Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


** Képek / Télapók - Hóemberek png / gif

 

Boldog névnapot !
 
 
mail
 
Mátyus Attila:
 
A hóember végrendelete

Ha elolvadok,
s utánam itt marad;
egy víztócsa,
néhány szén darab,
egy sárgarépa
(kicsit konyult)
s egy rossz fazék
miről a máz lehullt.
Valamint,
egy kissé megviselt
nyírfa seprű
mit irigyelt
minden szürke vadgalamb
Hagyom mind e
földi hívságokat:
Rád.
(...)
Becsüld meg jól,
s okosan élj vele
hisz benne van a szelleme
egy szeretete hevében
hőbe hallt
búsképű hó-lovagnak,
kinek utolsó szavai ezek voltak;
Ez a sors elmúlni egyszer...
de újjászületni újra s újra
álmodni csodát a hóba"
 
mail

 

Milyen ajándékot hozzon a Télapó?

Szívet melengetőt, lélek mélyén hatót,
mosolyra fakasztót, melegséget adót?
Csuda ajándékot hozzon a Télapó!
Ne legyen túl drága, ne is legyen ára!
mégis elvihessem, köztérre, utcára.
Amit tiszta szívből tovább tudok adni,
s aki kapja, annak, könnyű elfogadni.


Tudom már! Télapó, idén én mit kérek,
olyan dolgot, amit szívesen cserélek,
amit, hogy ha adok, visszakapom menten,
s örömmel viselek, mert arcomra kentem.


Milyen ajándékot hozzon a Télapó?
Egy télapó-mosolyt, az olyan megkapó!
Legyen nagyon piros, görbüljön fölfelé,
a világ jókedvét csomagolja belé!


Aranyosi Ervin 

wink

Aranyosi Ervin

Jön a télapó

Meseszánon ősz apóka,
messzi földről jön közénk.
Arcán deres, nagy szakálla,
rajta piros öltözék.
Fenn a szánon, ezer álom,
ajándékok halmaza,
ezt kell neki széthordani,
addig nem mehet haza.
Sok-sok gyermek él a földön,
és ő mindet ismeri.
Varázsgömbjén, egész évben
mindig Őket kémleli.
Nem csoda, hogy tájékozott,
tudja melyik csintalan,
ki ül gyakran a sarokban,
s melyik vidám, gondtalan.
Kit szid meg az Óvó néni,
ha huncutságon jár esze?
Aki néha rosszalkodik,
vajon máskor jót tesz-e?
Ajándékot mindegyik kap,
mivel nincs is rossz gyerek,
de Télapó figyelmeztet: 
- Legyél jó, mert figyelek!
Mindenkinek jut ajándék,
mert azt tudja Télapó: 
Ajándékot nem csak kapni,
- igazából ADNI JÓ!

smiley

Hermann Marika

Mikulás váró

Nézd, ott jő a mikulás,
Hó csillog ősz szakállán.
Hátán hozza puttonyát,
Jó gyerekek csomagját.

Messze piroslik sapkája,
Csilingelve siklik szánja.
Várja őt már sok gyerek,
Peti, Panni integet.

Erre, erre mikulás,
Ragyog már a kis csizmánk.
Tegyél bele csomagot,
De ne hozzál virgácsot!

smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley

Czeglédyné B. Mária

Télapó

Nagy pelyhekben hull a hó,
fázik kint a Télapó.
Házról házra útját járja,
kis csizmácskát telerakja.

Ajándék a fa alatt,
ez az ünnepi hangulat.
Karácsonyfa teteje
csillagokkal van tele.

Csillog minden szent este,
minden ember ünnepe.
Odakinn a hó alatt
alszik a táj, csend maradt.

smiley

Szuhanics Albert

Jön a Télapó

Kastély áll a messzi északon, 
Télapó néz ki az ablakon. 
Minden ablak mesés fényben áll, 
mi lehet itt, talán áll a bál? 

Készül ezer mikulás csomag, 
előállt a rénszarvas-fogat. 
Rudolf szarvas piros orra ég, 
körülötte nincsen már sötét! 

Már a málha a szánt terheli, 
pelyhes hó hull, csöndes ünnepi... 
Télapó a bakon üldögél, 
és a fogat vígan útra kél! 

Fut a krampusz, szánra ugrik fel, 
árulkodik, hogyha rossz leszel! 
Amit hozott virgácsot..., lehet, 
hogy azokból nem jut te neked! 

Szalad a szán, kevés az idő, 
ablakban már a sok kiscipő! 
Abban mindben ajándék legyen, 
azon a szép, havas reggelen! 

Szaladj Rudolf, húzzad szánomat! 
A krampuszom csengőt rázogat. 
Én vagyok a boldog Mikulás, 
éneklem a Télapó dalát !

smiley

Albert Veronika

Télapó

Kinézek az ablakon: hull a hó.
Itt van a tél, jaj, de jó!
Szán csilingel a ház előtt -
Csak nem a Télapó jött?
Ő az bizony, és nem más -
Kiraktad a kis csizmád?
Minden jóval tele zsákja,
Betér vele minden házba.
Jut ajándék minden cipőcskébe,
A gyermekek nagy-nagy örömére.
A zsák reggelre kiürül,
S Télapó szánján elrepül.

yes

Domonkos Jolán

Télapó érkezett

Zúzmarás szakállal
Télapó érkezett.
Hozta a puttonyát,
Kacagott sok gyerek.

Édesség a szánon,
Mosoly az arcokon.
Hullott a szívekre
Sok finom izgalom.

Szeretet morzsái
Jól becsomagolva,
Bontsuk ki lelkünkkel,
Szórjuk meg fahéjjal...

A szánkó megrakva,
Rajta ég csodái,
Valaki felzokog,
Az övé hiányzik.

Ott van az leghátul,
Elbújni nem tudott,
Nézzed csak, pici lány,
Tiéd a legnagyobb!

smiley

Donászi Magda: Télapó érkezése

Megérkeztem Télországból,
kisgyerekek: -Jó napot!
Tudom, nagyon vártátok már,
hogy múljanak a napok.
Siettem is tihozzátok
csengős szánon, szaporán.
Szikrát szórt a szarvas talpa,
úgy suhant az út porán.
Fürge lába belefáradt.
Messzi van a mesevár.
Túl az ezer jéghegyerdőn,
hová sosem ér a nyár.

Ott van az én széllel-bélelt,
hóból épült palotám.
A kemény fagy jégvirágot
zúzmaráz az ablakán.
Van egy kicsiny toronyszobám.
Benne furcsa műszerek.
Vílághírű messzelátóm
jég-üvegén hókeret.
Ha én abba betekintek,
-higgyétek el nem csoda-
akármilyen messze laktok,
mégis ellátok oda.

Hol, mit láttam, nagy könyvembe
minden este beírom.
Megtelt könyvem sok-sok lapja,
elfogyott a papírom.
Tudjátok, hogy rádiómnak
a világon párja nincs?
Csönddel bélelt palotámban
valóságos drága kincs.
Ha gyermekek énekelnek,
a szívemhez szól a dal,
s úgy érzem, hogy nem vagyok vén,
hanem újra fiatal.

Tip-top, tip-top! Körbejárok
az üveghegy tetején,
amikor a messzeségből
víg dalotok száll felém.
Ha a táncban elfáradtam,
megpödröm a bajuszom,
bebújok a hóágyamba,
nyújtózkodom, aluszom.
Mikor aztán felébredek,
ajándékot keresek
Pirosalmát, aranydiót,
feketemák-szemeket.

Feneketlen zsákom mélyin
citrom-narancs is akad,
osszátok szét gerezdenként,
veszekedni nem szabad!
Kedvetekért jövőre is
telitömöm zsákomat,
ezer évig megtartom még
ezt a jó szokásomat.
Búcsúzóul daloljatok.
Integessen kezetek.
Hószarvasom az udvaron
pihenhetett eleget.

Holnap már a mesehegyről
tekint ide Télapó!
Küldjek erre hófelhőket?
Örültök, ha hull a hó?
Frissen esett pihehóban
hócsatázni sem tilos.
Attól lesz majd jobb az étvágy,
s az arcotok szép piros.
Na most rajta! Repülj szánom!
Hószarvasom! Hoppla-hopp!
Kisgyerekek jó étvágyat,
mindenkinek jó napot!

smiley

Kustra Ferenc

Télapó a barátom

Télapó a barátom,
Az arcát én nem látom.
Azt a szakáll takarja,
Őt egy jó nagy szán hozza.

Nagy puttony van nála,
Nehéz, már fáj a háta,
De szívesen cipeli.
Várják, örömét leli.

Szét ossza ajándékot,
Átadja a virgácsot,
Mit ki meg nem érdemel,
Elteszi jó emlékkel.

Ha végzett indul tovább.
Várják öt hova-tovább,
Mert egy évben egyszer jön,
És ez mindig nagy öröm.

smiley

Aranyosi Ervin

Télapóra várva...

Tegnap este jól elbújtam,
nem talált meg senki sem.
Úgy döntöttem, hogy az éjjel
a Télapót meglesem.
Bebújtam a kiságy alá,
úgy lestem az ablakot.
Hátha onnan megpillantom
a várva várt alakot.
Kis csizmámat kipucoltam,
az ablakba kitettem.
Jégvirágos lett az üveg
ebben a nagy hidegben.
Lassan teltek hosszú percek,
s Télapó nem érkezett,
szempilláim lecsukódtak
és álmodtam szépeket.
Aztán rám köszönt a reggel
és az álom elrepült.
Látom ám, hogy kis csizmámba
csinos ajándék került.
Előbújtam rejtekemből,
s azt gondoltam mellesleg: 
Télapócska, jövőre majd
mindenképpen megleslek..

smiley

Aranyosi Ervin

Levél a Mikuláshoz

Kedves, jó Mikulás bácsi,
neked is van gyereked?
És ahol laksz, ott Lappföldön,
melegít a szeretet?
Amikor jössz, mennyi minden
fér bele a zsákodba?
Ugye te is mindent megkapsz,
mit elképzelsz álmodban?
Ugye neked szót fogadnak
a manók s a szarvasok?
Ugye nem baj, nem haragszol,
mikor csintalan vagyok?
Ugye idén újra eljössz,
s hozol ajándékokat?
Kipucolom kis csizmámat,
s ablakunkban kép fogad.
Mert rajzoltunk testvérkémmel,
csuda, színes képeket.
Neki is hozz ajándékot,
tudod, Ő is jó gyerek.
Hányat is kell még aludnom,
mire eljössz, s itt leszel?
Remélem, hogy idén látlak,
mert te annyi jót teszel.
Tegnap azon gondolkoztam,
Mikulásnak lenni jó!  

smiley

Átyim Lászlóné

Télapó csengőszánon érkezett

Kedves öreg bácsi,
Hófehér szakálla.
Térdig érő csizmában,
Nagy piros kabátban.

Csengő szánnal érkezett,
Rénszarvasok húzták.
Bele is fáradtak,
Míg ide elhozták.

Északi sark messze van,
A télapó kövér.
Sohasem dolgozik,
Csak december elején.

Mert mikulás napján
Ajándékot osztogat,
Minden gyermek álma,
Hogy a télapót meglássa.

Ajándékot kapjon tőle,
Ami szíve vágya.
Egész évben erre vár,
A mikulás napjára.

Sok kis apró kezek
Nyúlnak ajándékért,
Mosolyog a mikulás,
Mert nagy örömmel fogadják.

smiley

Aranyosi Ervin

Télapó látogatása

Száncsengő szól, pata trappol, 
nagy pelyhekben hull a hó. 
Ablakokban gyermekarcok 
lesik, jön-e télapó? 
Cipők, csizmák kipucolva, 
- ajándéknak a helye. 
Kis szemükben ott a kérdés, 
vajon ma megtelik-e? 
Ház tetején a szán fékez, 
megállnak a szarvasok. 
Télapó lekászálódik, 
siet mert a dolga sok. 
Mosoly ül a szája szélén 
piros arcán nagy szakáll. 
Hószélű piros kabátban, 
hócsizmában álldogál. 
Óriási a puttonya, 
s mennyi minden fér bele. 
Leszánkázni a kéményen 
nem lesz túl könnyű vele. 
De mielőtt lecsusszanna, 
leküldi álom manót, 
- álomport szórj a szemükre, 
meg ne lássák télapót! 
Aztán Ő is munkához lát, 
cipő, csizma megtelik. 
Ajándékok, finomságok 
itt pihennek reggelig. 
Lesz majd reggel meglepetés, 
öröm, vígság gyerekek. 
Télapó csak azt kívánja, 
hogy mindig jók legyetek.

smiley

Átyim Lászlóné

December 6. Mikulás

Piros kabátjában,
Hosszú szakállával,
Frissen lehullt hóban
Oson a télapó.

Ropog a lába alatt
A fehér hólepel,
Siet minden gyermekhez,
Hogy ajándékot tegyen.

Puttonya nagy, kerek,
Estére üres lesz,
Minden gyermek álma,
Hogy a télapó megajándékozza.

Számára nincs olyan,
Hogy rossz gyerek, vagy jó,
Mindenki kap ajándékot,
Mert ő igazságos télapó.

Örül, ha minden gyermek
Ilyenkor mosolyog,
Apró kezében a csomaggal
A télapó arcára mosolyt csal.

smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
smiley smiley
yes yes
yes yes
yes yes

 

Meziou Király Klára

Alig vártam, hogy jöjjön!

Piros sapka csilingel,
ma én erre ébredtem.
Szememben lett örömkönny,
alig vártam, hogy jöjjön!

Nagy csizmája csupa hó,
gyerekeknek csoda jó.
Zsákot bont, és nekilát
osztani a Mikulás.

Jujjj, van virgács... ajándék!
Lesem - én könyvet várnék!
Csizmámba sok csokit töm,
a szememet megtörlöm:

Ott a könyv is, jajjj, de jó,
most már hullhat magas hó!
Kályhatűznél olvasok,
köszönöm e szép napot:

Isten hozott kedves Mikulás!

yes

Vargáné Éva

Télapónak

Hull a pelyhes...
Jöjj el kedves...
Napok óta ezeket dúdolom.

Elgondolom közben, milyen jó is lenne,
ha minden gyermek velem énekelne:
arcukon várakozó, boldog mosoly,
apró kis kezük csizmát, cipőt pucol.
Hisz ragyogniuk kell az ünnepre,
Télapónak így tesznek kedvére!
Csak így kerülhet bele minden földi jó:
alma, csoki, mogyoró, dió!

Levelemet elküldtem
Neked már régen,
leírtam benne, - mi az, amit kértem.

Kérded, jó voltam-e?
Relatív fogalom...
Nem panaszkodott rám senki... nagyon.
A kérésem úgyis csak egyetlenegy lenne:
Kedves Télapó!
Tégy boldogságot minden csizmába, cipőbe!

smiley

Varga Ágnes

Télapó manapság

Nagy pelyhekben hull a hó,
gyere már, te Télapó!
Zsákodban van minden jó,
okos teló, hangszóró.

De ha nem hull még a hó,
és nem jön meg a Télapó.
Semmi gond sincs barátom,
mindjárt jön a karácsony!

angel

smiley

Mayer Mihály:

 Szívesen lennék Télapó!

Nézem merengve Karácsonyfánk fénylő pontjait

Arra gondolok csendben

Szívesen lennék Télapó boldogan, várakozó időben

Hogy melegséget ajándékozzak mindenkinek

Adhatnék vezérlő csillagot is sokaknak

Ebben a szeretetigényes időben a rászorulóknak

Hogy általa mindenki szívébe szeretet költözzön

És ezáltal beindulna a hajlam náluk is

Ajándékaimmal senki nem fázna, nélkülözne

Sőt, sokan felszabadultan énekelve

Megindíthatnák ők is a szerető hajlamot

Hogy mások is meghallják a zengő dallamot

E tüzemmel mozogni kezdene

Karácsonyfájuk ága Pislákoló fényénél csillogást láthatnának családtagjaik

Elmerengenének ők is szeretettel csendesen

Hogy eljött Jézusunk ki újra megjelent

Szeretem a Karácsonyt a szeretet ünnepét

Ünnepelem én is családom és Krisztusunk születését

Értünk és földre jött e bűnös világra

Hogy minket és mindenkit újra megváltsa

Istenem! De szívesen lennék én Télapó

Hogy a hidegben is meg tudjam nyitni szívetek

Emberek! Hogy betérjen hozzátok a szeretet

Hogy együtt tudjuk várni Jézusunkat az érkezőt

Istenem! De szívesen lennék én a szeretet hírnöke is

Hogy tudjam mutatni a jó út merre vezet

Hogy szívem hárfa pengő húrját

A szeretet ünnepén meghalljad

Ha évente megújulva Télapó tudnék lenni

Felújítanám a szülői házam szokásait

Feledhetetlenné tudnám tenni légkörét

És drága szüleim tárgyi és szellemi értékét

Emlékeimet a gyermekkoromból a felnőttkorba vittem

Azokat a családi szeretet örömétől kezdve

Az ünnepi asztal finom ízéig mindvégig

A családom szeretetéhez tettem

Rajtunk, szülőkön múlik egyedül csak az

Hogy mennyi szép szokás marad gyermekeinknek

Hogy felismerjék ők is azt, hogy felelősek vagyunk

Magunknak, nekik és másoknak is

Várjuk megújulva mindig a szívünkkel

Hogy be tudjon jutni a pitvarainkba a szeretet

Hogy önzetlenül tudjunk vigadni olyan tetteken

Amely Jézusunkban ilyenkor megjelen

Emberek, Gyermekeim és Unokáim legyetek ti is

Télapók legalább az ilyen Karácsonyi ünnepen

Vigyétek az emberek felé azt a szeretetet

Ami a szívetek pitvaraiban megterem.
 

angel

smiley

Jacsó Pál Dr.

Ha Télapó lennék

Ha Télapó lennék, hoznék e világnak álmokat,
Szivárványszínekkel font szeretetszárnyakat!

Hoznék egy puttonyban vígságot,
azoknak, ki ilyet még nem látott...
Öntenék e Földre örök fényeket,
annak is, ki vakságban tévelyeg.
Adnám két vállamat támaszul,
és mosolyt hagynék itt válaszul,
hinném, hogy az biztos révbe ér,
nincs oly szív, hová több nem fér!
Szánomat jól púposra rakodnám,
ha ily sok kérésetek van hozzám.

Hisz erre az egy napra készültem,
leveleitekre mind meg is feleltem.
Nem kell iránytű, s útjelző a lelkemhez,
nem kell parádé, sem szép jelmez.
Teszem a dolgom, mit rám róttak,
fentről a csillagok, lentről a kis-lelkek óvtak.
Ha azt hinnéd, mindig csak mosolygok,
és nem érdekelnek idelenn, csak a jó sorsok,
bizony nem így van, s ki hisz bennem, az tudhatja,
ki nem, azt még a kutya is megugatja...
És higgyétek, nem vagyok egyedül, bár én vagyok itt
az égi fényben, az évnek e napján legfelül,
de rengeteg odalenn is az önzetlen, segítő kéz,
ha majd megérint, tudjátok, már nincs semmi vész!
Ne legyen hát a nevem feledés, az évnek többi napján sem,
hisz a segítség, higgyétek nincs messze,
de legyen minden nap éber őr köztetek, ki a szeretet zuhanyát
a megfáradt, eltorzult fejekre eressze!

Ám sajnos, a Télapó nem én vagyok, így én is csak egy rövid üzenetet hagyok:
Legyen a mosoly hírnöke, ne nézze, hogy hívták, vagy levelet írtak-e,
jöjjön akkor is, ha a szűkösség batyuján duplán masni a nagy kétség,
s öleljen meg minden gyermeket, a két szeméből áradó nagy kékség,
hátha kigyomlálható az a sok vétség, mit felnőtt korában, majd elkövet,
ha lelkét körbefonja az Ő végtelen kabátjából szakított szeretetszövet.

Kéri Mihályné:

Mikulás


  Miklós napja közelgőben,
szarvasok is készülőben.
Varázshatalommal felvértezve,
szállnak fel a levegőbe.
Lappföldön lakik a Mikulás,
alig várja az indulást.

Puttonyban az ajándékok kívánságra bekerültek,
figyelmét senki kérése el nem kerülte.
Nehéz feladat az övé,
tiszta szívvel megy a gyerekek közé.

Dalolnak a gyerekek, izgalomtól hevülten,
le sem veszik az ajtóról csillogó szemüket.
Nyílik az ajtó, eláll a sok lélegzet,
Mikulás helyett egy krampusz lépett be.

Kérdéseire válaszolva azonnal kiderül,
mindannyian jók voltak rendületlenül.
Így hát neki nem volt semmi dolga,
minthogy Mikulást hívja gyorsan.

Jött is nehéz puttonyával a hátán,
mi könnyebb volt, a gyerekek mosolyát látván.
Szólt az ének, szavaltak a gyerekek,
ajándékosztásban a krampusz sem volt rest.
Fáradtságát kipihenve továbbáll a nagy szakállú,
kórus zengte utána, jövőre is várunk!

mail
 

Aranyosi Ervin:

Ki járt itt ma éjjel?


Hó hullt a tetőre
hófehér lett tőle,
csak a kémény körül
hiányzik belőle.


Mert valaki járt itt!
Lábnyoma világít!
Néhány szarvas nyoma
és egy száné látszik.


Az utcai lámpák,
– ők biztosan látták –
hófehér szakállát,
messziről csodálták.


Piros nagykabátban,
méretes csizmában,
sok titkos holmival,
telis-tele zsákban.


Vajon ki lehetett?
S vajon min nevetett?
A kéményen ülve
súgta a nevedet.


Kéménylyukba mászott,
aztán leszánkázott,
ablakban kutatott,
vajon mit talált ott?


Kipucolt kis csizma,
az ablakra bízva,
valakire várt ott,
s aztán meg lett hízva.


S lám, a látogató,
téged támogató,
szépen megtömködte,
s van benne minden jó.


Aztán a kéményen
visszamászott szépen,
ahol szánja várta,
máris útra készen.


Vajon ki lehetett?
Tudta a nevedet!
Mikor útnak indult
megint csak nevetett!

mail

Aranyosi Ervin:

Segíts a Mikulásnak!


Hallottad, hogy a Mikulás
idén megint jön? – Jön!
Szeretnéd, hogy erre járjon,
s hozzád beköszönjön?

Örülnél, ha találkoznál
is a Mikulással?
Légy hát kedves és viselkedj
jó gyerekként mással.

Segítsél a Mikulásnak,
– sok mosolyt szórj széjjel,
Te nappal adj ajándékot,
Ő pedig majd éjjel.

Te is lehetsz olyan híres,
akire így várnak,
légy a boldog segítője
a vén Mikulásnak!

mail

 

Megosztás Megosztás a Facebook-on