Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


** Ünnep / Karácsonyi versek / képek (2)

 

Boldog névnapot !

 

wink

mail

 

Füle Lajos

Angyalok éneke

Csak egyszer énekeltek
az angyalok ezen a Földön,
Mikor a Gyermek
eljött, hogy minden űrt betöltsön
Isten s ember között.
Amikor földi testbe öltözött,
hogy hordja ami fáj,
és meggyógyítson, hogy ne fájjon:
hogy pásztor és király
alázattal elébe álljon:
és békesség legyen
harctereken, sebzett szívekben:
hogy az egész világ
örülni és szeretni kezdjen...
Dicsőség a magasságos
mennyekben az Istennek,
és a földön békesség,
ész az emberekhez jóakarat!"
Dallamai az égnek
mint tárt karok elénk siettek.
Kétezer éves ének:
ma sem tud nála senki szebbet.

mail

Mezei István:

Meghívó Szentestére


  Hozzátok el házamba ma magatok,
hagyjátok a haragot, gyűlöletet,
ha az estémet mosollyal szórjátok,
boldogan ünneplek együtt veletek.


Szobámba engedtem erdők illatát,
jöjjetek irigység és harag nélkül,
a fényből, reményből raknak a csodák
fészket, és a béke csendben közénk ül.


Csak magatok hozzátok, a szívetek,
szövetség ez most Isten ember között,
gyújtsatok a kételybe egy kis hitet,
mert a Megváltó közénk leköltözött.


A világ most bárhová tart, araszol,
hívlak titeket, kitárom otthonom,
ha szelíden az éjféli harang szól,
utol ér minket ismét a Karácsony.


Oldjátok fel a gyilkos feszültséget,
rázzátok le a bánat rút sarát,
tiétek a szeretet, fények égnek,
áldott lesz az étek, szerény vacsoránk.


Ha nem jöttök, hát én megyek felétek,
lélekben gyermekes díszeim viszem,
a Szentestén nincs bűn és nincsen vétek,
e fényhozó éj az egyetlen kincsem

mail

Sík Sándor

Karácsonyi álom

Magyar karácsony fekete-fakója
És minden, ami mostani, múljon,
Száz pici gyertya gyújtatlan gyúljon,
Csillagos álom pelyhes takarója.
Álom, álom karácsonyi álom! -

Álom, álom... Betlehemben
Kicsike Jézus megszületett.
Szép Szűz Mária, egek ékessége,
Mi bűnös lelkünk egy édessége
Csókkal hajol a jászolka tövébe,
Kicsi Jézuskára rájanevet.
Édes kicsi Jézus, mindenlátó Jézus,
Ügyefogyott népre, ránk mosolyog
Csilló levegő-égben, boldog fényességben
Nekünk dalolnak angyali karok.

,,Dicsőség, dicsőség mennyben az Istennek,
Békesség, békesség földön az embernek!"

Álom, álom... Kegyes kicsi Jézus,
Panaszkodjunk-e teneked?
Okos kicsi Jézus, igazlátó Jézus,
Hiszen te jól tudsz mindeneket!
S te, fényes szép angyalsereg,
A békességet is ismered!
A békesség - te jól tudod, - meleg cipő:
És édesanyja a bánsági búza.
A békesség a nagy hegyek nyugalma:
És homlokukat a Tátra koszorúzza.

A békesség egy csendes kicsi napsugár talán,
Amely a mély komoly vizek tükrén remeg:
De máshol még nem látják szegény magyar szemek,
Csak Pozsony ős Dunáján és Szent Anna taván,
A békesség a kassai harangszó,
S a székely falukon a pásztorok miséje
Kétszerte szent!...
Dicsőség a magasban... Kicsi Jézus,
Tedd, hogy legyen békesség idelent!

Dicsőség, dicsőség a magasságoknak,
Békesség a földön, békesség, békesség
Szegény magyaroknak.

 

mail

Egyszer talán én is Angyal lehetek

Egyszer talán én is Angyal lehetek,
Az égben élek majd, csillagokkal játszok,
S amikor a karácsony közeleg,
Elmegyek mindenkihez, elmegyek hozzátok.

Széthintem mindenfelé imára hívó igém,
Ünnepelem veletek Jézus születését,
Magammal viszem serlegem,
Melyből csordul majd a szeretet.

Betegeknek gyógyulást adok,
Szegényeknek ételt, takarót,
Gyermekeknek varázslatot,
Szomorúknak megváltó holnapot.

Házaitokba viszem a meleget,
Lelketeknek adom a fényt,
S hol áldott szájakon fohász sorakozik,
Ott hagyom kicsit önmagam is.

Tudom, hol túl nagy a csillogás,
A fénytől már romlott a látás,
És hol nem világít, csak egy mécses,
Nemesebb az érzés, mélyebb.

Nem kérnék semmit, csak észrevegyél,
Ha az égen szállok huszonnegyedikén,
Mit adok, kérlek öleld szívedre,
Kívánom, maradjon nálad örökre!

Kishonthy Csilla

mail

Óh, mily boldogság!

Immánuel, óh, mily boldogság,
nyíljon a szív és szóljon száj!
Istennek zengjen dicséretet,
a drága küldött megérkezett!

A világnak örömhírt hozott,
csillag gyúlt az égen, ragyogott.
Bölcsek követték a csillagot,
amely Hozzá utat mutatott.

Az a csillag ma is fenn ragyog,
sugárzón hirdeti karácsonyt.
Ki éjsötétben néz az égre,
látja: ma is égő a fénye.

Bölcsek ma is, kik követik Őt,
dicsőítve az Üdvözítőt,
a Megváltót, a hőn Szeretőt,
leborulva Fensége előtt.

Schvalm Rózsa

 

mail

 

Mészöly Gábor

Csillagos karácsony


Csillag fénye csobban téli éj tavába
Fényes hold világít december havára.
Elfutott az idő, mint egy röpke álom,
Alig alszol párat, itt van a karácsony. 


Itt kopog, itt matat karácsony ünnepe,
Zsebünk lehet üres, de a szívünk tele.
Tele van a szívünk fénylő szeretettel
Rokonra, barátra gondol most az ember 


Akármilyen messze sodort el az élet,
Szeretteid tudod, nem felednek téged.
Majd ha gyertyát gyújtasz, karácsonyi lángot
Átöleli fénnyel az egész világot.
 

 

Pethő István 

Boldog Karácsonyt...

Eltelt ismét egy év. Még egy pici maradt
Ezt használjuk ki a ,,Karácsonyfa" alatt
Tegyél félre mindent, nézzél a szívedbe
Ha széjelséget látsz ott, tedd most azt is rendbe.

Légy hálás mindenért, amid van, mid lesz még
Nem lehet több az, az igaz szeretetnél
Azért is érdemes jót látni mindenben
Érdemes eltelni igaz szeretetben

Amikor az ADVENT tölti be a házat
Mi az, mit az ember leginkább kívánhat
Egészség, boldogság, hit és a szerencse
Ezt adja meg nekünk a jövő SZENT- ESTE

Aki elvesztette karácsony csillagát,
Nézzen az égre fel, ott ragyog az, talán
S ha mégsem lelné meg az ég tengerében,
Meg kell, hogy találja családja körében

Nézzél szeretettel a másik szemébe
Sugallj szeretetet, s megterem a béke
Ezt a fényt lásd meg a szerető lelkeddel
Ezt a fényt sugározd tágra nyílt szemekkel

Tedd félre a gondot, és ami nem tetsző
Mi tegnap bánat volt, legyen örömtermő
Nézz a jövő elé reménnyel, és hittel
Boldog ÜNNEPED lesz úgy, neked is, hidd el

A ,,születő" JÉZUS ne hiába jöjjön
Legyen hát békesség mindenütt a földön
Ezt kívánom én is minden jó embernek
Leljen békességet KARÁCSONY ÜNNEPBEN!

mail

Bősze Éva
Legszebb ünnepem

Legszebb ünnepem Karácsony.
Izgalmas, boldog, titokzatos...
Úgy várom a kedves percet,
mikor a titkot megtudhatom...


Csengő csilingel, ajtó tárul,
díszben a fenyő! - Pompázatos
ruhája, mintha fodrozódna,
sárga, csillagszóró csillagok!


Alatta sok-sok csomagocska,
fénylően színes szalagok.
Jó lenne tudni, mit rejthetnek?
Melyik az enyém? - majd megtudom...


Szorongó szívem nagyot dobban,
köszöntlek, csodás Karácsonyom!

mail

Aranyosi Ervin

KARÁCSONYI GONDOLAT 

Megnyíló szívvel, szeretettel
köszöntsön rád karácsony éj.
Legyen vidám, boldog az ember!
Az élet szép! Nem kell, hogy félj!


Álmodj magadnak bármi szépet,
Amire vágysz, tiéd lehet!
Képzeld magadba azt a képet:
már meg van, s “fogja két kezed”.


Sose hidd azt, hogy neked nem jár,
amire vágysz, megkaphatod.
Ne hidd szerencse reád nem vár,
mert ezzel azt csak eltolod.


Várj csak nyugodtan, bármi szépre,
szárnyra veszi a gondolat.
S minden irigység ellenére,
elérkezik, “hozzád szalad”.


Ne törődj azzal, mit hisznek mások,
– mert azt csak te úgy képzeled!
A fájdalomra nincs is más ok,
mint a meggyötört képzelet.


Valahányszor a rosszra gondolsz,
valóságoddá válik az.
Ha jót remélsz, ha szépben oldódsz,
meglátod az lesz az igaz.


Istentől kapott adománnyal,
teremtünk szépen, gazdagon.
S gyarlók vagyunk, s alantas vággyal,
a csodánkat ütjük agyon.


Mikor érzed, hogy jobb a lelked?
Mikor szeretet járja át,
vagy mikor ezer gondtól szenved,
s senki nem hallja jajszavát?


Csodálkozz rá a szép világra,
rosszat kívánni nem szabad!
Vigyázz mit szólsz – szíved szavára
– mert teremtő minden szavad.


Ha megérted, amit leírtam,
munkám nem volt felesleges.
Legyen úgy, ahogy álmaidban,
s ünneped legyen kellemes.


Öleld át ezt a nagy világot,
szívedben gyúljon szeretet!
Találd meg most a boldogságot,
Kívánok boldog ünnepet!

mail

Sas Piroska
Karácsony ünnepén

Karácsony ünnepén az a kívánságom,
repülni szeretnék angyali szárnyakon,
a teremtett világot körberepülni,
mindegyik emberhez a jó hírt elvinni.

Emberek, emberek, békességet nektek,
csodálatos nap ez, Megváltó született,
barmok, bárányok közt, kicsiny istállóban,
Betlehem városban, állatok jászlában.

Ott született meg a Királyok királya,
mert e nagy városnak nem akadt egy háza,
zárt ajtókra talált a kopogtatása,
a nyüzsgő városnak akkor más volt dolga.

Vajon most eljut e hozzánk a kopogás,
mert bizony most is nagy a nyüzsgés és forgás,
rohanás, vásárlás, s talán szeretetből?
Vagy egyszer egy évben csak kötelességből?

Emberek, emberek, békességet nektek,
angyali szárnyakon én nem repülhetek,
de könyörgő szívvel írom ezt a verset,
induljatok el, a jászol elé gyertek.

Térdeljetek le ott, s hálát rebegjetek,
az Isteni-gyermekben gyönyörködjetek,
örömmel nyissátok szívetek ajtaját,
s fogadjátok Karácsony drága Ajándékát,
a Megváltás Bárányát.

mail

József Attila
BETLEHEMI KIRÁLYOK

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.


Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!
Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
ůgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.


Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.
Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.


Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.


Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.


A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!

mail

Ady Endre:
Békesség ünnepén

Békesség most tinéktek, emberek. 
Övendezzél, derék világ, 
Hangozzatok, jámbor legendák, 
Zsolozsmák, bibliák, imák. 


Kicsi gyertyák, lobogjatok föl, 
Bóduljunk tömjénnek szagán!... 
Szép dolog ez!... Így kell csinálni 
Minden karácsony-éjszakán... 


Hejh, szép az istenes legenda, 
A csillag, a jászol, az élet, 
Ki lehetne még vele húzni 
Talán még néhány ezer évet... 


Békesség hát néktek, emberek, 
Örvendezzék a vak, a béna: 
A jászol benne van a legendában 
S a jászolban benne a széna... 


Különben is az élet csupa vígság, 
Útvesztőkből csillag vezet ki, 
A pásztorok és bölcs királyok 
Szinte futnak - egymást szeretni 


S a betlehemi félhivatalosban 
Miként egykor meg vala írva: 
Mindenkit jászolánál várja 
Az arany, a tömjén, a mirrha... 


Örvendezzél, derék világ, 
Harsogjatok, jó, égi villik, 
Örvendezzél, derék világ, 
Te meg vagy váltva tudniillik. 


Lobogj, kis gyertya! Meg nem árthat 
Ennyi kis fény tán a világnak. 
Odakint szörnyű nagy a kétség, 
Odakint szörnyű a sötétség. 


Odakint szörnyű vaksötétben 
Sirály sikoltoz, vércse vijjog, 
Bagoly huhog, kóbor eb szűköl... 
Odakint valami nagy titkot 


Rejteget a sötét világ, 
Jó lesz mormolni szaporábban 
A szent zsolozsmát, bibliát. 
A föld könnyektől terhesült meg 


S a terhesült föld ing, remeg, 
A vajudó kínnak gyümölcse 
Nem lehet más, csak szörnyeteg... 
Ami sóhaj, nyögés, kín, szenny volt 
És rettentett a földgolyón, 
Vad orkánban kitörni készül, 
Világot törve, rombolón, 
Évezredes tragédiának 
Bosszuló vége fenyeget, 
Vad-éhesen, vad harcra készen 
Állnak iszonyú seregek... 


A Messiást nem várják immár, 
Nem kell többé a Messiás, 
Hazug a megváltás meséje, 
Szentségtelen a szentirás, 
Hazug minden, amit az ember 
Évezredekkel istenné tett, 
Csak egy igazság - közös jussú 
S egyenlő végű - ez az: élet... 


Ám ne nézz ki az éjszakába, 
Örvendezzél, derék világ, 
Hangozzatok, jámbor legendák, 
Zsolozsmák, bibliák, imák, 
Ne halljátok a föld-dübörgést, 
Menjen tovább a szürke élet, 
Közelg a földi végitélet... 


Addig lobogj csak, kicsi gyertya, 
Harsogjatok csak, égi villik, 
Örvendezzél, derék világ, 
Te meg vagy váltva tudniillik.

mail

Szuhanics Albert

Ez ilyen karácsony

Ólomfelhők járnak,
ködös, nyirkos a lég,
hol a varjak szállnak,
s végét járja az év,
víz virít az ágon,
ez ilyen karácsony.

Kurták a nappalok,
korán lámpást gyújtunk,
mi szürke alakok,
mikor kezet nyújtunk,
csillan szemünk..., látom,
ez ilyen karácsony.

Fénylő tekintetünk
az ünnep szentsége,
mit mélyen rejt szívünk,
egy kisdednek képe,
mint egy csodás álom,
ez ilyen karácsony.

Képzeletünk vásznán
fehér pelyhek szállnak,
vágyainknak szárnyán
hópaplanná válnak,
s abban lovasszánnyom,
ez ilyen karácsony.

Együtt már a család,
apraja és nagyja,
felszáll a friss kalács
mennyei illatja,
s áldás van a házon,
ez ilyen karácsony.

Helena:

Karácsonyi varázslat...

A szeretet ott csillog
szemed tiszta kék egén,
mennyei tekinteted
emeld reánk szép Remény!

Adj erőt... tán meghallod,
elviselni ami fáj,
s ha jutalmad is osztod,
égi kegyből gondolj ránk.

Csillagvarázst küldj nékünk,
esti szelíd harangszót,
szívünkbe békességet,
oszd nékünk a földi jót...

Fenyőnek ágain csillag ...
beragyogja kis szobánk,
dalunk száll már boldogan,
égi áldásod küldd reánk.

Szenteste csengettyű hív,
lám üzenet érkezett,
megszületett a kisded,
s benne éled a szeretet.

Véle jő egy szép remény,
s otthonra lel szívemben ...
újra éled a szép varázs,
fényeket gyújt lelkemben.

mail

Szuhanics Albert

Karácsony ünnepén

Karácsony ünnepén felszárnyal a lélek,
mennyei szférákba, hol angyalok élnek,
és a szívünk mélyén a szeretet fénye,
ezer csillagképet küld a sötét éjbe.

Hiszen e világon világosság éltet,
szeretet, megértés tesz boldoggá téged,
melegségre vágyunk, enyhet adó napra,
szűnjék hosszú éjek sötét kárhozatja!

Ahogyan egy kisded megszületik szenten,
úgy kell hogy az Isten világot teremtsen,
világot teremtsen fenn a fényes mennyben,
szeretet, s értelem gyúljék a szívekben!

Karácsony ünnepén higgyünk a csodában,
hogy egy szent családban igaz boldogság van!
Hódolnak angyalok, pásztorok, királyok,
gondot visel az Úr reánk és reátok!

Mert a karácsonyfa akkor csillog szépen,
hogyha szeretet él szívünk közepében,
az ajándék úgy szép, ha vannak szép szavak,
amelyek őszinték s kedvesen hangzanak...

A szavaknak tettek lesznek erős váruk,
s a Karácsony fénye nem hunyhat ki nálunk.
Nagyobb álmok ennél soha nem lehetnek,
az boldog ki szeret és akit szeretnek!

mail


Karácsonyra

Mint mikor a hó esik 
sűrű nagy pelyhekbe, 
úgy hintem a szeretetem 
én is Mindenkire.

Nem teszek kivételt, 
eljut mindenhova,
Ez az ajándékom 
nem fogyhat el soha.

Lelkem lángja lobogva 
gyújtsa a fényeket, 
így kívánok Mindenkinek 
Boldog ünnepeket.

Lengyel Jolán

mail

Szuhanics Albert

Karácsonyi újjászületés

Csodaszarvas fut az égen,
agancsa közt sápadt nap van,
alacsonyan szállt felettünk,
alig van már élet abban.

Szökkenj véle égi szarvas,
hadd kapjon az újra lángra,
hogy éltető fény boruljon
a leghosszabb éjszakára!

Emeld őket szent kerecsen,
szülessen a napunk újjá,
ki csak kisded ég karéján,
lészen magasságban úrrá!

Így lőn lassan ismét nagy fény,
télűző és tavasz-táró,
elvetett mag éltetője,
nyári aratásra váró!

Mert visszatér egyszer minden,
e sötét kor fordul fénybe,
s mi könnyező, hálás szemmel,
áldón tekintünk az égre!

A fény, a hő szép lelkünket
szeretettel öleli át,
karácsonykor, s egész évben
ha egymásnak így adjuk át!

mail

Kardos Győző

Mit is mondhatnék...

Mit is mondhatnék,
Így karácsony táján.
Legyen minden, mi kell,
Mindenkinek fenyőfáján.
Ne nélkülözzön senki!
Mindenki kapjon enni!
Kinek-kinek mi jár.
A madárnak eleséget.
Az embernek?
Szívből jövő melegséget!
Egy jó szó, egy pohár tea,
Egy meleg takaró, hogy
Ne fázzon az utcán lakó,
Mint puha hó, betakarja.
Mert senki sem fázik,
Ki melegséget kap,
Így teljen el minden év és nap.
Változzon már meg ez a világ!
Ne dobja el! - Szeresse - szeresse,
Minden lányát, és fiát.

mail

Aranyosi Ervin 

KARÁCSONYI VERS

Ünneplő ruháját a szív magára ölti,
ember a karácsonyt, megtisztulva tölti.
A hétköznapi lelkek megtelnek békével,
egymás iránt érzett szívszeretetével.


Kár, hogy csak ilyenkor mozdul meg a lélek,
csak ilyenkor zendül ajkunkon az ének.
Ilyenkor látjuk csak a nyomorúságot,
ilyenkor öleljük az egész világot.


Pedig a világnak a legszebb ajándék,
ha van bennünk részvét és jobbító szándék.
Ezért a karácsony sose érjen véget,
egész évben tanulj békét, emberséget.


Legyen áldott az év minden egyes napja.
Fényben fürödjön a Föld minden darabja.
Hidd el nem kell ehhez semmi többet tenni,
tanulj meg mindenkit egyformán szeretni.


ÁMEN

mail

Szuhanics Albert

A Szent estén

Kinn a magyar éjszakában,
ha kigyúlnak a csillagok,
a szeretet lámpásai,
ma a fényük szebben ragyog.

A Szent estén kicsiny falvak
templomtornya messzebb látszik,
a harangok hangja mélyebb,
csengettyűké szebben játszik...

Születésnapján az Úrnak
még a szél is arról dalol,
milyen áldott a szeretet,
s egy kerecsen száll valahol.

Egy kerecsen száll valahol
keresztül a magyar égen,
üzenetet hoz hogy éljünk
szeretetben, békességben!

A kelő nap irányában 
viszi szárnya egyre feljebb, 
hogy erkölcsi tisztaságban 
emelkedjenek a lelkek. 

Mert megújul minden mi van
az ég alatt, csak egy örök,
a szeretet állócsillag,
nem forgatják az évkörök!


mail

Nagy Sándorné

A szeretet ünnepe

Meghitt, szép Karácsony, titoktól csillogó szemek,
Vajon a szeretteimnek mit is vegyek?
Lehet nagy ajándék, vagy csak szerényebb,
A család együttléte mégis a legszebb.


Együtt díszíteni a karácsonyfát,
sütni-főzni a finom vacsorát,
fenyőillattal teli a szoba,
megterített asztalon tányérok vannak sorba.


Örül a család apraja-nagyja,
ajándékát mindenki megkapja,
talán egy percre elkalandozunk,
olyan jó, hogy mi így együtt vagyunk.


Becsüljük meg hát, hogy együtt lehetünk,
ne múljon el soha a szeretetünk,
nem kell ide drága ajándék,
hisz a család, béke, nyugalom a legnagyobb érték .

mail

Szuhanics Albert

Zúgjatok ti harangok!

Zúgjatok ti harangok,
született egy kisded,
ki e sötét világtól
megszabadít minket!

Siessetek királyok,
Ő vár a jászolban,
csillag fogja tinéktek,
megmutatni hol van.

Örvendjetek angyalok,
lesztek csodaszépek,
fénybe borít titeket,
királya az égnek!

Vigadjatok pásztorok,
Isten fia jött el,
világosság jelében,
olthatatlan hittel!

Békét hoz e csöndes éj,
biztat új reménnyel,
sötét földünk megtelik
boldogságos fénnyel.

 

mail

 

Náznán Andrea Bernadett :

A koldus karácsonya

Mesét súg az élet minden jó embernek,
S minden kis madárnak, ki a fagytól reszket.
Karácsonyi varázs járja a világot,
Fényt adva a vaknak, ki sohasem látott.


Az Úr angyalai szeretetet szórnak,
S letörlik bús könnyét a szomorú koldusnak.
A megfagyott koldus szeretetre éhes,
Álmodozó szíve könnyet csalni képes.


Útitársa nem más, mint a betlehemi csillag,
Ki a jó barátja, s vigyáz rá míg pirkad.
Vacogva bandukol a megfagyott úton,
Meglát egy kisleányt a befagyott kúton.


Meglepődve nézi a könnyező kislányt,
Odalép, s letörli a deres szempillát.
A kicsi lány árva, magányos a szíve,
De senki nem szereti, nem aggódnak érte.


Odaül a koldus, lassan átöleli,
Azt suttogja néki, hogy az Úr szereti.
S a millió ember, kik most elfelejtik,
Valahol, odabent nagyon szeretik.


Elmeséli azt is, hogy a csodák élnek,
S a gonosz emberek a szívük mélyén félnek.
Aztán halk szóval, álmodozó hangján,
Így szól a kislányhoz egy csillagra mutatván:


- Nézz csak az égre, a remény csillagára,
S csillogó szemeddel bámulj a világra.
Karácsony van itt kinn, s odabent a szívben,
S karácsony él az emberi reményben.


Ki a bánat foglya, s a szenvedés tükre,
A szemedbe kell nézzen, s felszárad a könnye.
A te kicsi szíved erősebb az észnél,
Legyőz minden rosszat, mindent mitől félnél.


A szeretet lángja égjen a szemedben,
S a remény szikrája lobogjon szívedben.
Mikor háború dúl a könnyes nagyvilágban,
Szeretet égjen ez árva családban.


Így történt egyszer, hogy egy koldus és egy árva,
Együtt bandukolt a vak reményre várva.
A könnyes szemű Isten lenézett a Földre,
S mindkettőjük álmát valósággá tette.

mail

Éljen a hit, remény, szeretet

Karácsony van, csendesek a házak,
Béke száll a tájra, nyugalom.
Karácsonyfák díszpompában állnak,
Sok ajándék vár az asztalon.

Felcsendül a karácsonyi ének.
Énekeli az egész család.
Az ablakon kiszöknek a fények,
A hullámzó függönyökön át.

Sok lakásban nincsen karácsonyfa,
Jégvirág nyíl a ház ablakon.
Sok ember él egyedül magányban,
Hol sír a csend a néma fájdalom.

Bezárt szobák csendes homályában,
Hol könny csillog a fenyőágakon.
Sok ember vár elhagyott magányban,
Karácsonyi csendes alkonyon.

Idős szülő a gyermekét várja,
Otthonába sok éveken át.
Nem jön válasz a szeretet szavára.
Széles úton jár a nagyvilág.

Kikben él a hit, remény, szeretet.
Halljátok meg, szól az üzenet!
Töröljük le a hulló könnyeket,
Fogjuk meg a fáradt kezeket.

Vigyünk fényt a homályos szobákba,
Karácsonynak csendes éjjelén.
Világítson a szeretet lángja, 
Éljen a hit, szeretet, remény!

Kovács István

mail

Pénzár Miklós

Engedd lelkedbe...

Engedd lelkedbe az ünnepet
Engedd érintsen meg a szeretet
Engedd közeledbe a kisdedeket
Engedd, hogy öleljen át a szeretet
Engedd melléd a szegény embereket
Engedd, hogy most Ők ünnepeljenek
Engedd, mindnyájan veled legyenek
Engedd, hogy gyertyát gyújtsanak
Engedd, hogy fényt láthassanak
Engedd, hogy örvendezzenek
Engedd Őket megmelegedni
Engedd őket boldogan élni
Engedd, Őket hálát adni
Kisjézuskát hazavárni
Színed előtt leborulni
A csodát átélni

mail

Hirth Éva

Fák roppannak


December van, érzem az ünnep mámorát,
minden felhúzta már, hófehér ruháját,
olyan nyugalom telepszik rá a lelkemre,
a szeretet mámora, az öröm szívemre.


Odakinn már jó nagy a hó,
elment a várva várt télapó,
hóemberek sorakoznak az udvaron,
morzsa kutya szaladgál a nagy havon.


A hold már magasan jár az égen,
csillagok kísérik szépen csendben,
a csillogó fenyő a ház előtt villog,
a kéményekből is fehér füst gomolyog.


A kandallóban a fák roppannak,
a lángnyelvek vad táncot járnak,
az ablakban feldíszítve áll a fenyőfa,
hisz épp most járt nálunk, a Jézuska.

mail

Aranyosi Ervin:

Ami számít...

Ami számít az ünnepben,
azt fa alatt nem leled,
nem tudja becsomagolni,
bármily ügyes két kezed.
Ami számít, áruházban,
s pénzért nem is kapható,
csupa olyan kedves dolog,
ami szívekig ható.

Minden nap lehetne adni,
s többet érne, azt hiszem,
befoltozná a sérülést,
a sok meghasadt szíven.
Ami számít láthatatlan,
az csomagban nem lehet,
mert az igazi ajándék:
Ölelés és szeretet.

Akit szeretsz, csomagold be,
két karoddal vedd körül.
Öleld át és figyeld arcát,
- látszik, ha a szív örül!
Arcod díszítsd mosolyoddal,
s mindenkinek add tovább!
Néhány jó szó csodát tehet,
beszéljünk, tegyünk csodát!

Ne csak mondd a mondandódat,
hallgasd is a másikat,
a figyelem szép ajándék,
mely a lélekre kihat.
Vess véget a rohanásnak,
várd lemaradt lelkedet,
engedd meg, hogy utolérjen,
s szebbé tegye ünneped.

Élvezd ki, hogy szívből adhatsz,
és megélhetsz száz csodát.
Ne keresd a miérteket,
sose kutasd az okát!
Szeretettel, kedvességgel
díszítsd fel az ünneped,
s gondolj arra, hogy mi,
mind-mind, együtt ünneplünk veled!

mail

Németh Vivien:
Arcon csókol a karácsony

A jégvirágos ablakon túl a december mosolyog,
míg beborít kristályával minden áldott otthont.
Csillognak a színes díszek a fagyott ablakokban,
egyszerre szólnak a harangok a messzi templomokban.


Ma furcsa csend borul minden egyes házra,
bár mindenki hazatért, valamire várnak.
Gyermekek az angyalt, szüleik csak békét,
s van, aki fohászkodik egy falat kenyérért.


A jégvirágos ablak mögött várom én is a csodát,
tán e fagyos éjjelen bekopogtat hozzám,
és egy ismerős ölelés betakar, ha fázom,
tán e fagyos éjjelen arcon csókol a karácsony.

mail

A hit

Ránk fagy a téli világ!
Varjú, ha rebben,
szél süvítőbben
nem fúj el semmit,
mint az imád...

Várj meg a fényben,
jobb legyen még fenn,
szebbnek is lásson
mind, aki lát!

Jég a kezedben,
tűz a szívedben.
Hűvös az éjjel,
roppan a láng.

Jól teszed, hidd el!
Mind, ami hittel
tartozol, itt van.
Itt, e világ.

Varjú, ha rebben,
állj meg a csendben!
Gyújtsd meg a gyertyát!
Mondd az imát...

2, A remény

Lobban a mécses, a láng!
Gyermeki szívben
dobban a csendben
éji remény
és égi világ.

Hópihe lebben
száz színű percben,
elviszi csengőd
csalfa zaját.

Téli veszélyben,
méz ízű térben
száll el az áldás,
száll a csodád!

Tűlevelében,
jó szagú szélben
koppan az élet,
rebben a vágy!

Gyermeki szívben,
csöppnyi reményben
csobban a csendben
régi világ.

3, A szeretet

Csillan a jég, a szilánk!
Füst szagú éjben
vad szeretetben
űzöm a semmit,
lát, aki lát...

Bújok a könnybe,
fény színű égbe...
Álmokat zajjal
zúgnak a fák.

Villan a szélben,
éji sötétben
hópihe szánon
sós ízű vágy!

Dalt lop a csendbe
jégcsapok cseppje.
Olvad a Holddal
minden imád!

Szép szeretetben,
füst szagú éjben,
égi mesében
gyullad a láng!

4, A béke

Rebben a fagy keze ránk!
Varjú az éjben
száll meredélyben,
nem visz el semmit...
súgd az imád!

Élj csak a fényben,
béke reményben
jobbnak is lásson
még a világ.

Tűz a kezedben,
jég a szívedben.
Nem baj az éjjel,
lobban a láng.

Ennyi kell, hidd el!
Mind, ami hittel
tartozol, itt van
még e világ!

Varjú, ha rebben,
várj csak a csendben!
Gyújtsd meg a gyertyád!
Mondd az imát...

mail

Jeremy Jones:

Régi Karácsony este

Istenem, de rég volt! Igaz sem volt,
mikor az ajtó mögött titkokat kerestem.
Mit érdekelt engem, hogy ,,Jézuska itt volt"?
Tudtam, hogy nekem
nem hoz semmit úgysem.

Ajándékra akkor még nem tellett.
De olyan kemény hittel mosolygott a család...
Én meg a nővérem forró kályha mellett
a szoba falát
lestük, mint a csodát!

És rajzolt nekünk a láng sok álmot:
Ő karjában új babát ringatott nevetve!
Én meg kiskatonát kaptam, mézes bábot!
Anyánk sietve
szaladt ki a kertbe.

Nem értettük mi ezt a világot!
Ma már tudom, hogy anyám a legszentebb esten
nem az örömtől sírt, és nem várt virágot...
Ma már megértem.
Mégis férfi lettem.

Persze, csak emlék, minden rég elment.
Szavamat figyelik, s mint hópelyhet a fák,
megtartom a sorsom, érzek minden embert...
Senki nem ver át,
te álnok, szép világ!

 

mail

Nagyné Kiss Erzsébet


Csengő szólt és harang...

Úgy vágyom vissza azt a régi hab-tiszta
szennyezetlen, édes gyerekkori álmot,
mikor még ártatlanul hinni tudtam, és
nyitott szívvel bámulhattam a világot.

Hittem mesét, vártam, mit hoz a karácsony.
Csodáltam hópelyhek játékát a szélben,
ahogy keringve, csillanón, fogócskázva
takarnak be szerte mindent tejfehéren.

Lobbant a gyertyaláng, csengő szólt és harang...
Annyi csoda, varázslat volt akkor enyém.
A fenyőfán fényesre gyúlt a csillag és
szétszórta szikráit ragyogtatva felém.

A várakozás, mi bennem újra éled,
megőrzött álmaim, kinőtt gyerekkorom
hitével várom, s reményt babusgat szívem,
hogy azt a régi karácsonyt megtalálom.

mail

Hajdu Sára
Levél Jézuskának

Édes, drága Jézuska, nézd most el nekem,
Hogy felnőttként írom hozzád a levelem.
Amikor kisgyermek voltam, megírták helyettem,
Varázslatos is volt minden ünnepem.

De most árva vagyok, egy szomorú kis árva,
Kinek a Mennybe költözött a drága Mamája.
Elfáradt szegénykém, nyugalomra vágyott,
Elmondtam én érte sok-sok imádságot.

Lassan közeleg a Karácsony, az első nélküle,
Az égből biztosan hullik majd, néhány hópihe.
A házakba béke költözik, a szívekbe szeretet,
Kinek a szeméből könny folyik majd, az egyedül én leszek.

Ezért hát Jézuskám, csak egy kérésem lenne,
Mutasd meg az utat, mely hozzá elvezetne.
Vagy küldj értem egy Angyalt csilingelő szánon,
Nem kérek én mást, mert csak ez az én álmom.

Hogy vele lehessek az Áldott ünnepen,
S minden, mi szép volt, most is oly szép legyen.
Egymás szívét ölelve énekeljünk csendben,
S boldogok legyünk újra, újra mind a ketten.

Mert nélküle nekem már nincs karácsony,
Ő sütötte mindig a kedvenc kalácsom.
S most ez az illat is úgy hiányzik nekem,
Érted már Jézusom, hogy én csak Őt szeretem?

És ha kérésem egyszer valóra fog válni,
Megszűnik a távolság, nem fog közénk állni.
Szép lesz majd az ünnep, de addig a karácsonyfa alatt
Őrzöm az emlékét, s közben szívem majd meghasad.

mail

Szentkereszti Andrea


Boldog Karácsonyt!

Ma csillámport hintenek
Az angyalok az égből,
A legszebb ünnep ez
Isten kezéből.


Füzérek ragyognak
A zúzmarás ágon
Dalt fütyül a szél is,
Tündérfuvolából.


Ma ünneplőbe öltözteti a
Szívét az ember,
Várakozással,
Telve kegyelemmel.


Öröm-szikrák gyúlnak,
Izzanak az éjben,
Csillag tündököl fel
A szeretet jegyében.


Három király indul
Égi jel nyomába,
Hívja őket éjjel
A Szeretet Királya.


Útjukat mutatja
A JEL,
Égi fény,
Betlehem csillaga,
Az új remény.


Szent és édes érzés
Éled szívek táján,
Szeretet éjjelén,
Ünnep éjszakáján.


Mennyeknek csillaga
Vezessen ma téged,
Mert aki követi,
Soha el nem téved.


Isten adjon neked
Ölelést, ihletet,
Szentséges az éjjel,
Jézus megszületett.


Felragyog a csillag
Karácsonyfa-ágon,
Szívek fényét őrzi,
Szeretet parázson.


Szívemből kívánom:
Boldog Karácsonyt!

mail

Bálint Dániel
Karácsony előtt

Eljött már a télidő
advent végét járja,
jégvirágot rajzol már
az ablakon a pára.

Rászáll most a békesség
minden csendes házra,
melengető szeretet
lelkünket átjárja.

Istenfélő emberek
imára font kézzel,
járulnak az oltár elé
áhítatos szívvel.

Kedvesség és nyugalom
ül ki az arcokon,
eszünkbe jut ilyenkor
a sok barát, s rokon.

Nevet a gyertyaláng
az adventi koszorún,
mosolyogj te is hát
ne nézz oly szomorún.

Ereszd el szabadon
búd, bajod, bánatod,
gondtalan légy mostan
hisz megváltód várhatod.

Karácsony közeleg
már mindent hó takar,
teljesüljön a sok álom
mit tiszta szív akar.

mail

Simkurát Mihály
Karácsony

Letérdelve Jézus elé, fejemet lehajtom,
Ünnepének fényét látva, lelkemet megnyitom.
Halk énekkel szeretettel, közelébe érek,
Kristálytiszta érzelmébe, menedéket kérek.

Meghittsége magját szórja ünnepek kertjébe,
Életet árasztó szivárvány kertek méhébe.
És születik száz csoda, lélekmagot elhintő,
Minden éhes kertet ezer mag árral serkentő.

Erőtlennek hitet adva, gyengének meg támaszt,
Hálás neked minden lélek, aki téged választ.
Asztalodnál terítőn, ott van minden réges-rég,
Fenyőfának ágain, milliónyi gyertya ég.

Szent Karácsony ünnepe kedvesség, és béke,
Önzetlen, hű szeretetét osztva szét belőle.
Áldás, béke, segítség árad már a magokra,
Hogy maradjon szeretet, a mindennapokra.

Kurczina Terézia
Karácsonyi vers

Holdfényes éjjelen
Megváltó született.
Isten jött a földre,
kicsi Betlehembe.

Emberré lett értem,
eltörölje vétkem.
Az Ég ajándéka
nehéz földi útra.

Hideg ez a jászol,
Kisjézus, Te fázol!
Várlak a melegbe,
gyere a szívembe!

Magamhoz emelem,
gyöngéden ölelem.
Ringatom, szeretem,
mit kíván, megteszem.

Áldom e gyermeket,
nem szövök terveket.
Bár vágyaim nagyok,
mindent Őrá hagyok.

Bízom az Istenben,
látom e kisdedben.
Nem egyedül vagyok,
Őrá számíthatok.

A karomban látva
eláraszt a hála.
Ajándékot hozott,
mennyre kaput nyitott.

Viszem a világba,
reméljen, ki látja;
Istentől érkezett
szeretet - üzenet.

Nagy az én örömöm,
Istenem, köszönöm!
Lejöttél a földre,
feljuttass az Égbe!

Gál Mária
Az ünnep

Hogy ha égő gyertya lennék,
az ünnepen úgy lobognék,
hogy fényesség ragyogja be
a szíveket és a lelkeket.

Ha csillagszóró én lehetnék,
sok csillagot széjjelszórnék,
mindenkinek egyet adnék,
hogy életét vezéreljék.

És ha a kis csengő lennék
nagyon halkan csilingelnék,
úgy, hogy csak a szíved hallja,
a szeretetet befogadja.

Ha a fenyőfa lehetnék
illatfelhőt árasztanék,
lombjaimat felemelném,
szeretteim átölelném.

mail

Siktár Éva
Karácsonyi üzenet

A csoda Benned van, csak figyelj a hangra
megszólít téged, ne gondolj búra, bajra
ne törd darabokra szép kis életedet
figyeld a hangot, szépíti kicsi lelked

Lelkedet melyből árad a sok szeretet
nyújtsd át gyorsan szaporán az embereknek,
visszakapod milliószor mit Te adtál
boldog így lehetsz, mert jó ember maradtál!

Jó ember maradtál így éled életed,
éltető napsugár hozza a fényt neked!
Szeresd az EMBERT lelkedből úgy igazán
nem egy pillanatig, hanem nap nap után!

Kívánom Neked legyen szép az ünneped,
szeretteid körében éld az életed
vár még Rád boldogság, millió szeretet,
Kellemes, szép karácsonyt kívánok neked!

mail

Palercsík László

Áldott, Békés Karácsonyt!

Legyen ünnep az égben, a mennyországban,
Fűtsön a szeretet az egész országban.
Az angyalok hozzanak áldást e földre,
Isten a gonoszt űzze el mindörökre.

A Nemzet e földön békében létezzen,
S a Magyar már félelem nélkül élhessen.
Uram, tudom, hogy szavam hozzád is elér,
Engedd, hogy mindenkinek jusson ma kenyér.

Adj reményt és hitet, Hazámnak, Népemnek,
Hozz szeretetet és békét az Ünnepnek!
Adj áldást, boldogságot, és hitet Uram,
Ne engedd, hogy ez a nép legyen sorstalan!

Áldott, Békés Karácsonyt, a Magyar Népnek!

mail

KARÁCSONYEST ELÉ

Ha besurran Hozzád a Karácsony este,
mintha a szeretet pihenőt keresne:
elcsitul a nyüzsgő élet zsibongó zenéje.
Álljt parancsol a karácsonyi gyertyák fénye.

A kis gyertya fénykörében áhitat száll.
Ha tudnál és mernél, bizony imádkoznál.
Mégis reméled, hgoy valaki meghallja talán
fohászod a gyertyafényes Karácsony éjszakán.

Tépett lelked szállni a magasba vágy,
mormolod kínodban hitvány pogányimád:
az élet küzdelem, bére felszálló harmat,
divatos rongyok, néhány finom falat!

Gyűjtöttél-e olyat, mi nem fogy és nem kopik,
minél inkább osztod, egyre gyarapodik?
Rájöttél-e már karácsonyfád alatt,
mi kézzel nem fogható, érték csak az marad?

Ne gyújts a gyertyánál nagyobb világot,
hadd feszítse lelked sejtés és titok!
S ha fényben bántottál idegent, barátot,
legalább e homályban kérj bocsánatot!

S ha van szívedben osztható nyugalom és béke,
átjárja majd lelked a szeretet fénye.

mail

Gömöri-Ando Anita

ÉGI SZERETTEINK KARÁCSONYA

A földön csillogó fények, örömtől könnyes képek.
Az emberek szeretnek, így ér vége decembernek.
Egymásra figyelnek és ajándékot vesznek.
A finom, ízes étkek gyorsan elkészülnek.


Vajon az égiek , hogyan ünnepelnek?
Ők is ajándékoznak, vendégeskednek?
Vagy csak némán figyelik családjuk?
Szeretetünk ereje felszáll hozzájuk?
Érzik, hogy nem feledjük őket soha?
Nem csak ünnepekkor hozzuk őket szóba?


Drága szeretteink, kik égben ünnepeltek,
legyen áldott karácsony, együtt veletek!
Szálljatok le közénk, érezzük, itt vagytok!
Békét, áldást, szeretetet, boldogságot hozzatok!

mail

Móra László

Karácsonyi csengő

Csingilingi, cseng a csengő, 
Száll a szánkó, mint a felhő, 
Csaknem elszakad a gyeplő, 
Csingilingi, cseng a csengő.

Égi szánkót hajt az angyal. 
És mire az estihajnal 
Megjön a szép fenyőgallyal, 
Cseng a csengő, jő az angyal.

Itt a Jézus angyalkája, 
Égben termett csodafája, 
S mindent, mindent aggat rája 
A kis Jézus angyalkája.

Arany diót, arany csengőt, 
Ezüst lepkét, ringót rengőt, 
Amilyen még földön nem nőtt, 
S csilingelő arany csengőt.

Kérünk Jézus angyalkája, 
Ahol sok a koldus, árva, 
Hol jóságod legtöbb várja, 
Ott pihenj meg legtovábbra
.
Hozz örömet, békességet, 
A szíveknek melegséget, 
Karácsonyi szép meséket, 
S az Istennek dicsőséget.

mail

Kun Magdolna 

Karácsony tájékán

Karácsony tájékán érzőbb lesz a lélek,
tüzet gyújt odabenn, nyári melegséget,
hogy napfénybe fonja a múlt emlékeket,
amik megsárgultan is színeket nyernek.


Karácsony táján minden szerettünk
büszkén lép velünk, büszkén mellettünk,
mert ilyenkor nincs határ ég és föld fölött,
ilyenkor szabad az út, élő s holt között.


Karácsony tájékán minden kis-harang
egy szebb világért csendít reményteli dalt,
egy olyan világért ahol minden ember tudja,
szeretni az élet legbecsesebb dolga.

mail

Ady Endre:

Békesség ünnepén

 
Békesség most tinéktek, emberek. 
Övendezzél, derék világ, 
Hangozzatok, jámbor legendák, 
Zsolozsmák, bibliák, imák. 
Kicsi gyertyák, lobogjatok föl, 
Bóduljunk tömjénnek szagán!... 


Szép dolog ez!... Így kell csinálni 
Minden karácsony-éjszakán... 
Hejh, szép az istenes legenda, 
A csillag, a jászol, az élet, 
Ki lehetne még vele húzni 
Talán még néhány ezer évet... 


Békesség hát néktek, emberek, 
Örvendezzék a vak, a béna: 
A jászol benne van a legendában 
S a jászolban benne a széna... 


Különben is az élet csupa vígság, 
Útvesztőkből csillag vezet ki, 
A pásztorok és bölcs királyok 
Szinte futnak - egymást szeretni 
S a betlehemi félhivatalosban 
Miként egykor meg vala írva: 
Mindenkit jászolánál várja 
Az arany, a tömjén, a mirrha... 


Örvendezzél, derék világ, 
Harsogjatok, jó, égi villik, 
Örvendezzél, derék világ, 
Te meg vagy váltva tudniillik. 
Lobogj, kis gyertya! Meg nem árthat 
Ennyi kis fény tán a világnak. 


Odakint szörnyű nagy a kétség, 
Odakint szörnyű a sötétség. 
Odakint szörnyű vaksötétben 
Sirály sikoltoz, vércse vijjog, 
Bagoly huhog, kóbor eb szűköl... 


Odakint valami nagy titkot 
Rejteget a sötét világ, 
Jó lesz mormolni szaporábban 
A szent zsolozsmát, bibliát. 


A föld könnyektől terhesült meg 
S a terhesült föld ing, remeg, 
A vajudó kínnak gyümölcse 
Nem lehet más, csak szörnyeteg... 


Ami sóhaj, nyögés, kín, szenny volt 
És rettentett a földgolyón, 
Vad orkánban kitörni készül, 
Világot törve, rombolón, 
Évezredes tragédiának 
Bosszuló vége fenyeget, 
Vad-éhesen, vad harcra készen 
Állnak iszonyú seregek... 


A Messiást nem várják immár, 
Nem kell többé a Messiás, 
Hazug a megváltás meséje, 
Szentségtelen a szentirás, 
Hazug minden, amit az ember 
Évezredekkel istenné tett, 
Csak egy igazság - közös jussú 
S egyenlő végű - ez az: élet... 


Ám ne nézz ki az éjszakába, 
Örvendezzél, derék világ, 
Hangozzatok, jámbor legendák, 
Zsolozsmák, bibliák, imák, 
Ne halljátok a föld-dübörgést, 
Menjen tovább a szürke élet, 
Közelg a földi végitélet... 


Addig lobogj csak, kicsi gyertya, 
Harsogjatok csak, égi villik, 
Örvendezzél, derék világ, 
Te meg vagy váltva tudniillik.

mail

Túrmezei Erzsébet:

Kérdez a gyermek


,,Ott fenn lakott a csillagok felett, 
de amikor karácsony este lett, 
Lejött a földre, mint kicsiny gyerek. 
És ó, a hidegszívű emberek! 
Kis istállóban kellett hálnia. 
Szalmán feküdt Ô, az Isten Fia. 
Elhagyta érettünk az egeket. 
Ugye-e, apukám, nagyon szereted?"

Az apa nem szól. Olyan hallgatag. 
De a kis kedvenc nem vár szavakat, 
Odaszorítja vállára meleg, 
kipirult arcát, s tovább csicsereg. 
,,Kicsiny gyermek lett, gyenge és szegény, 
és ott aludt az állatok helyén, 
szűk istállóban. Nem is érthetem. 
Milyen meleg ágyacskám van nekem, 
pedig csak a te kis lányod vagyok. 
S Ô, Isten Fia, Ô, a legnagyobb, 
szalmán feküdt, amikor született. 
Ugy-e, apukám, nagyon szereted?"

Kint csillagfényes hideg este... tél... 
Bent apja ölén kis leány beszél. 
,,Ott se nyughatott szalma-fekhelyén. 
Futniuk kellett éjnek-éjjelén. 
Halálra keresték a katonák. 
Menekültek a pusztaságon át. 
Milyen keserves útjuk lehetett. 
Ugy-e, apukám, nagyon szereted?"

Az apa leteszi a gyermeket. 
,,Ugy-e, szereted? Ugye, szereted?" 
Nem bírja már, el kell rohannia. 
A jászolban fekvő Isten Fia 
karácsonyesti képe kergeti. 
Feledte és most nem feledheti. 
Most a szeméből könnyre-könny fakad. 
Most vádakat hall, kínzó vádakat. 
Elmenekülne még, de nem lehet. 
Most utolérte az a szeretet.

S míg a szívébe égi béke tér, 
mintha körül a hólepett, fehér 
tetők, utak felett távol zene, 
angyalok tiszta hangja zengene 
szívet szólongató, szép éneke: 
,,Szegény lett érted. Ugy-e, szereted?"

mail

Medriczky Andor:

Karácsonyi pásztorének

 
Betlehemi kis jászolban 
Isten fia jött közénk, 
Megváltani minden embert 
Gazdagot és a szegényt. 
Szeretetet áraszt máris: 
Kis kezét nyújtja felénk.

Betlehemi kis jászolhoz 
Jöttek szegény pásztorok, 
Angyalszózat hívta őket 
Az istálló ragyogott. 
S hoztak ami tellett tőlük: 
Báránykát, juhászbotot.

Később jöttek a királyok 
Ajándékkal gazdagon, 
Tömjén, mirha és aranykincs 
Csillog-villog a napon. 
Mert király Ô, a kis Jézus, 
Övé minden hatalom.

Most mi jöttünk, hazátlanok, 
Legszegényebb hívei, 
Vándorúton, kincsek nélkül 
Szívünket kiönteni. 
Kicsi Jézus segíts minket 
Hinni, tűrni, küzdeni...

mail

Baja Mihály :

 KARÁCSONY

  
Te most is az vagy, áldott szent Karácsony, 
Mi Betlehemben legelőször voltál: 
Újjászülője a kerek világnak, 
Hitünk napfénye, a szívünkben oltár.


Az angyaloknak ajkán a hozsánna 
Ma is elhat a pásztorok füléhez, 
s koldust, királyt vezet ma is a csillag 
Az idvezítő jászol-bölcsőjéhez.


Te most is az vagy, csak mi változánk meg, 
Csak nekünk ócska minden ami régi. 
Nem hallgatunk az angyalok szavára, 
Nem kell nekünk a csillag se, ha égi.


Mennek, mennek a pásztorok seregben, 
de nem a Jézus jászol-bölcsőjéhez. 
Mennek, mennek a bölcsek és királyok, 
De nem az élet örök kútfejéhez.


Ó, szent karácsonyéj csillagvilága... 
Ragyogj, ragyogj csak változatlan újra. 
Az én lelkem csak téged vár, s tetőled 
száz lidérc fény közt el nem tántorodna.


A gyermekhitnek hófehér palástját 
Borítsd reám csak egy éjszakára, 
És én megáldlak, síromig követlek 
Ó, szent Karácsonyéj csillagvilága.

mail

Karácsonyest

Karácsonyestnek fénye hogyha följön,
Elolvad minden, minden bűn a földön
S a tisztaság szül hófehér virágot,
A csillag szór rá biztató világot,
S kik tegnap féltek, dideregtek, fáztak,
Kiket még tegnap százan megaláztak,
Ma elfelejtik tegnapuk vetését,
A fájdalomnak rajtuk nevetését
S szelíden néznek végig a kalácson,
És boldogok, mert megjött szent karácsony.

Felöltözött ma minden hófehérbe
S az emberek ma szépen összeférve,
Megtérőn várják csengő csendülését,
Fenyőgallyak titkos rezdülését
S mikor a gyertya fellobog a fákon,
Mikor a szívre ráborul az álom,
S a könnynek, jajnak megszokott helyére
Reáborul a boldogság vetése:
A lelkek fénye rezdül át a rácson...
A lelkek fényét várja szent karácsony.

Oly szép ma minden, minden itt a földön!
Ma templom lett a ház, kaszárnya, börtön.
Felöltözött ma minden hófehérbe,
S az emberem ma szépen összeférve,
Karácsonyestnek tiszta asztalánál
Sebet kötöznek szenvedőkön, árván.
Kitárulnak ma szívek, ablakok,
S a földre szálló gazdag angyalok
Megsimogatják mind a lelkeket:
Békesség néktek küzdő emberek!

mail

 

Kiskoromban a karácsony narancsillatú volt
Anyukám a fenyőfára szaloncukrot zsúfolt
Kerek szemmel pillogattunk ártatlan színjáték
Hiszen mar rég kikutattuk, hol van az ajándék

Felnőtt lettem időközben, s nem jó a karácsony
Arcomba mar minden évben szent esti magányom
Menekülnék, tovafutnék, helyem nem találom
Édeskés és túl korán jön a szeretet-álom

Angyalkák és hópelyhecskék, amerre csak nézek
Mária a Kisjézussal: gyönyörű ígéret
De nekem még várnom kellett sok sok hosszú évet
Mire egy igazi angyal tényleg megigézett

Itt pillog a karomban egy égből jött kisember
Fény villan a sötétségben, más ajándék nem kell
Nem futok már magam elől, a jövőt nem várom
Narancsillatú öröm száll, de szép már a karácsony.

Palya Bea

mail

 

 
 

Megosztás Megosztás a Facebook-on