Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


** Ünnep / Nagyboldogasszony napja / 08.15.

 

Boldog névnapot !

 

Nagyboldogasszony napja

Augusztus közepén a keresztény világ Jézus Krisztus anyját, Máriát ünnepli. A magyarság ősi ünnepe szerint Nagyboldogasszony napja az, amikor a magyarok Nagyasszonya, Mária testestől-lelkestől a Mennyországba távozott.



Augusztus 15-e, Jézus szülőanyjának mennybemenetele olyan kiemelt ünnepe a keresztényeknek, mint a karácsony, vagy mint a húsvét.

Az esemény pontos történéséről nem maradtak fenn írásos bizonyítékok, de a keresztény hit szerint ez a néphagyomány az ősegyházig nyúlik vissza, és mely szerint Krisztus anyja: Mária, halálával osztozott szent fia dicsőséges feltámadásában.

Vagyis testben és lélekben egyaránt a Mennyországba jutott, mert holttestét angyalok kara emelte a mennyekbe.

Egy népi találós kérdés így szól erről: "Hol magasabb a Föld az Égnél?" -Ahol Máriát eltemették.

Ugyanis az nem lehetséges, hogy Mária teste - mely magában hordozta Istennek a fiát - elporladjon.

A keresztény hit része, hogy hisznek a test föltámadásában, ami egykor majd minden kereszténnyel meg fog történni.
A népszokásban az ünnep előestéjén (vigíliáján) az emberek virrasztással várták a hajnalt, és Nagyboldogasszonyhoz eképpen imádkoztak:

"Nyújts kezet Mária / nyiccs kaput angyal, / hogy mehessünk a kerek ég alatt, / lobogó csillag felett az örök életre!"

A régiek szerint "fűbe, fába hagyta Isten az orvosságát".

Éppen ezért Nagyboldogasszony ünnepén virágokat, gyógyfüveket volt szokás szentelni, miket az épülő házak alapjába, ifjú párak ágyába, a csecsemők bölcsőjébe, majd a haldoklók párnájára tettek azért, hogy őket Mária,

"Halottaknak megszabadítója, szomorúak megvigasztalója, gondban lévők jó tanácsadója, magyaroknak megoltalmazója" sose hagyja el.



Magyarországon az egyetlen olyan nagy egyházi ünnep, mely ha hétköznapra esik, minden keresztény katolikus ember úgy ünnepli, hogy templomban szentmisén vesz részt.
Az Érdy kódex szerint Szent Gellért is beszélt a Napba öltözött Asszony nagy jeléről.

"Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák.

Szent István király és ez szegény országát Bódogasszony országának nevezé."
Ugyanis a hagyomány szerint Szent István király halála előtt Mária kegyelmébe ajánlotta fel Magyarországot, és őt így a Magyarok Nagyasszonyává tette.

Egy olyan hagyomány szerint pedig az ősmagyarságban volt egy női Istennő, akit Nagyboldogasszonynak hívtak.

Szent István, amikor fölvette a kereszténységet, ezt a kifejezést az Isten-anyára, Máriára, Jézus édesanyjára ruházta át, ezért szólítjuk a magyar nyelvben már ezer éve így Jézus édesanyját.

 

 

Szuhanics Albert


Boldogasszony Anyánk

 

Boldogasszony Anyánk, tekints le az égből, 
Őrizőn figyelj ránk, a mennyei székből! 
Miként egy jó anya, úgy nézzél e népre, 
Add, hogy fogyásunknak, végre legyen vége!

Szent István királyunk, egykor szent kezedbe, 
Ajánlá országunk, esküdvén nevedre. 
Óvó tekinteted járjon minket körül, 
Mi boldogok leszünk, az Isten könyörül!

A Kárpátok ölén imád minden magyar, 
Új zsoltárok zengnek hegyen, völgyön hamar! 
Szent fiad örvendez, mi rossz, fordul jóra,
Ím visszatér Urunk, közeleg az óra!

Légy hát engedelmes, legyél töredelmes, 
Legyél szerelmetes, szeretettel teljes! 
Lelkedet mossad hát, patyolat tisztára, 
Úgy várjál Uradra, Istened szavára!

Üdvözlégy Mária, Istennek szent anyja, 
Királynőnk, magyarok Nagy-Boldogasszonya! 
Apostol-királyink, országunk szentjei, 
Előtted szolgálnak, míg létük mennyei.

Érdemük láthatják, angyalok az égben, 
Koronánk üzenet, úgy ahogyan régen. 
Szent és sérthetetlen ez az ország, s népe, 
Legyen itt boldogság, bőség, örök béke!

 

angel

 

 

 

 

Oszd meg a barátaiddal is.   Megosztás a Facebook-on