőt kértem az Úrtól,
s Ő nehézségeket adott, melyeken megedződtem.
Bölcsességért imádkoztam,
és problémákat adott,
melyeket megtanultam megoldani.
Előmenetelt óhajtottam,
gondolkodó agyat adott és testi erőt kaptam,
hogy dolgozzam.
Kértem bátorságot,
és Isten veszélyeket adott,
melyeket legyőztem.
Áhítottam, hogy szeretni tudjak,
és kaptam az Úrtól bajba jutott embereket,
akiken segítsek.
Kegyes jóindulata helyett alkalmat kaptam a jóra,
és mindent megkaptam, amire szükségem volt.
Imádságom meghallgatásra talált.

(Aachen, 1682.) 

 

angel

Sík Sándor:

Verses imádság

Te vagy a Fészek, 
Puha vagy, édes és meleg. 
S én oly keveset gondolok veled, 
És oly sokszor máshova nézek, 
És megvetem a régi fészket, 
A régi meleget 
És a régi egyformaságot. 
Szédülő fejem vándorolni késztet, 
Keresni más vidékeket, 
Szivárványszínűbb új világot 
És ismeretlen fészket 
És elmegyek, örök elégedetlen, 
Hazátlan bujdosó gyanánt, 
És sose tudom, mért sírós a kedvem, 
És nem tudom, mi bánt 
És szállok, szállok messze földeken, 
Szüntelenül és pihenéstelen, 
És egy sajgó vágy egész életem: 
A régi Fészek melegére. 
És te vagy az Anyamadár, 
És én vagyok pelyhes fiókád, 
A csupa-vakság, a csupa-mohóság, 
Aki mindig máshova vágyik, 
Akit hív minden félhomály. 
És botorul és elbízottan 
Kiszállok bizakodva, bátran 
Nap-nap után. És te utánam 
Sírva nézel és gond sújtottan. 
És én nyugalmat nem találok 
Sehol a végtelen világon, 
Mert ott sír bennem, bárhol járok, 
Aggódó, fájó csipogásod 
Hívogató, síró zenéje. 
És mindenhonnan visszavágyom 
Szerelmes Szíved melegére. 
Te vagy a Sziklaszál, 
Melyen a fészkem épül, 
Amely az apró dombok tömegébül 
Messze-magasra szökken 
és magában, 
Egy-óriás-magában áll. 
És röpke szárnyam, fürge lábam 
Akárhová visz engemet, 
Csak körötted keringhetek, 
És nem lehet távozni tőled 
S nem látni téged nem lehet. 
Bejárhatom a rég halott időket, 
És lelkem messze jövendőkbe 
szállhat: 
Nem lehet vissza nem kívánni 
Amaz egyetlen Sziklaszálat. 
Te vagy a Hegy, 
És a hegyet nem lehet túlrepülni, 
Te vagy a Völgy, 
És a völgyből nem lehet kirepülni. 
Te vagy a Lég, 
És a leget nem lehet átrepülni. 
Te vagy a Föld, 
És a földről nem lehet fölrepülni. 
És Te vagy a Határ: 
Csak tebenned lehet repülni: 
Itt nem lehet és nem szabad, 
Csak szépen, csendesen megülni

angel

Végh Tamás
Fohász

Mindennapi szavainkat
Add meg nekünk ma,
Hogy tudjunk
Egymáshoz szólni szépen.
Káromkodjon bár e jelen,
Mi maradjunk meg
Vérpiros igézetükben.

Mindennapi jóságunkat
Add meg nékünk ma,
Hogy ki ne hűljön
Bennünk az a jászol,
Melyből egykor
Kihangzott az Ígéret,
Őszbe lehullt
Nyaraink csendjén törve át.

Mindennapi szívünket
Add meg nékünk ma,
Hogy bírja erővel
A reszkető lélek,
Ne legyen sohasem
Szeretni rest,
Ha már fájdalmait
Hozzád felemelte.

 

angel

Szeretlek Jézus

Szeretlek Jézusom, hűséges pásztorom,
Életem teljesen Neked adom.
Neked adom Uram, ki engem megtaláltál,
A bűnben elveszni nem hagytál.

Lehajoltál hozzám, és kebledre vontál,
Sohasem felejtem el, amit akkor mondtál.
Szerelmednek lelke átjárja szívemet,
S el kellett hinnem, hogy jegyesed lehetek.

Ruhám, mit szégyelltem, foltos volt a bűn miatt,
Lehullott rólam, egy pillantásod alatt.
Megmostad lelkemet drága szent véredben,
És felöltöztettél ragyogó fehérbe.

Tudom már mit jelent elhívottnak lenni,
Rajtad kívül Uram, nem boldogít semmi.
Amikor hallgattam kedves szavaidra,
Átjárta a szívemet az örömáradat.

Üldözhet a világ, had támadhat reám,
Nem rendít meg semmi, vigyázol reám.
Nemes forgatagban velem, vagy Te híven,
És nem szakaszthat el tőlem semmi.

Hűséged vezérel, mert szavad biztat,
Szereteted fénye utat mutat.

angel

 

Kincses Zoltán

Kitárt karjával ég, és föld között
rám néz, még itt van...élet és halál között.
Még szólni akar, szeme még keres,
nevemen szólít, azt suttogja: szeress!

Értem függ a fán, ujjai tárva,
nem lehet többé, a szívem bezárva.
Igen, jól látom, Ő felém tekint,
kezét szög tartja, csak szemével int.

Jézus, Megváltó megbízást ad,
szemével üzen: folytasd munkámat.
Legyél jószívű, legyél irgalmas,
hagyd el a rosszat, mindenkit meghallgass.
Te légy a lábam, szívem, és kezem,
hogyha vállalod, becsukhatom szemem.

Kitárt karjával ég, és föld között
Rám vár, még itt van élet, és halál között.
Még szólni akar, szeme még keres.
Nevemen szólít: jöjj, és Engem kövess!

 

mail

Uram !
Annyi mindenért kell köszönetet mondanom,
bár sok ezernyi imával még mindig tartozom Neked.
Őszinte lelkemet úgy is csak te ismered,
nem is kell, hogy elmondjam neked.
Csak tudd, mégis!..
Köszönöm az életem, amit
egyszerűen, de mégis élhetek.
Köszönöm hogy láttatod velem
mindazt a szépet, mi köröttünk terem,
és engeded nekem, hogy mindig ott legyek,
ahol szükség van rám és segíthetek.
Köszönöm Neked a szenvedéseket,
a bánatot, a fájó könnyeket,
Hisz mindig tudod, mit miért teszel.
Valamit biztosan most is tervezel,
mert látod, ahogy lassan s csendesen,
lelkem bús köpönyegét magamról levetem.
Látod, hogy örülni tudok fűnek, fának, minden virágnak,
és hálásan köszönöm, hogy átadhatom magamat még ezernyi újabb csodának!
Ámen

angel

Hogy meg tudjunk bocsátani...

Istenünk, Atyánk,
Te mindig megbocsátón nyúlsz felénk;
taníts minket is megbocsátani.
Mivel a Te titkod,
csak Te tudsz rá megtanítani.
Ne engedd, hogy erőt vegyen rajtunk
a régi, ismerős rossz,
hogy ütést ütéssel viszonozzunk.
Adj nekünk bátorságot,
hogy felismerjük önmagunk sötét oldalát.
Lássuk be,
hogy mi is képesek vagyunk elkövetni
mindazt a rosszat, amit mások
velünk tettek.
Ismerjük fel emberlétünk törékenységét.
Kérünk, adj bátorságot és alázatot,
hogy feltárjuk mások előtt fájdalmunkat.
Ne engedd, hogy magunkba zárkózzunk,
azzal a meggyőződéssel,
hogy ez jogunkban áll,
és azt az illúziót tápláljuk,
hogy egyedül ki tudunk lábalni a bajból.
Ne engedd elfelednünk,
hogy egymás testvérei vagyunk.
Taníts meg bennünket igaz módon látni.
Bűneinket, hibáinkat olyannak tudjuk,
amilyenek,
se nagyobbnak, se kisebbnek. 
Óvj meg attól, hogy felnagyítsuk
és feleslegesen boncolgassuk a részleteiket.
Add, hogy hazánkban
az igazságszolgáltatás is
valóban az igazságot mondja ki,
teljesen, de ugyanakkor emberségesen.
Add, hogy megértsük azokat,
akik rosszat tettek nekünk.
Add meg a megbocsátáshoz szükséges
bátorságot.
Te azt kívánod, hogy szívünket elárassza
a béke.
Kérünk, szilárdítsd meg bennünk
a meggyőződést,
hogy nincs olyan rossz a világon,
amit Te ne tudnál jóra fordítani.
Add, hogy higgyük:
bocsánatod megelőz minket,
és nem várja meg,
hogy másoknak megbocsássunk.
Jó Urunk és Atyánk,
taníts arra is, hogy ellenségeinket szeressük
és sose számolgassuk,
hogy hányszor kell megbocsátanunk.
Szeretnénk a hetvenszer hétszeren túl
számolni,
hiszen Te kéred ezt,
és mert Te annyira számítasz ránk.
Ámen

angel

Kívánságom Istenemhez....


Kívánságom Istenemhez, 
Szeresse a Nemzetemet.
Megfáradt a sok viharban,
Erőt rabló belvitákban.

Add, hogy szeresse szomszédja,
Ne rúgja senki rút fia!
Add, ragyogjon reá a Nap
Mikor kisded Életet kap!

Add, legyen újra ereje, 
Hogy összefogva verje le
Bitor emberek hatalmát, 
Kik nyelvét, örökét tapossák!

Add, lélegezzen újra fel,
Hagy láthassa minden Ember
Hagy láthassa minden Ember
Egy ősi Nemzet áll fel ismét 
Összefogva a Hitéért!

Kívánságom, Istenem, 
Halld meg csendes kérésem.
Sokat szenvedett e Nép már,
Had pihenje a sok kínját...

(Bahnisch Ágnes ) 

 

mail

 

"Tégy mindent Isten kezébe!
Ne kérdezd Tőle, mit ad cserébe,
Hisz Tőle kaptad földi életed,
És megváltásod elvégeztetett.
Csak szent kezébe tedd le mindened:
A fájó múltat, súlyos terheket,
lelkedet gyötrő átkos bűnöket
Jelen idődet, minden percedet,
Kezébe tedd le, amíg teheted.
S mit hoz a jövő? Nem is sejtheted,
Nem kell, hogy tudjad: tudja Istened.
Most arra kérlek a Jézus nevében:
Tégy mindent Isten kezébe!
Hagyj mindent Isten kezében!
Mit Neki adtál, bízd rá egészen,
"Az Úrra hagyjad minden útadat"
Ó add át Neki teljes önmagad!
Ő számon tartja minden dolgodat,
Ne vedd kezedbe ismét sorsodat!
Hadd tartson kézben mindent hű Urad..."

(részlet Vizi István verséből)

 

angel

 

Megváltóm, Hozzád száll imám:
Taníts meg élni igazán!

Az élet legdrágább ajándék,
S én élni igazán szeretnék!
Nem úgy, amiként sokan élnek,
Dolgoznak, sírnak, nevetgélnek,
Vagy éltek Fáraók a trónon,
És szirének a szigetparton,
Kis eszkimók a jégrétegen,
Vagy ősatyánk az édenkertben.

Élni! Nem úgy, mint sokan élnek,
Kik a lelkükkel nem törődnek,
Járnak e létben gondtalanul.
Vagy összetörten, nyugtalanul,
Őrjöngnek, sírnak és gyűlölnek,
Dinom-dánomban elmerülnek.
Naponta vermet ásnak másnak,
S ha beleesnek, kiabálnak.
Gyilkolnak szívvel, szájjal, tettel,
Nincs viszonyuk a szeretettel.
Nehéz keresztet raknak másra,
Ők nem vinnék, hogy más meglássa.
Szenvedni félnek, mint a tűztől,
De másokat nem óvnak ettől.
S míg békéről zengedez ajkuk
Csak félig van elásva kardjuk.
Port hintenek egymás szemébe
S vakon rohannak végzetükbe.

Élni! Mint a hithősök éltek!
Kik e világgal nem törődtek,
Könyörületes szívvel jártak,
Jutalmat senkitől sem vártak.
Szerettek szívvel-szájjal-tettel,
Nem sújtottak senkit kereszttel.
De ők viselték mások terhét,
Testvérré fogadták a szegényt.
Őket mindenki üldözte, gúnyolta,
Otthonuk volt a katakomba.
Kiket bántott fagy, jégeső, hó,
Kikre a világ nem volt méltó.

Élni! - Igazán! - búban, bajban,
Imádkozni a nagy viharban!
Szenvedni Krisztusért keresztet,
Vállalni börtönt, rabbilincset,
Bemenni tüzes kemencébe,
Dobatni oroszlánok vermébe,
Ha kell, szenvedni hajótörést -
S így törjek az Igének rést.
És életemnek mártír vére
Legyen a szeretet pecsétje...
Ilyen életnek nagy az ára...
Így élni lelkem leghőbb vágya...

Megváltóm, hozzád száll imám:
Taníts meg élni igazán!

Dénes Ferenc

angel

Uram , adj egészséget!

Csendes kis kápolnában térdre ereszkedek,
Mély sóhajom gyöngyei arcomon peregnek.
Szeretett Istenem, hozzád küldöm fohászom,
Könnyem cseppjeit a betegekért hullajtom.

Látod, mennyi ember kiált új reményekért?
A porba hullt, de mégis értékes életért?
Csodás álmokból szőtt, varázslatos célokért?
Egy jó szóért, segítő kézért, szeretetért?

Adj hitet és elég erőt, kérlek Istenem!
Nem lehet, hogy bárki méltatlanul elvesszen!
Nehéz az út, mit nemes küldetésként kaptunk,
Hibáztunk sokszor, de kínnal el nem bukhatunk!

Oldozd fel a betegség fájó kötelékét,
Add vissza az elesettek szép reménységét!
Tegyél áldott csodákat dicső kegyelmeddel,
Cseréld fel a sorvadást viruló élettel!

A virágok özöne kertekben pompázzon,
S ne a könnyáztatta temetőben nyíljon!
Add, hogy a kéz szeretve fogjon másik kezet,
Felemelve egymást, tegyenek lépéseket!

Engedd a szív arcát egy másikban látni meg,
Ne legyen egy szem sem, mi a sötétben mereng!
Gyújts a homályban apró, szelíd mécseseket,
Mely utat bevilágítva hozzád elvezet!

Éreztesd, hogy minden lélek fény és szeretet,
Ki gyermekedként boldog életre született!
Áld meg, kit gyötör a kór, ereje elveszett,
Ápold irgalommal, már eleget szenvedett!

Hálát adok Szent Atyám, hogy ajtót nyitottál,
Magadhoz engedtél és békességet adtál.
Könyörgő szavaimmal hozzád fordulhattam,
Az esendő emberekért imát mondhattam.

Köszönöm. Ámen.

angel

ADY ENDRE : 

HISZEK HITETLENÜL ISTENBEN


Hiszek hitetlenül Istenben,
Mert hinni akarok,
Mert sohse volt úgy rászorulva
Sem élő, sem halott.

Szinte ömölnek tört szivemből
A keserű igék,
Melyek tavaly még holtak voltak,
Cifrázott semmiség.

Most minden-minden imává vált,
Most minden egy husáng,
Mely veri szívem, testem, lelkem
S mely kegyes szomjuság.

Szépség, tisztaság és igazság,
Lekacagott szavak,
Óh, bár haltam volna meg akkor,
Ha lekacagtalak.

Szűzesség, jóság, bölcs derékség,
Óh, jaj, be kellettek.
Hiszek Krisztusban, Krisztust várok,
Beteg vagyok, beteg.

Meg-megállok, mint alvajáró
S eszmélni akarok
S szent káprázatokban előttem
Száz titok kavarog.

Minden titok e nagy világon
S az Isten is, ha van
És én vagyok a titkok titka,
Szegény hajszolt magam.

Isten, Krisztus, Erény és sorban
Minden, mit áhitok
S mért áhitok? - ez magamnál is,
Óh, jaj, nagyobb titok.

angel

Jolie Taylor: Uram nézz reám

Uram nézz reám, karom nyújtom feléd.
Ott keress, hol nem ér semmi fény.
Mindig vigyáztad léptemet, óvtad létemet.
Bocsásd meg bűneimet, mosd tisztára lelkemet.

Uram taníts meg újra hinni, bízni.
Utam csak így tudom tovább vinni.
Szeretnék angyal lenni,
szeretet szárnyán messze repülni.

Uram töröld le könnyemet,
erősítsd meg hitemet, hogy jók az emberek.
Nyisd fel szemem, hogy lássalak.
Feléd száll most a gondolat.

Lelkemet töltsd fel fénnyel, hittel, reménnyel.
Égett a tűz bennem, mégis száműzött lettem.
Ne szólj, csak fogd meg kezem.
Ne hagyd, hogy ezer darabra hulljon szívem.

Uram irgalmad oly nagy, hát el ne hagyj.
E földön nem vagyok más, csak áldozat.
Teremts egy új világot nekem,
hol boldogságban élhetem életem.

Lelkem mostantól a templomod.
Kegyeidért minden éjjel imádkozom.
Ölelő karodban áldásod rám találjon.
Uram, halld meg néma kiáltásom.

angel

Hajdu Sára: A lélek imája

Mindenki lelkében létezik egy ima,
Mit nem kell könyvből tanulnia.
Elég ha a csendben némán elmerül
S a szavak előtörnek oly rendületlenül.

Mik aztán maguktól mondatokká válnak,
Részesei lesznek egy szív dobbanásnak.
S lassan átjárják az egész lényed,
Érzed ugye, ahogy megroggyan a térded?

A kezed is önkénytelen összekulcsolod,
Ne bánd ha imádat némán ordítod.
S ha könnyes már a szemed, mivel nézel az égre,
Esendő vagy Ember, nincs, kinek nincs vétke.

Imádkozz hát a magad Istenéhez,
Bűneid bocsánatára, tán ez is elég lesz.
S a hited, ne veszítsd el soha,
Egy életed van, bár a sors néha mostoha.

Cipeld hát, még ha nehéz is kereszted,
Utad végén megtudod, miért kellett így tenned.
Addig imádkozz, mert létezik egy ima,
Mit a léleknek nem kell, könyvből tanulnia..

angel

Vitéz Somogyvári Gyula

Magyar miatyánk 1919-ben

Van-e imádság, forróbb, könyörgőbb,
mint a miénk most? - Kínok imája! -
Nyisd meg Nagyúr a fellegek kárpitját
s irgalmas szívvel, figyelmezz rája.
Nincs annyi fűszál, libanoni lejtőn,
mint ahány könnycsepp bús magyar
szemekbe,
hallgass meg kérünk, jaj, most az egyszer
Miatyánk, ki vagy a mennyekbe'!
Könyörgünk! Nézz ránk, hisz az nem lehet,
hogy síró szóval pusztába kiáltsunk!
Sok volt a vétkünk - nagy büszkeségünk.
felhőkig járt az álmodásunk -
de most bánattól gyötrötten mondjuk:
Szenteltessék meg a Te neved!

Végigvertél a borzalommal
és mégis, most is széthúzunk, látod.
Küldjed szívünkbe a szerelmes békét,
jöjjön el végre a Te országod!...
Ugye nem szórod szét ezt a népet,
bujdosónak a nagy világba,
hiszen Te hoztad Ázsiából
s verted, de védted a pusztulástól
ezer évig! Mondd csak: hiába... ?!

Voltunk a véres védőbástyád
s voltunk villámló ostorod,
tégy velünk, ahogy megérdemeljük,
legyen meg a Te akaratod!

Küldjed szívünkbe a szerelmes békét,
s küldd az erőt a rossz karunkba!
Küldj halk esőt a földjeinkre
S legyen gondod a barmainkra...!
Önts enyhülést a lelkek tüzére,
s tudsz: szeress! Ha kell: fenyíts!
csak legyen béke, boldog megértés,
miképpen menyben, úgy a földön is.

Nézd: éhezünk, rongyokba járunk,
nincsen koldusabb néped minálunk.
Nézzed a gyermek éhező száját,
asszonyainknak bús Kálváriáját,
ha Te nem segítesz: elveszünk!
Ó, add meg hát a napi kenyerünk...!

Nagyúr! Vétekkel, igaz, megrakódtunk,
gőgösek közt, bizony elsők voltunk,
de most a házunk hamva van fejünkön
s a bűnbánat megtépte köntösünket,
Isten! Istenes szerelemmel
bocsásd meg a mi vétkeinket...!

Minket megvertél magyar-Isten
és megverted az őseinket.
De fiainknak minden más nép,
felejtse el apái vétkét
- sok számolatlan számadásunk -
miképpen mi is megbocsátunk
a mi ellenünk vétkezőknek...

Torkunk rekedt a rimánkodástól...
az ős magyar föld: merülő gálya.
Jaj! Tedd a szent kezed föléje,
oltalmazd meg, vigyázz rája
és ne vigy minket a kísértésbe!

A tenyereden, Isten-apánk
hordod az ember-milliókat.
Mi is elférünk békében ottan,
csak vesd ki köztünk az árulókat!

Nem kell minékünk más hódolása
és nem vágyik a magyar sehová sem,
csak engedj élni...tüzekbe nézni...
tilinkószónál... mesét mesézni
és szabadíts meg a gonosztól!

Ámen.

angel

Istenünk
a föld sójának,
a világ világosságának mondja Jézus
az ő tanítványait.
Újra és újra megkérdezzük magunktól:
vajon tudunk-e ízt adni a világnak,
vajon tudunk-e világítani
a körülöttünk lévő sötétségben?
Köszönjük Istenünk
hogy Jézus Krisztusban
példát adtál nekünk:
ő az igazi világosság,
ő a világ világossága.
Köszönjük, hogy kitárhatjuk szívünket
és befogadhatjuk ma is őt,
aki erőnk és életünk.
Kérünk, Istenünk, kegyelmed erejével
légy képes ízt adni
közösségeink életének.
Legyünk képesek az igazság, a tisztaság,
az emberiesség világosságát sugározni
magunk körül.
Köszönjük, Istenünk, hogy számítasz
mindannyiunk életére.
Köszönjük, hogy feladatot bízol ránk:
add, hogy hűségesek lehessünk
küldetésünkhöz!

(Korzenszky Richárd)

angel

Petőfi Sándor

IMÁDSÁGOM

Elkárhozástól félt szegény anyám,
S talán féltése nem alaptalan.
Tart tőle - s ebben igazsága van -
Hogy már régóta nem imádkozám.
Imádkozom hát; íme két kezem
Szent áhitattal összekulcsolom.
Hallgass meg engem, égi hatalom,
Hallgass meg engem, édes istenem! 

Adj énnekem... hó, első a haza.
Hatalmas isten, népem istene!...
De kérni vajjon mit is kellene
Hazámért, melynek annyi a baja?
Ezért csak egy, csak egy a kérelem:
Mely így, mint van, már nem sok évet lát,
Teremtsd egészen ujjá e hazát.
Hallgass meg engem, édes istenem! 

És magamért? mit kérjek magamért?
Adj hát nekem szépséges szeretőt,
S amelyen majd meglátogassam őt,
Gyors paripát; aztán sok, sok babért...
Nem hogy fejemet ékesítse, nem,
De hogy, ha nem lesz szénám, abrakom,
Csikóm legyen mivel jól tartanom...
Hallgass meg engem, édes istenem!

 

angel

 

Thándor Márk

Esti ima

Én Istenem
Mi Istenünk,
becsukódik már a szemünk?
De a Tied nyitva talán,
Kérlek kicsinyt jobban
figyelj most reánk,

Mert az ember ember ma is,
Birtokvágya körbe szövi,
S kinek adnak, elvesz még,
a felebarát is ellenség,
ha nem teszi mit óhajt.

Kinek dolga itt tennie,
Az megfásul vagy tovább áll.
Bár idegenben, idegen.

Én Istenem
Mi Istenünk,
becsukódik már a szemünk?
De a Tied nyitva talán,
Kérlek kicsinyt jobban
figyelj most reánk,
Hogy otthonunk hazánk legyen,
S hazánk az otthonunk,
Hol békében, büszkén,
És magyarként lakhatunk.

 

 

mail

 

SZENT RITA, A LEHETETLEN KÍVÁNSÁGOK TELJESÍTŐJE


Casciai Szent Rita (1381-1447), a lehetetlennek tűnő kívánságok beteljesítője, "Umbria Gyöngye" Olaszország egyik legismertebb szentje. Roccaporenában született. Szülei éveken át imádkoztak érkezéséért, születését égi hang jelezte. A hang azt kérte, hogy nevezzék a kislányt Ritának, vagyis igazgyöngynek.
Már gyermekkorában csodás jelek kísérték. Arcát csecsemőkorában méhek lepték el, de egy sem csípte meg. Ritában igen korán felébredt a vágy, hogy Krisztust szolgálja.



Szerény körülmények között, szeretetteljes légkörben nőtt fel és igazi vallásos nevelésben részesült. Szülei egy helybéli zsoldos katonához adták férjhez. Rita, bár Krisztus ,,menyasszonyaként" képzelte el jövőjét, hamar belátta, hogy az Úrnak másféle szándékai vannak vele. Házasságuk alatt férjéből előtört durva, hatalmaskodó természete. A szelíd Ritát verte, bántalmazta, és dorbézoló életet élt. Rita rendelkezett azzal a képességgel, hogy szüntelen példamutatásával alakítsa a környezetében élő durva és önző embereket.
Férjétől mindent eltűrt és úgy élt, mint egy apáca: imádkozott, böjtölt, áldozatokat vállalt, és segített ahol csak lehetett.
Úgy tartják róla, hogy nincs olyan kívánság, olyan helyzet, amiben ne tudna közbenjárni, amit ne tudna megoldani.
Csodák a kolostorban
Amikor Rita egyedül maradt, vagyonát szétosztotta, és szeretett volna belépni az Ágoston -rendiek közé apácának. Bár nem akarták jóváhagyni, hogy felvételt nyerjen a rendbe, a számtalan csodás esemény hatására ez megtörténhetett. Titokzatos módon, a zárt ajtók ellenére, a kulcsokat őrző rendfőnök megdöbbenésére, Rita a kolostoron belül találta magát, sőt, hirtelen maguktól szólaltak meg a harangok, és kizöldült egy elszáradtnak hitt szőlőtő.
Néhány évvel halála után tűzvész volt a kolostorban, fából készült koporsója porrá égett, de Rita testét sem a tűz, sem az oszlás nem érintette. Testét a casciai Szent Rita templomban őrzik.
Számára nincs lehetetlen
Úgy tartják, hogy semmi sem lehetetlen a számára. Képes minden kívánságot teljesíteni. Közbenjárására megszállottak és betegek gyógyultak meg. Közbenjárását a mai napig emberek milliói kérik.
Imádság Szent Ritához
Szent Rita Istentől csodákkal kitüntetett!
Te ritka kegyelemben részesültél, hogy kétségbeejtő helyzetekben különös szószóló légy. Erős bizalommal térdelek előtted, könyörülő szeretetedre hivatkozva, hogy segítségedet kérjem jelen nagy szükségemben.

(Röviden ismertessük helyzetünket).

Légy részvéttel irántam. Imámat vidd Isten trónusa elé és buzgó közbenjárásod által nyerj meghallgatást kérésemben. Ó, Szent Rita segíts, hogy buzgó imám meghallgatást nyerjen.

Egész életemben hirdetni fogom jóságodat!

mail

Csíksomlyói Naphimnusz

Mindenható Isten, fölséges Atyánk, 
Téged dicsér minden és téged áld. 
Szívünkből száll minden ének, 
Könyörgés, hála, dicséret 
Hozzád kiált.

Nevedet sem vagyunk méltó kimondani, 
Előtted csak dadogva tudunk szólani, 
Csíksomlyón a por is áldott, 
Fölmagasztalt alkotásod, 
Ki mondja ki...

Aranyban ragyog Urunk és Apánk a Nap, 
Keletről nyugatra jár, rajtunk áthalad, 
Őbenne lakik Máriánk 
Ő lett a hazánk, pátriánk, 
Tenger s a part.

Ringat, altat, eljátszik velünk Földanyánk, 
Téged dicsér mikor ver s amikor megáld, 
Mikor gyümölcs ragyog a fán, 
Amikor elhull a virág 
S hó hull reánk.

Téged dicsér, a téli égről ránk ragyog, 
Szerelmünk hívogat, asszonyunk a Hold, 
Feléd emeli arcunkat, 
A szegénynek utat mutat 
És csillagot...

Ahol az a csillag ragyog, ott él Öcsénk, 
A Szél, bárányfelhőt terelve száll fölénk, 
Áldott légy, Uram, érte is, 
Rosszaság semmi benne nincs... 
Öleld körénk.

Madonna-kékben tengerárnyi hópihét, 
Adtál nekünk sok húgocskát, csillag-csibét, 
Tejutat, Göncölt, ragyogást, 
Mint szelíd őznek álmodást 
S békés ébredést.

Téged áld, Uram, a Víz, a mi szép Nénénk, 
Tóból, tiszta forrásból tükröt tart elénk 
Végestől a végtelenig, 
Ő visz a kéklő tengerig 
Kegyelmedért.

Kőkertünkben Téged áld a szomorú fűz, 
Ha este jön, árnya alatt Bátyánk, a Tűz 
Lobogtatja igazságát, 
Megmelegíti az árvát, 
Félelmet űz.

Erdőink alatt medve, farkas, róka jár, 
Kezünkre száll pitypang és cinege madár, 
Gyopár, sólyom, tücsök, kökény, 
Téged áld minden teremtmény, 
Tégedet vár.

Ki másoknak megbocsát, Téged dicsér, 
Téged áld mind, ki tűri a szenvedést, 
A legjobban azt szereted, 
Ki életen át szenvedett 
Szerelmedért.

Laudato sii mi signore, áldott légy, 
Ha jön a jó halál, ha eljön majd a Vég. 
Boldogok, kik Benned múlnak, 
Veled élnek, veled halnak. 
Te vagy a fény.

Te vagy a fény.

mail

Hit-Remény-Szeretet

(gondolatok Mácz István Szívdobbanások c. könyvéből)

Uram- te vagy hitem forrása, reményem táplálója, szeretetemet élteted.
Uram- hittel látlak, reménnyel érintelek, a szeretetben egyesülök veled.
Uram- hitem a láthatónál többet lát, reményem a reményen túliakat reméli,
szeretetem megkapja tőled, amit elképzelni sem tud!
Uram- a hit gyökér, a remény rügy, nyíló virág lelkemben a szeretet.
Uram- fény a hitem, a remény melengeti szívem, a szeretet boldoggá tesz
engem.
Uram- a hite megismer, a remény bízik, a szeretet "birtokol" téged.
Uram- a hittel létezem, a reménnyel élek, teljessé benned a szeretet tesz.
Uram- hittel törünk egedbe, remény, hogy odaérünk, ám csak a szeretet
érheti el.
Uram- hitünk könyörög, mutasd meg magad! Reményünk reméli, megteszed, és
végül szeretetünk látni kezd.
Uram- hitem siet Feléd, reményem szárnyal, szeretetem célba ér.
Uram- fényben él, aki hisz, erő nem hagyja el, aki remél, fogyhatatlan az
öröm abban, aki szeret.
Uram- felém hajolsz a hiteben, közelítesz a reményben, a szeretetben
megölelsz.
Uram- értelmem sötétjét megvilágítja a hit, akaratom gyöngeségét remény
erősíti, kuszált lelkemet a szeretet rendezi.
Uram- kincsem a hit, gazdagságom a remény, mindenem a szeretet.
Uram- kegyelem a hit, kegyelem a remény, a szeretet te magad vagy.
Uram- az élet tartalmát megadja a hit, az élet célja felé vezet a remény,
az élet értelmével ajándékoz meg a szeretet.
Uram- hit nélkül vak, remény nélkül béna, szeretet nélkül halott lennék.
Uram- a hit keres, a remény közelít, a szeretet találja meg szíved.
Uram- a hit fény, a remény erő, a szeretet hatalom énbennem - feléd sodor,
Uram.
Uram- a hit áttöri a láthatót, a remény szétrepeszti az időt,
örökkévalóságoddal egyesít a szeretet.
Uram- értelmembe fogad a hit, szívembe vonz a remény, énemet egyesíti
veled a szeretet.
Uram- a hit kinyitja a szemem, a remény tárja föl a szívem, a szereteben
átölelsz engem.
Uram- a hit megmondja nekem ki vagy, a remény súgja, bízzam benned, a
szeretet hallgat, egyszerűen szeret.
Uram- keresztelésemkor hitet öntöttél lelkembe, teremtett voltom reménnyel
szőve át, s a kegyelem által természetemmé lett a szeretet, óh akkor mit
nem köszönhetek Neked?!
Uram- ha hisze, látok, ha remélek, nem csüggedem, ha szeretek, mindenem
megvan.
Uram- hitem, reményem, szeretetem, ajándékod részemre Istenem.
Uram- a hite csak benned nem csalódik, a remény csak benned teljesedik, a szeretet csak általad válik teljessé.
Uram - legmélyén minden hit téged keres, minden remény végső soron benned
bízik, minden szeretet utánad éhezik.
Uram- szeretetből teremtettél, szeretetből megváltottál, szeretetből
megszentelsz, válaszom más nem lehet: hit, remény, szeretet.
Uram- növeled hitemet, erősítsed reményemet, teljessé tedd szeretetemet.
Uram- kérlek, add kegyelmedben, kételkedés nélkül higgyek, csüggedés
nélkül reméljek, áldozatra készen szeressek.
Uram- a hit kérdez, a remény várja a választ, a szeretet meghallja szavad.

 

mail

 

Mindenható Úr Isten

alázatos szívvel fordulok Tehozzád munkám kezdetén.

Nagyratörők céljaim de gyarló az én erőm,kérlek ezért minden erőnek forrása támaszd meg az én gyengeségeimet tedd eredményessé munkámat,hogy azzal amit tanulok a Te dicsőségedre tehessem hazámnak, embertársaimnak,családomnak,imádkozó lelki testvéreimnek javára lehessek!

Segíts meg,hogy jellemem épületét mennél magasabbra emelhessem!

Ámen!

 

mail

 

Mindörökké énekelem majd az Úr irgalmát!


(Istennek legyen hála a sok imátkozókért)

Könyörögjünk!
Isten, akinek irgalma végtelen, és akinek részvétkincsei kimeríthetetlenek,
nézz ránk kegyesen, és növeld bennünk irgalmadat úgy,
hogy még a legnagyobb megpróbáltatásokban se essünk soha kétségbe,
hanem bizalommal mindig a te Szent Akaratodhoz igazodjunk, amely maga az irgalom.Az Úr Jézus Krisztus,az Irgalom Királya által aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, mindörökkön örökké.
Ámen.

mail

Uram, adj békét e földre!

Adj még több szeretetett az embereknek, megértést a világnak, tűrést a szenvedőknek! Mert közeledik az Úr napja,!!

Amit sajnos sokkan nem vesznek komolyan!

Bizonyságot akarnak, a Bizonyság vagy Te magad!

Megfeszítttek értünk, még sem hiszik el,feltámadtál értünk, még sem elég ez!

Áldott legyél Uram! hogy mindezek után, te mégis vigyázzol ránk!

Szeretettedel át ölelsz minket, reményt adva hogy küzdjünk e nehéz életben!!!

Amen

 

mail

 

MIT JELENT JÉZUS SZENT SZÍVÉNEK TISZTELETE

'A Jézus Szíve tiszteletben magát az Istenembert, magát Jézust ünnepeljük, ebben az ünneplésben különösen nagy hangsúlyt kap Jézus szeretete, amelyet a szív jelképez.

A szívben nemcsak Jézus emberi, hanem istenemberi szeretetének is jelképét látjuk, amely egyszerre tükrözi az Atya iránti és az emberek iránti szeretetét. 
A szív Jézus valóságos emberségének kifejezése is, melyet áldozatul adott értünk.

A Jézus Szíve tisztelet megnyilvánulási formái lehetnek például az engesztelés, Krisztus követése, esetleg önmagunk felajánlása.

Önmagunk fölajánlása azt jelenti, hogy minden fáradozásunkat, munkánkat, szenvedésünket Jézus Szíve iránti szeretetből tesszük, és ezért viseljük el türelemmel mindazokat a nehézségeket, amelyek életünkben adódnak. .

 

mail

 

mail

Az Oltáriszentség Miatyánkja


Mi Atyánk! Aki az Oltáriszentségben valóságosan jelen vagy, szenteltessék meg a Te Neved.
Ismerje meg minden ember ezt a nagy Szentséget és itt elrejtőzött végtelen Szeretetedet.

Szentelje meg szívét és életét mindenki azzal, hogy élő hittel megismer és megszeret Téged.
Jöjjön el a Te országod, az Oltáriszentség országa, és minden lélek hódolva imádjon Téged isteni Szereteted fönséges Titkában. 
Teljesedjék a Te szent akaratod, hogy minden ember imádja e csodálatos Kenyér színe alatt Istenségedet és Emberségedet.

Sokasodjék az imádók és az áldozók száma szent asztalod előtt, hogy minél többen megízlelhessék a mennyei gyönyörűségek előízét.

Miként az Ég angyalai szent örömmel énekelnek a szeplőtelen Bárány előtt, a mi lelkünket is járja át isteni jelenléted kimondhatatlan gyönyörűsége. 
Add meg nekünk mindennapi kenyerünket, a legfölségesebb Oltáriszentséget!

Add, hogy valahányszor magunkhoz vesszük, mindenkor méltóan fogadhassuk. Add, hogy az égi Kenyér mindenkor lelkünk gyönyörűsége és a bűn kísértései ellen oltalmunk legyen. 
Bocsásd meg bűneinket, melyeket az imádandó Oltáriszentség ellen elkövettünk. Érezzük. hogy tiszteletlen viselkedésünkkel, lanyha, szórakozott és közönyös szentáldozásainkkal megbántottunk Téged.

Bocsásd meg bűneinket, miként mis is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. 
És ne vígy minket a kísértésbe, soha ne fogyatkozzék meg hitünk a legfölségesebb Oltáriszentség iránt. Távol legyen tőlünk minden kételkedés a Te isteni jelenlétedben, szentségi méltóságodban. 
Szabadíts meg minket minden gonosztól, minden bűntől, de főként a méltatlan és szentségtörő áldozástól, a hitetlenségtől és erkölcstelen élettől.
Szentségi Jézus!

Kérünk add meg nekünk mindezeket és kegyelmesen hallgass meg minket .


Ámen.

mail

 

 

Megosztás Megosztás a Facebook-on