Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


** Idézetek-Versek / * Popper Péter.*

 

Boldog névnapot !

 

mail

 

mail

 

Van egy régi legenda, amely szerint egy fehér és egy fekete angyal kerülgeti a Földet, és figyelik, hallják, hogy az emberek mit mondanak, gondolnak.

Ha valaki jól állítja be magát, jót vár, jót remél, akkor a fehér angyal azt mondja, hogy "úgy legyen". És a fekete angyal köteles erre rámondani, hogy ámen.

Ha viszont valaki rosszul állítja be magát, szomorú, keserű, akkor a fekete angyal mondja azt, hogy "úgy legyen". És a fehér angyal köteles rámondani azt, hogy ámen. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a hívő, az optimista, a jóra készülő emberek dolgai általában jobban sikerülnek, mint a keserű, pesszimista és rosszat váró emberekéi.

Ez nagyon szép legenda, amely megmaradt bennem.

Vigyázni kell, hogy mikor száll el fölöttünk a két angyal.

Csakugyan hiszek abban, hogy az egyik legfontosabb dolog a bizalom.

Popper Péter

 

mail

 

"Senkinek sem kell tökéletesnek lennie. Bőven elég a törekvés arra, hogy kicsit csiszolni próbáljunk magunkon. Ez elérhető, a tökéletesség eleve reménytelen. Sok minden zsúfolódik össze egy emberben: sugár és salak, ettől ember. "


/Popper Péter/  

 

mail

"Ne félj a csendtől. Minden fontos dolog a csendben történik. Csendben sarjadnak a növények, csendben fejlődik a magzat, csendben cikáznak a gondolatok, csendben borít el a szerelem."


Popper Péter

 

mail

Minden embernek joga van egy-két ajtót zárva tartania a lelkében.. s ezt a jogát tisztelni kell az emberi méltóság nevében.


(Popper Péter)

 

mail

 

"Az élet tisztelete azt jelenti, hogy a születés és a halál végpontjai között úgy bánunk egymással, hogy érdemes legyen a világon élni."


(Popper Péter)  
 

 

mail

"...az ember mindig és mindenkor irányítani akarja a sorsát.

Tehát sokszor kényszerül dönteni és választani.S e választások és döntések miatt mázsás terhek nehezednek a vállára.

Először is:mit válasszon,hogyan döntsön?

Aztán:vajon jól választott-e?

Hova vezet ez vagy az a döntése?

Még később:mi lett volna,ha...?

Mi múlt saját magán?Ajjaj!Nehéz csomag... ...

Elárulok egy titkot:aki elkerüli a döntéseket és választásokat,az sodródik.

Kiengedte kezéből élete irányítását.S aki választ és dönt?Az is.

Mert nem tudja kiszámítani döntésének a következményeit. ...

Tehát ne döntsünk,ne válasszunk?

Dehogynem!

Csak ne görcsösen,hanem könnyedén és mosolyogva-majdnem azt írtam,hogy vállvonogatva.

Mert nem az eredményességben kell hinni,hanem abban,hogy a választás és döntés bátorsága lelkileg megtart minket.

Tulajdonképpen nagyon kellemes gyávának lenni.

Annyi terhelő helyzetet ki lehet kerülni a gyávasággal.

Még sincs jó sora a gyáva embernek.

Az önféltés nehéz bilincs... ...ne féljünk a kínálkozó kalandoktól,a szerelmektől,az utazásoktól,a változásoktól,a vereségektől,a kudarcoktól,ne akarjunk mindig jól járni!

Aki nem viseli el,hogy néha behúznak neki egyet,sőt uramfia,még ki is ütik,az nem lehet bokszoló,nem mehet be a ringbe."

(Popper Péter)  

mail

Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem. Amíg számunkra egy ember fontos - addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye - akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik.

Popper Péter

mail

A túlhajszoltság legnagyobb átka, hogy elveszi örömeinket, örömtelen kötelességgé válik sok minden, ami önmagában életünk örömforrása lehetne.


Popper Péter  

 

mail

 

"A szeretet két ember között azt jelenti, hogy a másik öröme, jó érzései (...) fontosabb, mint az enyém. A szeretet lemondást jelent az önző, egocentrikus életvitelről. A szeretet szívesen vállalt áldozatokkal jár utólagos számlabenyújtások, megbánások nélkül. A szeretet - ha már megszűnt is - visszaragyog a múltból, mint az élet legfontosabb ajándéka. Még egyszerűbben: a szeretet annak az öröme, hogy a másik a világon van."

Popper Péter

mail

"A lélekben nincsenek jó erők és nincsenek gonosz erők. Csak Erő van. (...)

A nagy kérdés az, hogy mire használod az erődet?

Vagyis jó ember vagy-e, vagy gonosz?

Tulajdonképpen az öregkor egyik legfontosabb kérdése: elpazaroltad-e butaságok
ra a kapott erődet, vagy értékes dolgokra fordítottad?

Romboltál vele, vagy építettél? Vigasztaltál, vagy bánatot okoztál?

Gyógyítottál, vagy megbetegítettél? (...)

Ezt jelenti az ember lelki szabadsága: egyedül tőled függ, hogy mire használod az erődet."


Popper Péter

mail

"Nem tehetünk eleget mindenki elvárásának, nem szolgálhatjuk ki mindenki igényeit. Az emberek annyira sokfélék, és olyan sokfélét és ellentéteset követelnek tőlünk, hogy szét kellene szakítanunk magunkat a megsemmisülésig, ha mindennek meg akarnánk felelni. Ez nem lehet magatartásunk mértéke. Szelektálnunk és választanunk kell az elvárások között, ennek mértéke pedig saját meggyőződésünk, lelkiismeretünk. Ezért adott esetben tudnunk kell nemet mondani."


Popper Péter

mail

Egy átsuhanó érzelemért, egy elmaradt empátiás indíttatásért, egy gonosz asszociációért nem felelsz. Az olyan, mint egy átsuhanó madárraj a házad felett. De ha fészket raknak az eresz alatt, tojást költenek, szaporodni kezdenek - az már nem ugyanaz.

Vagyis, ha helyt adsz az életedben a rossz gondolatoknak, a gyűlöletnek, az aljas indítékoknak, azért felelsz. Ez az a pont, ahol tőled is függnek már a dolgok. Hogy nagyra tenyészted-e magadban a közönyt, a gyűlöletet, vagy gátat szabsz nekik.


Popper Péter

mail

 

,,Jézus azt mondja a fiatalembernek: add oda mindenedet a szegényeknek, és kövess engem. A fickó nem képes erre. Ekkor hangzik el a példabeszéd, hogy nehezebb a gazdagnak bejutni a mennyországba, mint a tevének átlépni a tű fokán. Azt, aki üzletet csinál a vallásból, csalónak tartom. Az igazi buddhisták sem üzletelnek a filozófiájukkal. Ugyanakkor úgy gondolom, nem szabad megtagadni a világot. Pető András mondta nekem: ,,Nem tisztelem a szenteket, mert elvonultak kolostorokba vagy remetének. Egy nyilvánosházban legyenek szentek!" Miről ismerem fel, ha egy szellemi irányzat félrevezeti az embert? Ha el akarja tántorítani a saját kultúrájától. Nem tartom véletlennek, hogy ki hova született. Tibetben azt mondják: ,,Ha saját hazádban nem találod meg a szellemi utadat, akkor itt sem fogod." Hamisnak tartom azt az irányzatot, amelyik gőgössé teszi az embert, amelyik nem tűri a kételkedést és a humort, s amelyik szellemi bilincseket rak a tanítványaira."

(Popper Péter)

mail

 

,,Hol van a határ, amikor már törik a kapcsolat. Ezt mindenki kipróbálja, ki primitívebben, ki durvábban, ki finomabban. De enélkül nincs emberi kapcsolat, mert kell egy orientáció. Meddig, mit csinálhatok. Meddig terjed a másik ember toleranciája, tűrőképessége. Ezért áll be a pszichoanalitikus által annyira kultivált első és második dackorszaka a gyereknek. Az első dackorszak ugyanerről szól, de általában megmarad a verbális tiltakozás szintjén. Tehát azt mondjuk, hogy Sanyika gyere fürödni, hagyd abba a játékot. Nem jövök! És ott van öt perc múlva. Neki elég a verbális tiltakozás. Ez bizonyítja, hogy ő egy szuverén, vagy önállóság felé törő lény. És ez elég neki. Vagyis hibát követ el az a szülő, aki ebből cirkuszt csinál, hogy a gyerek azt mondta neki, hogy nem. Mert mondja, de megcsinálja, amit kér tőle.
Kamaszkorban már nem így van, ez a második dackorszak. Amikor már kezdi érezni a saját szuverenitását, a saját énjét és nem marad meg a verbális tiltakozás szintjén, hanem egyszerűen áthágja a szabályokat, áthágja a törvényt. Megsérti a szülő elvárásait és figyelmét. Ugyanis az én személyiségem addig terjed, amíg nem ütközik mások személyiségébe, mások követeléseivel, mások elvárásaival. Az is kérdés, hogy az ütközés milyen mértékű. Ha veszélyezteti a kapcsolatot, akkor leállok. Ha nem veszélyezteti a kapcsolatot, akkor tovább folytatom.
Erre szoktam elmesélni azt az asszonyt, aki egy tanárnő volt, és elvált és a gyerekével élt együtt, aki tizenkét éves korában elkezdte cukkolni, hogy az apához akarok költözni. Eljött hozzám utólag ez a nő, és azt mondta, hogy nézze, én tudom, hogy ezt emberi körökben hogy szokták megbeszélni. Leülnek hármasban. Tényleg apádhoz akarsz menni? Lehet, szabad ember vagy, de ide-oda rohangászni nem lehet apa és köztem. Ha elköltözöl, akkor ott kell élned egy jó darabig. De én nem ezt csináltam. Olyan dührohamot kaptam, hogy agyba-főbe vertem a gyereket, majdnem kinyúlt, már megijedtem, hogy kárt teszek benne. Közben azt üvöltöttem, hogy kuss, itt a helyed mellettem. És az a borzasztó, Tanár Úr, hogy az óta olyan jóba vagyunk. Mondtam, hogy ezen miért csodálkozik? Én nem tanácsolhattam volna mint pszichológus, hogy tessék jól megverni a gyereket. De hát van ennél nagyobb bók, hogy el akar hagyni a gyerekem, és én, az általában nyugodt mama olyan dührohamot kapok, hogy összeverem? Hát ennél nagyobb bók nincs, hogy ő ennyire fontos nekem. Én rengeteg olyan gyereket láttam a praxisom alatt, akinek semmi más baja nem volt, csak az, hogy a szülő soha nem szabott határt a gyereki viselkedésnek. Soha nem mondta azt, az asztalra csapva, hogy elég, ne tovább! Ezt így csinálod, mert apa így akarja. Ezt így csinálod, vagy ezt nem csinálod, mert Isten így akarja. Ugyanis nincs más indoklás."

(Popper Péter)

mail

 

A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság. 
Amikor a megszerzett boldogság biztonsága elkezdi rongálni a hétköznapokat. 
Amikor már lusták vagyunk udvarolni, csábítani, kívánatossá tenni magunkat - a mosakodást, a fogmosást, a fésülködést, a kölni használatát és a vonzó ruhát, pizsamát is beleértve. 
Minek? 
Hiszen már a miénk. 
Csakhogy ezzel kondul meg a halálharang egy férfi-női kapcsolat felett. 
Mert a szívünkbe kellene beírni csupa nagybetűvel: 
AZ EMBER NEM TULAJDON!

Popper Péter

mail

 

 
 

Megosztás Megosztás a Facebook-on