Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


* Tavasz / * Idézetes png -sk-*

 

Boldog névnapot !

 

mail

 

Túrmezei Erzsébet

Tavasz

Istenem, megint tavasz van.
Dicsérlek az új tavaszban,
s róla mondok éneket.
Szeretném rügyét, reményét,
minden illatát és fényét
megköszönni Teneked.
Minden lelkes cinkehangot,
minden hóvirágharangot,
hazatérő madarat,
simogató sugarat.

Áldalak a tarka rétért
és a sarjadó vetésért.
Áldalak, hogy a magot
alig hogy mi elvetettük,
reménységgel eltemettük,
hűs esővel áztatod.
Dolgos méhet, könnyű szellőt,
édes illatot lehellőt,
mindent köszönök neked.
Köszönöm az Életet.

Azt a húsvéti, hatalmas,
halálon is diadalmas
Életet, kit a tavasz
minden fénye hódolattal
szolgál, hirdet és magasztal:
a feltámadt Krisztus az!
Ne is érjen soha véget
ez a tavaszi dicséret:
hiszen azt az Életet
megköszönni nem lehet!

 

mail

 

Ez már a tavasz...

Ez már a tavasz,
bár halkan pilinkél a hó,
délutánra néha kipiroslik a Nap,
és az is egy parányi vigasz,
hogy hajnalban, bágyadt hangon
ébresztőt fújnak már az ablak alatt
a pőre fákon ácsingó madarak,
és a fagyos földben mocorgó
gyökerekben új élet kereng,
boldogan viszik az életírt a kis hajszálerek,
a fű közül néhol kimerednek
a szégyenlős hóvirágfejek,
az erőtlen napmelegben ocsúdik
a remény, hogy az utolsó hópehely,
s a fagy utat enged végre
az újjászületés bimbóinak,
és harsány hangon élni hív megint;
ébredj, világ,
ez már a tavasz!

Gősi Vali

 

wink

 

Aranyosi Ervin:

Tavasz


Ha a tél elolvad, rügy cseppen az ágra,
napfény búra borul a reszkető világra.
A szív is felolvad, már szeretni képes,
szellőn madárdal száll az élők szívéhez…


Mikor a szív ébred, büszkén, szebben dobban,
megtalálja célját a hétköznapokban.
Tavaszi szél sepri ki a nagyvilágot,
szebb jövőbe nézve dédelgethetsz álmot!


Hagyd hát felragyogni lelked tiszta fényét,
hadd mutassa neked összes szép erényét,
hadd vigyen előre, hisz teremteni képes,
szeretettel érhet a mások szívéhez.


Legyél hát a tavasz, legyél a kikelet,
és az emberiség gazdagodik veled.
Engedd lelked fényét más szívére hatni,
szeretet erejét más szívben is lakni.


Hisz csak adnunk kéne szeretetet, álmot,
újjá varázsolva a megfáradt világot,
hiszen a szeretet egyszerűn tud hatni,
sosem elvenni kell, hanem inkább adni!


Adj hát szeretetet, s észre fogod venni,
könnyű világodat boldogabbá tenni,
Visszatér majd hozzád, mi belőled árad,
sosem lesz hiányod, mindig ott lesz nálad!


Adj esélyt jó szóval, szép cselekedettel,
és versenyre kellhetsz a szép kikelettel.
mert, mikor az élet szívünkből virágzik,
megtelünk élettel, semmi sem hiányzik.


Légy magad a tavasz, a jó szél, madárdal,
ébresztgető napfény, mosolyragyogással,
hagyd, hogy a szeretet rügyet bontson végre,
hadd írja fel nevét a tavaszi égre!


Aranyosi Ervin 
 2018-02-25.

 

mail

Poller Ildikó -

Tavasz

Szeretem tavasszal a nyíló ibolyát,
örömmel hallgatom a fecskék ricsaját.
Nézem az ágak közt bujkáló napsugárt,
az első rügyeket és a lomb koronát.


Tavaszi szél kering patakon, rét felett,
látom a víz színén lebegő levelet.
Csokorba szedem a mezei virágot,
melynek az illata betölti szobámat.


Hazafelé erdőn át vezet az utam,
némaság megtörik ha gallyra lép lábam.
Madarak szállnak el riadtan felettem,
sietve lépkedek vár már a kedvesem.


Erdőből kiérve, még egyszer megállok...
"természet ölelj át, nyugalomra vágyok
ledobva magamról, gondom és bánatom,
lelkemről lerázva fájdalmas jármom."


Most hazatérek, de máskor is eljövök,
mert az élet zűrös, a rohanás örök.
S ha újra csordultig telik a "pohár",
visszatérek ide, hol örökös béke vár.

 

mail

 

Victor Hugo:

Tavasz...

Hosszabbodó napok, fény, lázak és szerelmek!
Tavasz van! Március, április ránk nevethet,
május és június, hónap-barátaink!

Álmos folyók fölött jegenyék törzse ring,
oly lágyan hajlanak, mint óriási pálma;
csöndes erdők alatt madárszárny csattogása;
egy-nevetés a táj s mint zöld, víg társaság,
egymásnak verseket mondogatnak a fák.

A nap kel, homlokán szelíd hajnal-füzérrel;
az este csupa vágy; s hallani olykor éjjel
az áldott ég alatt, a roppant árny felett
valami végtelen és boldog éneket.

Fordította: Nemes Nagy Ágnes

mail

 

Kányádi Sándor:

Könyörgés tavasszal...

Fölparittyázta az égre magát a pacsirta.
Dugja fejét a sok-sok pipevirág.
Tavasz van megint, tavasz van újra,
s az ember, az ember messzire lát.

Ó, szép tavaszom, kedvem kibontó!
Annyi, de annyi bús napon át
Tebenned bíztam, Tetőled vártam
keserű szívem szép igazát.
Bontsd ki a kedvem,
bontsd ki: lobogtasd!
Halovány arcom
fényedhez szoktasd.
Simogasson meg
barkáid bolyha,
sápatag vérem
fesd meg pirosra.
Remény-emlődből,
öröm tejével
szoptass meg engem -
igaz igékkel.

Szépíts, erősíts,
beszélj hozzám,
Tavasz-világom,
Tavasz-anyám.

Te szültél, te nevelj:
fiaddal ne perelj!
Elestem, emelj föl:
ne hagyj el, meg ne ölj.

Apaszd el bánatom,
könnyeim töröld le.
Ékesítsd fejemet,
ragyogjon fölötte
örökzöld május-ág.
S ringassák álmaim
illatos orgonák.

Fölparittyázta az égre magát a pacsirta.
Dugja fejét a sok-sok pipevirág:
Ó, add meg, tavaszom, Tavasz-világom,
keserű szívem szép igazát.

 

mail

 

Lila orgonák

(régi orosz dal)

Lila orgonák, ó vigasztaljatok !
Mi lesz most velem, hogy így kinyíltatok ?
Hiába járok a kertbe, jobbra balra nézegetve,
Nem találok kedvesemre
Bárhogy is keresem.
A sok szép virág közt őt nem lelem...


Lila orgonák a bokrotok alól
Hallom, hogy az én szép kedvesem dalol.
Ha nem jön elő a párom, nem marad virág az ágon,
Mind letépem, s megtalálom.
Bárhogy is keresem.
A sok szép virág közt én meglelem...


Lila orgonák, oly dús a lombotok.
Egy szép barna lányt de elbújtattatok,
Mondj búcsút az orgonáknak,
Pompázzon csak a világnak,
Jöjj elő én csókkal várlak,
S megkérem a kezed.
Boldogok leszünk majd kettesben veled...

 

mail

 

,,A legszebb szó - és évszak is - közülük, számomra a tavasz,
és a hozzákapcsolódó csodálatos kifejezések: a rügyfakadás,
rigófütty, pipitér, gólyahír, pázsit, és a tavasz hónapjai, - a március,
április, május - melyek számomra mind-mind az életet hirdetik."


Gősi Vali

 

mail

Ott volt a tavasz. Minden fa látta már.
Minden fűszál. A kövek. A vizek.
A bükkök alatt egy hóvirág óvatosan elődugta a fejét.
Körülnézett. Aztán egészen halkan elkezdett csilingelni...

Wass Albert

mail

 

"A tavasz nem csak önmagában szép, nem csak önmagáért szereted. A tavaszban ugyanis már ott van a nyár ígérete. A ragyogó napsütésé, a melegé, az életé. Még nincs nyár, de már tudod, hogy jön, hogy az következik. Így a boldog várakozás ideje is a tavasz. És így kétszeresen szép. De van egy még szebb tavasz. Ami a szívedben, a lelkedben ébred. És ez a tavasz a legszebb, a legfontosabb. Mert ha a szívedben, a lelkedben tavasz él, akkor az ablakon túl lehet tél, lehet vihar, lehet bármi... ha kinézel, te csak virágzó magnóliát, nyíló virágokat, repdeső katicákat, csörgedező patakot látsz. Mert a lelkedből látod. A tavaszt. Szíved tavaszát."

Csitáry-Hock Tamás

mail

 

Koschir Andrea:

Tavasz...

Ki az aki téged nem szeret?
Ki tagadná meg a te gyönyörű neved?
Te aki erőt adsz kicsinek és nagynak
profi üzlettársa a napsugaraknak.

Bizsergető érzést adsz az embereknek
nem kell hogy kérdezd miért is szeretnek.
Te vagy a szépség nagymestere
gyengéd érintésed felül múlja az eget.

Ki az akinek valamit megígérsz?
Mégis jössz,szó nélkül ide érsz.
Vidámságot hozol az emberek szívébe,
ajándékként teszed senki nem kérte.

Gyönyörű varázslat vagy te Tavasz
a természet törvénye.

 

mail

 

Schrenk Éva

Tavaszi dal

A fákból bontakozik a tavasz.
Rügyek fakadnak minden ágbogon.
Zöld, borzas levelek kipattannak.
Itt indulj el, ezen a lábnyomon!

Együtt örülj fűvel és virággal!
Vess bukfencet zöldellő réteken!
Kiálts éljent óriás viváttal!
Újraindul most a történelem.

Az ember magába néz s felébred.
Hiszem, hogy van egy utolsó esély.
Amikor a szív a szívbe mélyed,
s átadja a lét tündöklő hevét...

mail

Áprily Lajos:

Köszönet a napsugárnak...

Tavaszodik. Holt tavaszok
fáradt szívembe visszajárnak.
S fáradtan is köszönni kell,
köszönni kell a napsugárnak.

Köszönöm, hogy hervadva is
tavaszi halk mámorba estem.
Köszönöm, hogy új fény ragyog
a főtéri aranykereszten.

Köszönöm, hogy kisgyermekek
mezítláb malomkerekeznek.
Ásott tövű vén almafák
fiatalos kedvvel rügyeznek.

Köszönöm a szél jóízét,
aromáját a barka-szagnak.
Köszönöm, hogy hegyoldalon
ibolyászó lányok kacagnak.

Köszönöm, hogy napos gyepen
fehér fénnyel vakít a vászon.
Köszönöm, hogy friss fák alatt
szelíd szívvel megint halászom.

Habos felhők fejem felett
vitorlásan feszülve szállnak.
Üzekedő játékait
köszönöm életnek, halálnak.

 

mail

 

Vozárik Lajos :


TAVASZI HANGULAT

Tudod,
itt fenn tavasszal
soká alusznak
a fehér falú hegyek,
róluk a hó-vakolat
csak tétován pereg.

Lent a völgyekben
lágy szellő neszez:
friss rügyet hoztam,
ébredjetek!

Valahol délen,
hol már ágaknak
zöld lángja lobog,
ott a szőlőkben
esténként itt-ott
gyúlnak és kihunynak
venyige-csillagok.

Itt fenn a szirteken
hol hullik még a hó,
s jég-kezű szél tépi
ajkamról a szót,
pálma-derekad
mediterrán fénye
mindig itt ragyog.

Ilyenkor, tavasszal,
mit tegyek a bennem lévő,
folyton égő szavakkal?

mail

 

Mentovics Éva


KÉSIK A TAVASZ

Tavasszal a három barát:
Sándor, József, Benedek -
teli pakolt három zsákot,
s cipelte a meleget...

Minden évben így volt eddig,
de most - lássatok csodát -
szőrén - szálán felszívódott
ez a három jó barát.

Sem a Sándor, sem a József,
s ugyanígy a Benedek -
nem hozott az idén semmit...
de főként nem meleget.

Fogunk vacog, ázunk, fázunk,
didereg a sok madár...
minden felnőtt, minden gyerek
három teli zsákra vár.

Nézegetem a naptárat:
Sándor, József, Benedek...
elmúlt már a névnapotok,
itt lenne a helyetek.

mail

Odakint tavasz van.


(Dezső Ilona Anna)

Odakint tavasz van, lüktet az élet,
Friss vér tódul a természet ereiben.
Csupa derű, csupa öröm, tánc, és zene,
Mit lejt virágaim szirmán egy méhecske.

Az élet mélységei felbuggyannak olykor,
Mert a halálból, porból lehet újra építkezni.
Mert, hol van sötétség, ott a nap is kisüt,
S hol van öröm, ott néha, be szokott borulni.

Ha csak fehér és fekete lenne a világ,
Semmi sem járná boldogan a nászát.
Csupa szín, csupa derű, és kacagás,
Mi odakintről beszűrődik a falomon át.

Küldi üzenetét egy megújult tavaszi világ,
S én itt bent, nesztelen csendben hallgatom:
Vágyom már, a rég elfeledet muzsika ritmusát,
Mit, mint régen is, most is magamnak dúdolom.

Olyan vagyok, akár a sas, kinek van párja,
De csak néha hagyja fészkéhez közel.
Mert éveken át várja, lesi szegény pára,
Hogy a fészekbe, mit ő szeret, beleférjen.

Kis időre kinyitnak a szívek, akár csak odakint,
A csoda-szép Margarét a réten: - és ó, jaj!
Még sem tarthat túl sokáig ez álombéli éden,
Mert ami kinyílott, az pár nap alatt el is hervad.

A sötét halálból lehet csak feltámadni,
Izzott porrá kell lenni ahhoz, hogy éghess.
Hol nincsenek sírok, nem nyitnak virágok,
Ott meg kell hát halni, hogy igazán élhess.  
 

mail

 

H Gábor Erzsébet


Tavaszi dal
.
Az ének a szélben,
a ritmus a dalban,
a szívdobogásban a boldog idő,
vágy epedése,
hárfa zenéje,
a szép szerelemben él a jövő.
.
De nézz csak a partra,
a kis patakocska,
a szűk mederéből ma majd kiszalad,
friss csobogása,
víg csacsogása,
lelket rezegtet e szép pillanat.
.
S a csöppnyi madárka ,
az éhe a társa,
a jó kukac étek a dús öröme,
csőr csemegéje,
szárny rebegése,
erdei népnek a nagy gyönyöre.
.
Az éjszaka árad,
epednek a vágyak,
az ég peremének a széle leér,
angyali ének,
édeni élet,
hetyke tavasz ma az égig elér.

mail

 

Karádi Erzsébet

Tavasz tündér

Szellő szárnyán érkezett nesztelen.
Nyomában a természet ébredez.
Varázsporát szórja szerteszét,
Csodás menyegző veszi kezdetét.


Elsőként a hóvirág tör a fény felé,
Majd követik sorban a többiek.
Ibolyák, boglárkák, százszorszépek,
S mindenféle illatos szépségek.


Zöld fűszőnyeg borítja a földet,
Köztük apró, tarka tünemények.
Fehérek, sárgák, lilák, kékek...
Festeni se lehetne szebbet!


A fák fehér virágba borulnak,
mint szűz menyasszonyok virulnak.
Virágruhájuk tündököl a fényben,
Szél repíti fel, fel... a végtelenbe.


Rózsaszínbe öltözött társaik
A gyönyörű koszorúslányaik.
Megrészegítik a zsongó méheket,
Kik a bőség asztalánál dőzsölnek.


A mámor mindenkire átragad,
Arany sugarait ontja a nap.
Akác, bodza, hárs illatorgiája,
Csodás dallamok harmóniája.


E varázslatos újjászületést,
Az élet győzelmét és szépségét
Trillázó madarak dala zengi,
Sohasem lehet vele betelni!


Minden lüktetés, fényes ragyogás!
Magával ragad e titkos varázslás!
Köszönöm a Tavasz tündérnek:
e földi gazdagságot, szépséget.

 

mail
 
William Blake -
 
A TAVASZHOZ

Óh harmatosfürtü, ég angyala,
A reggel tiszta ablakain át
Tekints nyugati szigetünkre, mely
Kórusban zengi jöttöd, óh Tavasz!

A hegyek beszélik s a figyelő
Völgyek hallják; vágyó szemünk a te
Tündöklő sátrad lesi: gyere már
S tedd tájainkra szentelt lábodat.

Jöjj Kelet dombjairól, s szeleink
Hadd csókolják illatos köntösöd;
Lehelleted hív; szórd gyöngyeidet
Földünkre, melyet szerelmed emészt.

Óh, ékesítsék drága ujjaid;
Verje keblét csókod zápora; tedd
Arany koronád bús fejére, hisz
Szerény kontyát teérted tűzte fel!
 
mail
 

Vámosi Nóra -

Tavasz

Kikelet van, örvendj hát!
Napsütés a szívben,
Nézd csak nyíló pompáját
Sok tavaszi kincsnek!


Daloló csöpp madárkák
Csicsergése cserren,
Tavasztündér dala száll,
Megtöri a csendet.


Zümmögő méhek raja
Zendül üde ágon,
Bimbós ruhát ölt minden
Szerte hét határon.


Tarkabarka színfoltok
Fűben, fán és bokron,
Vidám fények táncolnak
Égen, felhőfodron.


Tavaszünnep látogat
Erdőket, friss mezőt,
Szelíd szellő simogat
Viháncoló felhőt.


Daloló rigó röppen
Virágszirmos ágra,
Szerelmes dalát fújja
Táncol fáról fára.


Üde, friss tavaszillat
Lengedez a légben,
Édes-mézes illatár
Kavarog a szélben.


Tavasz, drága szép Tavasz!
Szeretem éneked.
Madárdaltól zengő dalos,
Boldog, szellős és illatos,
Bimbóbontó varázslatos...
Ez vagy Te énnekem  

 

mail

 

Nagy Pál :

Március

Tavasznak hírmondója ébred, 
madarak dala száll a légben. 
Dalolj hát víg dalt, fénylő hajnalon, 
ébredés tavasza ránk virradjon.

Dús illatú tavasz köszöntsön a tájra, 
történelmi sorokon révedezve, járva. 
Mi dicső tavaszra emlékezünk, 
hősiségük példát állít nekünk.

Magyarság múltja dicsfényben ragyog, 
jelenben vajon milyen szív dobog? 
Veszni hagyunk mindent, mi szép és jó, 
mi jövőnknek oly meghatározó.

Múltunk hősi árnyékába bújva, 
fagyosan didergünk, mégsem okulva. 
Eszmék, viták, szónoklatok, 
melyre válaszolnak a hétköznapok.

Dalolj hát tavasznak hírmondója, 
múlt, jelen, s jövő dicshozója. 
Ébresztőt fújj hát a fagyos tájra, 
hogy 48-nak szellemét népünk megtalálja.

 

mail

Aranyosi Ervin:

Tavaszcsalogató


Ébredj tavasz, szeretni vágyunk,
megöl a befagyott világ.
hadd nyíljon végre lét-virágunk,
süssön Napunk is újra ránk!


Anyagba fagyott érzéseink,
olvadjanak, s teljen szívünk!
Legyen reményünk, s élményeink!
Kelljen életre, miben hiszünk!


Madarak dala ébresszen fel,
jöjjön gyönyör, s harmónia!
Ébredjen jóra minden ember!
Ne kelljen már aggódnia!


Élesszük fel a szép világot,
élőn megélve minden álmot!

mail

 

Megosztás Megosztás a Facebook-on