Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


** Ünnep / Valentin napra

 

Boldog névnapot !
 
 
mail
 

Szuhanics Albert

Valentin-nap azt üzente

Valentin-nap azt üzente, 
elfogyott a regimentje! 
... Ez rossz álom, ilyen nincsen, 
ajándékul adta Isten... 

Ébredj hát fel, mélyen alvó, 
téged ébreszt a kakasszó! 
Kukuríkú! Szép a világ, 
szeretetről szólnak imák! 

Szeretetről, szerelemről, 
e szívünkben épült hegyről, 
a boldogság ennek csúcsa, 
meg kell másznunk újra, újra! 

Szeretetből köteléket 
fonjál te, és fonnak néked. 
Édes rabság, a biztonság, 
ez a fogság a szabadság! 

Megmászod a hegynek csúcsát, 
köteléked bizonyosság, 
nem zuhansz le bús magányba, 
jogod van a boldogságra! 

Valentinkor jöhet nagy fagy, 
mit sem számít, ha boldog vagy! 
Hóvihar vagy jeges szelek? 
Fel sem veszed így a telet! 

A szeretet, mint nap fénye, 
a szerelem szenvedélye, 
olyan mint a tavaszi nap, 
lepkét támaszt, szárnyakat ad. 

Kinek szerettei vannak, 
érzi titkát eme napnak, 
Valentin a mi ünnepünk, 
kik szeretünk, kik szeretünk!

Debrecen, 2018. február 13.  
 

 
mail
 
 
Hegedűs Gábor

Ajándék Valentin-napra

Sokat gondolkodtam azon, ma
Mit adhatnék Valentin-napra,
Mely megmutatja neked szerelmemet,
Kitárja előtted a lelkemet,
Segít, hogy megérts, elfogadj engemet,
Mely felrepít, vagy ha kell, eltemet,
De a sorstól függő nem lehet,
Vajon mit adhatnék Neked?

Nem adhatom oda a kék eget,
A csillagokat, a teliholdat, a fellegeket,
Az arcod simogató, lágy szelet,
A kék tengert, s vele a szigeteket,
Hegyeket és a lankás völgyeket,
A tarka rétet, s folyó felett a kérészeket,
Mindazt, mi veled csak szép lehet!
Akkor mit adhatnék Neked?

Nem adhatom a Nap sugarát,
Hiszen tél van, csak néha dereng át
A felhőkön. Ilyenkor mosolyt fakaszt,
Hisz nagyon várjuk már a szép tavaszt,
S a virágot a mezőn sem adhatom oda,
Hisz nincsen virág, a hó eltakarja,
De a havat sem adhatom, hisz az oly hideg!
Vajon mit adhatnék Neked?

Mi lenne, ha... de megáll a gondolat,
Hisz a szívem régen nálad ragadt,
S hogy visszaadd, azt nem akarom,
Jobb helyet keresve se találnék, tudom!
De ajándék nélkül nem nap az a nap,
S bár átnéztem mindent, nem akadt
Olyan, mi ajándékként illene hozzád,
S egy aprócska vers lett a valóság!

Szeretetem adom masnival átkötve,
Tedd a szívem mellé, legyen örökre
A tiéd! Viseld gondját, mintha sajátod volna,
Hidd el, mind a kettő bőven meghálálja!
Mert a szívem szeret, szeretetem megvéd,
Így lesz teljes erre a napra az ajándék!
S ha megunod egyszer, ne dobd a szemétre,
Helyezd vissza szépen ide a kezembe!
 
 
mail
 
 

Aranyosi Ervin:

Szemedbe nézek…


Szemedbe nézek, s rám ragyog,
szívedbe látok, s ott vagyok.
Ölelni vágylak kedvesem.
Álmaid titkon meglesem.


Szívedbe látni vágytam én,
csalogatott, mint lámpafény,
s mint lepke, úgy szálltam bele,
s így lettem máris egy vele.


Közös az álmunk, s vágyaink.
Szerelmet váró álmaink.
Miénk a perc, a pillanat,
s nem baj, a világ hogy szalad.


De idebent, csak mi vagyunk,
egymás lelkén nyomot hagyunk.
Miénk a perc, a pillanat,
rabbá vált szívünk, így szabad!


Reánk talált a szerelem,
így váltál eggyé Te, velem.
Vonzott a fény, a mágnesem,
s nem lehetsz másé már Te sem.


Egymásra leltünk, s jó veled,
szemem csak nézi szép szemed,
s nincs a világon szebb dolog.
Legyünk hát együtt boldogok!

 
 

heart

 

Valentin-napra

Rózsa illatú évszakban,
karnevál fényében,
ismertelek meg,
elbódítottad lelkem,
egy életen át szeretlek,
vörös izzó örök szerelem,
talaján forrón ölelj meg.

Tiszta vízként hat szíved,
mikor velem vagy, szebb,
a gyér nap sugara.
Rezzenésünk jelene,
a jövőnk szent akarata.
Kedvesem úgy húz egy érzés
ne hagyj el szivárvány féltés.

Tavasz sziromként, takarj be,
fázom oly nagyon csókokkal,
melegítsd minden részemet.
Újra akarom érezni az életet,
amivel megízleltetted velem.
A féltett emlékek kinyílottak.
Feléd fordulok nézz szemembe.

Csitt, most csendben legyél,
hallgasd mit remél a szél.
Szórd szét keblemre gondjaidat,
kapaszkodj kezembe ritmusra.
Tegnap is, és mindig érted vagyok,
ráncos homlokod gyógyítva simítom.
Fehér a hajad, te így vagy enyém.

Valentin elmúlhat,de hűségem soha,
ringass el karodban, s ne tudjam,
mit hoz a holnap, élünk a jelennek.
Virágok nyílnak, őszinte szépségben,
simulj, dalolj, és feledd a tengereket.
Örülj velem, végtelen szép érzésekben,
míg forog a világ, ékes kincsen maradsz..


Szebenyi Judit

mail

H. Gábor Erzsébet

Lelkem kódjai

Mondd, honnét tudod Te
lelkem kódjait,
mit még ezer éve
elrejtett kulcs se nyit,
s Tőled elég egy szó,
s tárul az ajtó!


Mondd, miből gondolod,
hogy ehhez van jogod,
hisz leplem lefejtve,
lemeztelenítve,
oly védtelen vagyok,
mint fenn a csillagok!


Mondd, mért` nem szégyellem,
hogy amit csak akarsz,
azt teszel velem,
mert annyira
kellesz nekem,
hogy már nincs büszkeség,
nincs kegyelem.


Mondd, mi lesz így velem,
ha már Te vagy nekem;
a levegő, a falat kenyér,
az élet, a szenvedély,
s nekem ez
mindent megér.


S mondd, mi lesz velem, ha
elhagysz egy reggel,
s arra ébredek, hogy
Te már nem leszel?
...mert azt biztosan tudom,
hogy meztelen lelkem,
már nem osztozik így,
soha, senkivel!

 

mail

 

Tar Arabella


Leírhatatlan szerelem

Minden szó hasztalan,
Szerelmem leírhatatlan.
Hiába próbálom körülírni,
Lehetetlen elmondani.

Így hát csak mutatni tudom,
Hogy csak szívedre vágyom.
Nem kellenek drága dolgok,
Csak percek, melyek boldogok.

Több mint egy éve érzem,
Hogy így zakatol a szívem.
Boldoggá teszel jeleneddel,
Kitartóvá közös jövőnkkel.

Köszönöm hát neked ezt az évet,
Minden veled töltött boldog percet.
Ígérem neked, örökre szeretlek,
S téged soha el nem engedlek.

mail

Kiss Magdolna


Szerelmemnek

Ha érzed a szívdobbanásom
minden könnycseppben,
láthatsz egy szigetet a lelkemben.
Te vagy, kinek sikerült megtalálni, és felfedezni,
a hajnal sugaraiban egymásra találni.


Te, ki felismerted bennem a másik feled,
míg Élek, köszönöm ezt Neked.
Nélküled tudom most már, más lenne a világ,
félemberként az életemet kóborolnám át.


A nyugalom szigetén mindened meglesz, mi kell Neked,
mert most már én is tudom, érzem, ÉN vagyok a másik feled.
Szívem a szíveddel dobban, együtt másabb a holnap.
Nem engedlek el már soha,
mert életemben te vagy a legszebb csoda.


Most, hogy Veled létezem, már szebb az életem,
már semmi sem hiányzik énnekem.
Istenem, ha hallod e két szerető szív zenéjét,
adjál rá Áldást, hogy egymást éltessék.


Szívük ragyogása szálljon fel az égig,
hálánk ezért Uram, kísérni fog a sírig.

 

mail

 

VALENTIN NAPI SZÍVDOBBANÁS

Szívem szobájának csupasz, üres falai között
tavaszt várva magányomban nem köszönt a kikelet,
mégis ki kellett nyitnom az ajtót, valaki kopogtat
a várva várt szerelem, felkorbácsolva a szelet.

Átjár, sodor, belém bújva dagad a vitorla
repítve kis csónakom, lényem lakatlan szigetére
felkavarja a port érzelmeim ében koporsóján
felszakítv-a-láncokat hullik a pokol fenekére.

Élet magját hinti, ülteti, szórja szívembe a földbe
almafa éled, gyökere defibrillál, élet költözik,
édes gyümölcsnedve itat, forrás fakad, sellő lubickol
fürdőruháról a szemérem anyaszültre vetkőzik,

Mint Ádám és Éva a tiltott gyümölcsből szakítva
egymásra talált két lélek, egy csónakban evezve
harapva a bűn almájából csobban az evező
sodor az ár a buja rózsaszín szerelembe.

Felfoghatatlan érzés kerít hatalmába
mosolya delejez, virágoskertem burjánzik,
almafa bájos démonjának csodás varázsa
tüzet szít, szívem billentyűinél zongorázik.

Dallama megbabonáz, táncot jár lelkem, szívem színpadán
szépsége, értékes, különleges lénye keringőzni hív,
szikrázó tündöklése mutat utat a szivárványra
szemeiben tűz lobban, itt bent Valentin napi szív dobban...

 

heart

Domonkos Jolán

Fénykép a falon

Bálint-nap reggel
szép szerelemre
ébred a világ.

Szívek dalolnak,
szebb lesz a holnap,
nyílnak a csodák.

Érzed a vágyat,
hogy legyen társad,
aki rád figyel.

Rózsacsokorral,
ezernyi bókkal
udvarol neked.

Várod, hogy jöjjön,
esetleg hívjon,
fogja meg kezed.

Hiányzik nagyon,
fénykép a falon...
kit szíved szeret.

mail

Atelk

Lennél-e?

Lennél-e, Kedvesem, égbolt,
Ha madár volnék?
Röptömben Neked,
Csak Neked dalolnék.

Lennél-e, Kedvesem, meder,
Ha folyó volnék?
Éjjel s nappal benned,
Csak benned folynék.

Lennél-e, Kedvesem, lomb,
Ha fa volnék,
Télen s nyáron hozzád,
Csak hozzád tartoznék.

Lennél-e, Kedvesem, test,
Ha én volnék a lélek?
Veled lelnék egészre,
Csak veled, míg élek!

mail

 

Aranyosi Ervin:

Valentin-napra feleségemnek, Évikének


Kis rózsaszál, szívem szerelme,
kit nekem szánt, s adott az ég,
te vagy életem legszebb értelme,
leírom neked itt, ma még,
hogy mit jelent nekem ha nézlek,
s bársonyos bőröd érinthetem.


Ajkammal kedvesen becézlek,
hogy mit jelent mindez nekem?
Lehetnék sas, s tán elrepülnék,
– kalandra vágyó, szabad madár.


Szívem súlyától földre hullnék,
tudva, hogy szíved visszavár.
Tudod, erőm belőled árad,
nélküled én csak fél vagyok,
szeretni lelkem sose fárad,
s ha barna szemed rám ragyog,
megbűvöl, mindig elvarázsol,
álomba ringat kedvesen.


Sose ébredjek fel e varázsból,
álmodjunk együtt kedvesem!
Tudom, rózsa nincs tüske nélkül,
ha bántják lelkét, visszaszúr.


De kedves szótól újra szépül,
szépségét adja válaszul.
Maradj ilyen, csak ennyit kérek,
figyeld és óvd a léptemet,
hidd el én szívet nem cserélek,
örökre itt leszek veled.

mail

Kristófné Vidók Margit

Rendhagyó Valentin-nap

Elmondanám neked újra meg újra
reszkető hangon, csakis neked súgva,
szívemben tiéd az örök szerelem,
jéghideg fejfádra is ezt lehelem.

Ablakra rajzoltál piros szíveket,
szerelmed tüze táplálta hitemet,
mosolyod látom tűnő nap fényében,
holdfényes éjszakán csillag képében.

Virágvarázslat köszöntött naponta,
szaladtam mindig ölelő karodba,
túlcsordult érzelmek járták a táncot,
szemekben gyúltak izzó fényszilánkok.

Újabban én viszek neked virágot,
köszönve a Valentin-napi álmot,
hallom az andalító égi zenét,
érzem e szerelem bűvös erejét

mail

 

Horváth Piroska

Főnix parazsa

Balzsamos éjszakák, halhatatlan nyarak,
opál rózsakvarcok - örök reményeink,
évekig mosta és fényezte a patak,
messzire ragyognak tiszta erényeink,

gyöngysort fűztél nekem és nyakamba tetted,
hajamba kötöttél bíborszín szalagot,
szépen belefontad a megnyugvást, csendet,
éheztem - te mindig adtál egy falatot,

hajnal tündökölt egy cseppnyi gondolatban,
csillaggyűrűt húztál az ujjamra - értünk,
tüllábrándom azúr, lágy, nem-gombolatlan -
gyönyörkelengyében olvadt össze énünk,

reszkető testemen holnapselyem lettél,
jövőparazsánál üldögéltünk szótlan,
minden alkonyatkor retinába vesztél,
folyvást ittad szavam - nem maradtál józan,

részegülten tűrted minden rezzenésem,
lángra gyúltál menten, aztán porrá égtél,
Főnix-kegyelemmel vágytad reszketésem
lángrózsák szirma közt - Istenadta fénynél.

mail

Deák Mária

Úgy szeretnék...

Veled könnyezve napba nézni.
Arcodon csorgó könnycsepp leszek.
Látni, míg fölkel a nap...
Szerelmünkért imádkozni,
s közben fogni a kezed.

Magasan járó napkorongot
lehúzni, szárítsa könnyeink.
Viduljon fel holnapunk,
szeressünk, játsszunk bolondot.
Beszéljenek kezeink.

Egymásba nézni esti fényben.
Hallgatni most, titokteljesen.
Ragyogj glória alatt,
nincstelenül, szerelmesen.
Ne engedd el a kezem!

A hold ezüstös éjszakáján
köd szitál, virraszt a szerelem.
Titkon, reszketőn ölel.
Suttogó vágyaink szaván
kulcsold imára kezem

mail

Kis István Mihály

A drága

Valentin nap, ez a drága,
a kalendár nemes ága -
Az asszonyok boldogsága!

Ilyenkor a gyöngébbik nem
halkan súgja fülbe, hogy: NEM!
S feje egy jó nagyot biccen.

Szikrát szór a csillag szeme -
firtatni azt nem kellene,
honnan fú a nemek szele.

Úgyis tudja minden férfi,
ki a tévé képit nézi,
hogy a kedvét mi csipkézi...

Az asszonyok boldogsága,
a kalendár nemes ága:
Valentin nap - ez a DRÁGA!

mail

 

Szuhanics Albert

Valentin hajnalán

Hervatag szerelem,
lobbanó rőzsefény,
felizzó gally csonkja,
hamuvá lett remény...

Enyésző kis növény
fenn a rideg szirten,
legészakibb fokán
kapaszkodik híven...

Hervatag szerelem,
mint dércsípte virág,
őszutó ölében
szirmot hullatni vágy.

Fehér hó lepi el
hideg tél derekán,
pihegve lélegzik
vágyálmai nyomán.

Elhervadt szerelem,
utolsó reménnyel
találkozó óhaj
a tavaszi széllel.

Utolsó sóhajnál
harmatos tavasz kél,
egy lebbenő szellő
napsugárról mesél...

Ébred a szerelem,
s Valentin hajnalán
túlélhet még mindent,
s forró nyárra talál...

mail

 

Csak mondd újra


Csak mondd újra, hogy szeretsz,
És a jeges szél is melegebbé válik,
Ködös, sötétlő homályfellegek felett,
Tekinteted éles napfényként világít.

Csak mondd újra, hogy szeretsz,
És a testünk, lelkünk feltöltődik újra,
Mint tavaszban újjáéledt virágzó kertek,
Sejtelmes, illatos rózsavízbe bújva.


Csak mondd újra, hogy szeretsz,
És az erdőben széthajolnak az ágak,
Harmatos reggelen sárga levelek közt
Játékos szellő jár lépteink nyomában.

Csak mondd újra, hogy szeretsz,
És a csillagok is fényessebbé válnak.
Szerelmünk édes lábnyomát éjbe rejtve,
Repülünk boldog örökkévalóságban.

SCHEFFER JÁNOS

mail

Némán, könnyezve csodállak
Remegve, átkarolva vigyázlak
Elrejtelek e fura világtól Téged
Gyere Kedves, bújjál ide kérlek


Te vagy Nékem, a belső fény
Az örökké tartó, édes remény
Majd, ha meg kell, hogy haljak
Odaátról is csak Téged akarlak


A szerelem lángját csodás érezni
Veled naponta, őrülten vétkezni
Megérezni azt, hogy mily csodás
Az egymásért felzengő dobbanás


Hiszen mindkét szív őrült vágya
Mikor ugyanazt forrongva kívánja
A vad érintést az őrült szerelmet
Ajkaink forrón csókokat lehelnek


Két összeérő testnek buja vágya
Érzéseinkből szőtt kicsiny ágya
Ahogy megérint kezed, belehalok
E gyönyör örökös rabjává vagyok


Láthatatlanul hozzád láncolt test
Ki számodra naponta csodát fest
Szerelmet áraszt, mit Te keltettél
Mikor szerelemmel Nékem feleltél


Édesem kincs, Egyetlen angyalom
Nálad a szívemet örökre otthagyom
Akár az áldás és békesség szeretete
Szívemnek is Hozzád ez lett a felelete!

 

mail

 

 

mail

 

M. Kovács Roni

Egy tökéletes rózsa

Egy tökéletes rózsán nyílt szerelmünk dala,
vörös bársonyszirom, rezgő fátyol-virágon...
- így válasszuk egymást e vágyódó világon -,
majd alkalmat szül, és győz a szív viadala.

Te szeretsz, Én is szeretlek, és ez hatalom.
Csak rettegünk magányos perceket, - ámbátor -
azt látom nem engedsz, és édes vagy és bátor,
s mint világot, csókjaid nektárját akarom.

Mint a rózsa illatát, vagy pacsirták dalát,
egy tiszta vizű forrást ragyogó Nap alatt,
hogy befont bábok körül tépjük le a falat,
s engedjük szabadon a kék pillangók hadát!

Legszebb dal, idő és tér örök talányában,
ahol Valentin angyala szívből hegedül...
Egy szerelmes rebegés: - Sose hagyj egyedül!
Mihez is kezdenénk, egy világ magányában!?

 

mail

 

M. Kovács Roni

Valentin-napunk

Hogy szívünk összeért, szeretem,
s azt, hogy ez az egész, édes valóság.
Valentin-napunk rózsaszirmok közt
lágyan összehangolt boldogság.

Itt vagy nekem, s bizalmat árasztó
mosolyodat szegélyezi érzéki ajkad,
szép vágyainkkal féktelen erősödve,
szívünk dobbanása egybeolvad. -

Gondtalanul, tökéletes szépséggel
megcsillan angyalian tiszta szemed,
mely megbabonázó érzelmet sugall,
s ez végtelenségig elkötelez neked.

Csókjaid édes bódítóként hatnak,
szerelmes ölelésed határozott sodrás,
és ez a szűk világ megszűnik létezni,
földöntúli érzés, áldott... csodás.

S napunk, mint végtelent a medre,
magába szippant a csendes tökélybe.
Lágyan körülölelve, hangtalan hódít
és vakon elvezet a messzeségbe.

 

smiley

 

Valentin köszöntő

Éljen Valentin nap!
Bárcsak vendég nálunk,
De hogy nem ősmagyar
Most már rá se rántunk,
Mert amit képvisel
Az nekünk is kedves:
Hogy szeretve legyen
Mind, aki szerelmes.

Ti pedig, kislányok,
Ha kiszemeltétek
Kitől kis udvarlást
Szívesen vennétek,
Ha célkeresztben van
Már ilyen legényke,
Kilenc almamagot
Dugjatok zsebébe!

Éljen Valentin nap
Szívekkel, virággal,
Rózsaszín tüllökkel,
Üdvözlőlapokkal,
Bűbáj praktikákkal,
Szép romantikával,
Hogy kibékülhessünk
A szürke világgal!

Motál György Dr.

00053_marika.gif

 

"A szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat. És nem utasíthatjuk vissza, mert létünk alapfeltétele. Ha nem merjük elfogadni, éhen halunk egy karnyújtásnyira a fától, amely hiába kínálja gyümölcseit."
/Paulo Coelho/...

mail
 

 

mail

 

Szuhanics Albert

Valentin-napi vallomás

Piros rózsaszálat viszek én tenéked,
vér színében izzót, amely szinte éget.
Nézd, ilyen a szívem, érted lángra lobban,
Valentinnak napján nem doboghat jobban!

Tündérem, kedvesem, szerelmetes párom,
nem imád így senki ezen a világon!
Szent Bálint a tanúm, fenn a magas égben,
hogy szeretlek mostan, s szerettelek régen...

...és szeretni foglak, míg világ a világ,
Valentinnak napján rebegek száz imát.
S meglehet ezerszer -, szent neved angyalom,
álmaim csokrába fohászként foglalom!

 

mail

 

Szűcs Ilona Helena

Valentin-napi titkos üzenet

- Kapok-e még rózsát
titkos üzenettel -,
csengettek, szaladtam
tágra nyílt szemekkel.

Ajtóban megszeppent,
csöpp fiúcska állt ott...
- Néninek küldik -
rebegte e pár szót...

- Köszönöm aranyom -
átvettem a csokrot,
kerestem, forgattam,
s nem leltem a titkot.

Asztalom dísze lett,
illatozott nékem...
érkezett kedvesem,
kutatta vélt vétkem.

Huncut mosolyával
méregette csokrom...
áruljam el végre,
fedjem fel a titkom.

Valentin varázsa
azóta is él még...
csenget-e majd újra,
kicsi szöszkém, mint rég.

Évek óta faggat,
ki is volt a lovag...
sejtelmes mosollyal
párom mondja... nocsak.

A kis szöszkét akkor
a szívembe zártam,
Cupido angyalkám,
teljesítsd a vágyam.

 

smiley

Valentin lelke


Bálint napján ébredtünk, 
Valentin(Bálint) emlékére. 
Ki volt- adott önzetlenül, 
nem kért hála jelet!


Régen élt... jót cselekedett, 
történelem jegyzi vértanú lett. 
Szembeszállt törvényeknek, 
ezért halt halt-ám meg!


Hazug regét hord a szél, 
nem volt"szent"egyébként!? 
Fák földig hajolnak emlékéért, 
madarak kitartanak tiszteletéért!


Gyermekeket gyógyított, 
áldás kísérte kiket összeadott! 
Vaknak szem világát adott. 
kegyetlen halála ebből adódott!


Jóságos minden emberhez, 
nem szerelem volt törvénye! 
Szeretete miatt halállal fizet,
lelke tisztaságát pápák elismerik!


Nem látni de velünk van naponta, 
betegeknek külön oltalmazója. 
Ránk hagyta ős idők kerekét, 
melyben, az ő lelke közöttünk él!


Szebenyi Judit 

 

heart

 

 

mail

 

Szuhanics Albert

Ámor dala Valentin napján

Bálint-napon szerelmesek 
ünnepére érkezem. 
Virágcsokrok garmadával 
van tele a két kezem. 

Rózsafáknak ligetei, 
margaréták tengere. 
Liliomok tarka hada 
ajándékom, s lágy zene. 

Ölelések, csókok árját 
zúdítom én tirátok. 
Vízözönnél nagyobb hévvel 
lepem meg a világot. 

Nyilaimat rátok lövöm, 
nem menekül senki sem! 
A szerelem, a szeretet 
nagy vallás lesz, azt hiszem. 

Megvalljátok hogy szerettek, 
hogy imádtok valakit. 
És hogy a ti szívetekben 
a vágy tüze ott lakik. 

Egy virágszál, egy üzenet, 
kicsiny gesztus ez csupán. 
Egy csók, vagy bók, egy ölelés, 
s minden más lesz ezután. 

Mert ünnep ez annak, aki 
szívszerelmes igazán. 
Ugye minden még szebb lesz majd 
Valentin napja után!

 

smiley

Juhász Gyula


SZERELEM?


Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.


Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.


Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.


Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!

 

heart

 

Tasnádi Györgyi

Valentin napi Bálint

Bár nem tudom még a neved, 
Valentin vagy netán Bálint? 
De Neked írom meg versemet 
s ha nem adsz érte csokis szívet, 
látod, nekem már az sem számít. 


Csak látnám végre herceg-délceg 
gyalogodat közeledni, 
befordulnék a konyhámra 
álmot sütni, reményt főzni. 


Szívből adnám kedvességem 
nem ám mesés bóvli holmit, 
mit kínain vett meg éppen 
a hogyan tudnám megspórolni. 


Szenvedélynek javából font 
mosolycsókos bokrétámmal 
forralnám fel szívedet s nem csak 
Valentin-nap alkalmával. 


Te lennél a főfogásom 
és bár nem saláta ágyon, 
de azt hiszem, teljesülne 
ünnepnapi kívánságom.

mail

 

Szebenyi Judit

 Valentinom

Dalom elénekelem, engedd, kezed elvegyem,
Szíved zsákjába beteszem, őrizzed meg szerelmem.
Didergek, légy takaróm, csók tőlem ingyen kapható,
Lelkünk feltámasztható, itt létünk csak múló halandó.

Táplálj örök tüzet, ne aludjon, legyen ez a végzet,
Valentinom, örökké légy támaszom minden téren.
Csillagok, égjetek izzón, forrón, nagyon tüzeljetek,
Táncot járunk, ölelünk, csókolunk tavaszi kikeletben.

Jó, hogy együtt fények vagyunk, mi egymáséi maradunk,
Minden szavad iszom, mint forrás vizét, el nem apad.
Gyere még, szorosan ölelj, mondd, lélekben ragyogunk,
Képed elteszem, megőrzöm, mert jövőre ide visszavárlak.

 

mail

 

Szabó Lőrinc 


 Szeretlek

Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet.

Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed az ajkamon,
csókolom a földet, ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,
szeretlek, szeretlek, szeretlek.

heart

 

 

"A szerelem mindig más.

Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen.

A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat.

És nem utasíthatjuk vissza, mert létünk alapfeltétele.

Ha nem merjük elfogadni, éhen halunk egy karnyújtásnyira a fától, amely hiába kínálja gyümölcseit."


/Paulo Coelho/...

 

smiley

Átyim Lászlóné


Lángoló szerelem

Lángoló hű szerelem,
Támadt a szívemben,
Mikor ezt a fiút,
Régen megismertem.

Akkor még lángolt
Mindkettőnk szerelme,
Mikor e hűséget esküdte.
Örök hűséget fogadott.

De az évek során
Egyszer csak becsapott.
Becsapott, s elhagyott,
A szerelmünk szertefoszlott.

Annyira imádtam,
S hittem a szavában,
Hittem szerelmében,
Csillogó két szemében.

 

heart

 

 

Valentin köszöntő

Éljen Valentin nap!
Bárcsak vendég nálunk,
De hogy nem ősmagyar
Most már rá se rántunk,
Mert amit képvisel
Az nekünk is kedves:
Hogy szeretve legyen
Mind, aki szerelmes.

Ti pedig, kislányok,
Ha kiszemeltétek
Kitől kis udvarlást
Szívesen vennétek,
Ha célkeresztben van
Már ilyen legényke,
Kilenc almamagot
Dugjatok zsebébe!

Éljen Valentin nap
Szívekkel, virággal,
Rózsaszín tüllökkel,
Üdvözlőlapokkal,
Bűbáj praktikákkal,
Szép romantikával,
Hogy kibékülhessünk
A szürke világgal!

Motál György Dr.

 

heart

Valentin napra:

SZERELEM

Hirtelen jön, váratlanul,
Szerelem, amely lángra gyúl!
Boldogság árnya átsuhan,
Ő az igazi, valóban!

Tűztől csillogó szemekben,
Vágyától izzik lélekben,
Odaadó, hű szerelem,
Maradandó az életben!

A szeretetnek hatalma
Oly végtelenül hordozza,
Szívüknek fénysugarával
Vannak összekapcsolódva!

Kik így egymásra találnak,
Rájuk angyalok vigyáznak!
Egység, erő, áldást hozó,
Fény útján tiszta, ragyogó!

/Poór Edit/

mail

 

Közelgő Valentin-napra a képzeletbeli Kedveshez

Bocsáss meg Kedves,
ha suta leszek,
de már rég elfeledtem,
a szerelem napja milyen.

Arcod bársonyát érinti kezem,
tengerszín szemedben
úszik a tekintetem,
érzem, a világ forog velem.

Fejem lehajtom, könnyezem,
oly kevés, mit adhatok Neked.
Elszállt felettem az idő,
a szépséget tönkretevő.

Tüzedet felgyújtani - félek - nem tudom,
de békés álomba ringathat karom.
Virág is lesz az asztalon,
amikor szíved dobbanását hallgatom.

Sétálhatunk még a réteken,
hol a napfény aranyat nevet.
Fejem megpihen a válladon,
az őszi erdei utakon.

Hópelyhek ragyognak arcunkon,
ha télen gyermekként huncutkodunk.
Aztán átfagyva összebújunk,
gyengéd csókokkal takarózunk.

Hát, itt van Kedves a szívem,
a tenyeredbe teszem,
ha túl kevés, mit adhatok,
nyugodtan el is dobhatod.


/ Egri Erzsébet/

 

mail

Valentin napjára

Vágyaimnak szárnya messze elsuhan,
álmaimnak tárgya te vagy untalan.
Kis szobánk mélyében csend és béke ül,
mosolyogva nézlek - szívem felderül.

Jó veled az élet, szép szerelmesem,
hangom elakadva nézlek csendesen:
Gyöngyszemednek kékje vissza-visszanéz,
elmereng a múltba, ismét megigéz.

Bókod tengerébe ölelés vegyül,
édes suttogásod éget legbelül.
Valentin napjára mit mondjak neked?...
Szép veled az élet, én szerelmesem!

 

smiley

 

Devecseri Gábor -

Szerelem

Csak átcsúszott rajtad, tegnap még nem
volt s holnap már hol lesz.
Kinyitod szemed, utánanézel,
ámulva kérded: mi volt ez?
Mondd, hogy árvíz volt, álmodban elérte
nyakadat
s mire azt hitted, megfulladsz benne, lassan
leapadt.
Mondd, hogy hegyfok volt, szikla, ami mégse
zuhant rád,
mondd, hogy a függöny nem nyílt szét, csak
csapkodta szárnyát,
míg végre elrepült, madár volt, lásd,
valóban
szép volt s elszállt, madár volt, nem
csalódtam.
Nem csalódtam, nem csalódtál, bennem
keringő lélek,
a távozó után nézel megkönnyebbülten.
Félek,
még visszahívnád, teljesen szabad még nem
vagy tőle.
Késő. A láthatár szélén nézd kis pont van
belőle.

mail

 

Végh György

A szerelem himnusza

Hagyd ma a csillagokat tovafutni az égi körökben,
nélküled is reszket, kedves, a selymes azúr.
Még fiatal vagy: az élet ezüst hava pilleg a vállad
bársony-arany fészkén s két kicsi kebled alatt.


Tej-szagu, gyenge mosoly ring bimbaid édeni ajkán,
lágy-szavu kürtökkel zengve a test örömét -
és te az égbe repülsz, mikor itt vagyok én, hogy az égbe
elvigyelek pajzán, gyors paripák fogatán.


Oly meleg, oly meleg éjszaka van; hát oldd meg a szoknyád,
biztos: a holdfény majd hűti a bőrödet ám!
Jaj, ne zavarj el azért, a szemem becsukom, be, ha mondom!
S látni se fogja, hogy merre kutatgat a kéz...


Senki se lát, no ne félj; ha szemed becsukod te is, akkor
angyalokat látsz és mélybe zuhanva repülsz.
Így. De ne zárj el a combod aranyló görbületétől;
egy kicsit engedj csak: még picikét - igazán...


Így el az égbe sosem jutsz, kedves, még ha akarsz se!
Hagyd kicsikét, hagyd no, hagyd az öled szabadon.
Mért forró ma a kebled olyan nagyon és ez a sóhaj,
mely fülemen csiklánd s mért harapod hajamat?


Még be se fogtam! az égi fogat nem is indul el addig,
míg szabadon kószál útja-veszett paripám...
míg... gyere gyorsan, ölelj, csak ölelj, a karod remegő pánt,
mennyei boldogság így tovaszállni veled!


Ó csoda út! paripám csak szárnyal előre, előre:
jaj, le ne szédülj; még-még szorosabban ölelj!
S hogy le ne szédüljek: kicsi keblecskédbe fogódzom...
Látod a mennyet? mondd, mondd: ugye, míly gyönyörű!


Vége... az út hamar elfogy a jó paripáknak alatta,
most pihenés kell majd: két puha csók s aluvás.
Nézd csak a csillagokat: tovafutnak az égi körökben,
s mint a szemed, reszket, kedves, a selymes azúr.


Véremben átdübörögtél, véreden átdübörögtem;
lankad a vágyam, mely még az előbb lobogott,
Hűvös a kebled, olyan jó rajta pihenni szelíden,
vágytalanul - boldog, angyali csókok után,
míg suhogó egek éje hajol le zizegve fölébünk
és beborít lombos fellegek árnyaival.  

mail

"A káprázatnak útjain"


Te vagy nékem,...
a fényes nap.
S ragyogsz-ragyogsz,
csak sorsomban !

Fényedben jó fürödni ,
élni és így létezni !
Érezni ahogy át ölel,
sugarad a fényével !

Ébren szépet álmodni,
e csodában itt lenni !
Megfoghatni most a jót,
s elhinni a valót !

Újra boldognak lenni,
s lelkemet így érezni!
Ahogy dobban most szívem,
lázban gyújtott tűzében !

Kéjtől égő forró láng,
ki ott lobogsz ...
a szerelemnek oltárán !
Megkísértettél ím engem,
a vágy bilincse szívemen !

S mámora most reám hull,
vak lettem varázsától!
A káprázatnak útjain,
szállok a gyönyör szárnyain!

Álmaink szivárvány egén,
ahol te ragyogsz ott csillagként !
Mert repít hozzád a gondolat,
hisz minden álmom csak te vagy !

Hozzád űz a szép remény,
hogy csókjaid érezzem én !
Veled legyek mindig veled,
..... el sosem engedjelek !

S harcolok majd az idővel,
a feledés rút istenével !
Ne fájjon mi olyan szép,
s a könny se mossa végleg szét !

Vállalom érted a harcom,
feladni én sosem tudom !
Érted mindig és egyre még,
mert szeretlek én örökké !

mail

Illyés Gyula

Jó érezni


Jó érezni azt, hogy szeretlek
nagyon és egyre-egyre jobban.
Ott bujkálni a két szemedben,
rejtőzködni mosolyodban.

Érezni, hogy a szemeid már
szemeimben élnek és néznek,
s érezni azt, hogy szép, veled szép,
és csak veled teljes az élet.

Mit el nem értünk,
külön tévelyegve;
talán egy kis fészek adja meg
nekünk,
hol ajk az ajkon egymást
átölelve,
nevetve-sírva boldogok leszünk. 
 

mail

 

Suhajda József:

Szeretlek...


Cseng fülemben a szó, szeretlek,
Olyan tisztán hallom még ma is.
Telhetnek napok, hosszú évek,
Ez a szó soha nem lesz hamis.

Talán, mert ezerszer kimondjuk,
Így marad örök a szeretlek,
Mert álmunkban is tisztán halljuk,
S hiszünk a kacsintó szemeknek.

Dalolja madár reggeleken,
Hallani, hogy csábítja párját.
Gyermek mondja anyja ölében,
Tóban csillantja nap sugarát.

Nem, ezek csak aprócska dolgok,
Csupán csak cseppek, nem tengerek,
Melyekbe most belezuhanok,
Mint megszédült, kába részegek.

Szó, mit a szív őriz legbelül,
Létezik minden dobbanásban,
Egész testedben most megfeszül,
S míg élsz, tart örökös fogságban.

 

mail

 

Szeretlek!

Számomra te vagy az élet!
Szemedben bújik meg a napsugár,
hajadban látom meg sárguló fényét
amíg beragyog ablakomon át.

Szeretlek! Szemedben látom a tengert
mely átöleli a kósza felleget,
szédítő kékjében mélyen elmerengve
úgy érzem minden nap újra éledek.

Szeretlek! Számomra te vagy a minden!
benned érzem az éltető erőt,
érted lüktet a vér az ereimben
te vagy nekem a fény a dombtetőn.

Meggyesi Éva

mail

 

Petőfi Sándor:

Szeretlek, kedvesem!

Szeretlek kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Szeretem azt a kis
Könnyü termetedet,
Fekete hajadat,
Fehér homlokodat,
Sötét szemeidet,
Piros orcáidat,
Azt az édes ajkat,
Azt a lágy kis kezet,
Melynek érintése
Magában élvezet,


Szeretem lelkednek
Magas repülését,
Szeretem szivednek
Tengerszem-mélységét
Szeretlek, ha örülsz
És ha búbánat bánt,
Szeretem mosolyod,
S könnyeid egyaránt,
Szeretem erényid
Tiszta sugárzását
Szeretem hibáid
Napfogyatkozását,


Szeretlek kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Amint embernek csak
Szeretnie lehet.
Kívüled rám nézve
Nincs élet nincs világ,
Te szövődöl minden
Gondolatomon át,
Te vagy érzeményem
Mind alva, mind ébren,
Te hangzol szívemnek
Minden verésében,


Lemondanék minden
Dicsőségrül érted
S megszereznék
Minden dicsőséget,
Nekem nincsen vágyam,
Nincsen akaratom,
Mert amit te akarsz
Én is azt akarom,
Nincs az az áldazat,
Mely kicsiny ne lenne
Éreted hogyha te
Örömet lelsz benne,
S nincs csekélység, ami
Gyötrelmesen sért,
Hogyha te fájlalod
Annak veszteségét,
Szeretlek kedvesem,
Szeretlek tégedet,


Mint ember még soha,
Sohasem szeretett!
Oly nagyon szeretlek,
Hogy majd belehalok,
Égy személyben minden,
De mindened vagyok,
Aki csak szerethet,
Aki csak él érted:
Férjed, fiad, atyád,
Szeretőd, testvéred,
És egy személybe te
Vagy mindenem nekem:
Lányom, anyám, húgom,
Szeretőm, hitvesem!


Szeretlek szívemmel,
Szeretlek lelkemmel,
Szeretlek ábrándos
Örült szerelemmel!...
És ha mindezért jár
Díj avagy dicséret,
Nem engem illet az,
Egyedül csak téged,
A dicséretet és
Díjat te érdemled,
Mert tőled tanultam
Én e nagy szerelmet!

mail

 

Elter József


Valentin...

A tél vége felé nyílik egy fénysugár,
A szerelemről szól, mely mindenkit megtalál.
E szép nap sokban más, mint a többi,
A szívében érzi ezt régóta mindenki.

A bágyadt napfény táplálja az érzést,
Az örök szerelem dala adja a refrént.
Kit szerettünk vagy szeretünk e napon,
Számunkra az élet értelme vagyon.

Szerelem, boldogság: egy jó alkalom,
Életre kel, és ragyog az arcokon.
Kik már elmentek, rájuk is gondolva,
De az élő szerelem az élet mozgatója.

Jelenti egy szál virág az igazi érzést?
Egy szó, egy ölelés: biztosan többet ér.
Egy szép mosoly a komor arcokon.
Ma minden más, sajnos csak egy napon.

Valentin napja csak egy a sok közül,
De ennek az egynek mindenki örül.
Lehet gond, bánat az élet igazi oldala,
A szeretet az úr, s győz, mert van hatalma.

Legyen Valentin az év minden napja,
Legyen a szeretet életünk alapja!
Éljük meg minden nap az igaz szerelmet,
Tegyük boldoggá egész életünket!

mail

 

Mészáros Lajos


Öregkori álom

Bálint napján reggel
ágyadhoz sietek,
meleg, forró csókkal
vidáman keltelek.

Valentini éjjel
álmomban láttalak,
hófehér hajad volt,
szívembe zártalak.

Angyalként lebegtél,
vigyáztad az álmom,
öreg napjaimra
te vagy boldogságom.

Beragyogod nekem
életem kék egét,
boldoggá is teszed
az életem végét.

Szerelmesek napján
fogadd ezt a csokrot,
kivágtam én érte
néhány rózsabokrot.

Tövise szurkálta
véresre a kezem,
de a szerelmedért
örömmel megteszem.

Vörös rózsát hoztam
ajándékba neked,
hogy a szerelmedet
soha el ne feledd.

mail

 

Alkony 


Valentin-napi merénylet

Kicsi volt, kövér,
majdnem meztelen,
furcsán kacsintott,
ajjaj, reménytelen...

Nem vettem a lapot,
mosolygott esztelen,
kezében egy nyíllal
nem volt veszélytelen.

Gondoltam, eszement,
kerültem ügyesen,
szakadt a víz rólam,
szívem vert hevesen...

Elillant a bátorságom,
csak rohantam sebesen,
még láttam kezét matatni
a nyíltartó tegezen.

Feszült a húr, ahogyan
minden idegszálam,
csak el innen messze,
meg-megrogyott lábam...

Rám lőtt a kis mocsok,
röpült a nyílvessző...
már csak arra emlékszem,
költögetnek: Ébresztő!!!

Mindenütt szívecskék...
milyen szép minden...
milyen édesen jóleső
veszni e kedves ölelésben...

 

mail

 

Szeles Csabáné:

Te vagy nekem...


Te vagy nekem a friss levegő
a napfény és az üde álom.
A súlytalanul ellebegő,
gyönyörű, szép látomásom.

Te vagy nekem az élet,
a forró csók tiszta vize,
Téli világban a hófehér
virradatok hűvös íze.

Te vagy nekem a végtelen,
a csillagok szelíd fénye.
Nélküled hová is lennék
Madárlelkem szép reménye.

Te vagy nekem a teljesülés,
a szívemben az élő ige,
Az alkotásban elmerülés,
A teremtés igaz hite!

mail

 

Szabados István


Valentin-napi vallomás

Valentin-nap, a szívem köszönt,
mint a múzsát, márványba önt.
Ne szólj, ölelj, beszéljen a csend,
e napon az érzés visszacseng.

Rózsát hoztam, benne van a lelkem,
ezernyi érzés lángja lobog bennem.
Érzem az illatod, a szívem megdobban,
nem szerettem még soha ennél jobban.

Elnémul az ajkam, nem hajlik a szóra,
beszéljen helyettem ez a sárga rózsa.
Követlek téged, mint a néma árnyék,
elhagynál, mindig visszaszállnék.

Szomorú lennék, nem égne a csókod,
ha halkulna szerelmes bókod.
Szemedben halványulnak a fények,
Szeretlek-szeretlek, halálomig téged.

mail

 

Megosztás Megosztás a Facebook-on