Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


** Áldások - ? és egyebek ***

 

Boldog névnapot !

angel

 

mail

 

Újévi Áldás :

 

mail

 

Újévi áldás

Áldjon Isten minden jóval téged.
Hajnalodban madárhanggal jöjjön hozzád,
ébredésedben friss erővel 
s az új év kitáruló, szép reményével
töltse be szívedet.
Áldjon Isten minden jóval téged
néhány útra induló kedves szóval jöjjön hozzád,
döntéseidben bátorsággal,
s napi munkádban a tevékeny szeretet örömével
töltse be szívedet.
Áldjon meg Isten minden jóval téged
fáradságodban felüdítő pillanatokkal jöjjön hozzád,
találkozásaidban nyitottsággal,
s amikor hazatérsz családod körébe, az otthonosság békéjével
töltse el szívedet.
Áldjon Isten minden jóval téged
hétköznapi, apró jelekben jöjjön el hozzád,
lelkesítő, igaz szavakban,
megújuló, erős reménységben
s őrizzen meg mindazok számára, akiknek fontos, hogy vagy.
Így töltse be szívedet az Élet Örömével!
Ámen

mail

 

Amit tiszta szívembôl megáldok, az áldásként száll vissza rám. Ha megáldok egy ,,ellenséget", egy barátot nyerek vele.
Megáldhatok minden létezôt. Minden embert, akivel találkozom, és ekképpen áldás lehetnék mindenki számára. Akár nyomban hozzá is foghatok, éspedig azzal kezdve a sort, akit a legkevésbé szeretek.
Amit tiszta szívemből megáldok, az abban a pillanatban áldott is lesz. Az áldás hatalma azonnal megkezdi áldásos tevékenységét.
Megáldani annyit jelent, hogy egy személy vagy egy helyzet számára Isten kegyelmét kérni; valamely személy vagy helyzet számára jót kívánni.

mail

A mindennapi hitet add meg nekem!

Nem kérem én, Uram, tőled
az öltöny ruhát s a mindennapi kenyeret,
úgyis tudom, szeretettel, igaz szívvel
megadod nekem mindezeket.

Az élet letelik úgy is, így is,
leperegnek az évek gazdagon, szegényen,
és mindent, amit kergettünk, úgyis itt hagyunk,
csak a lelkünk megy el egyedül, szegényen.

De egyet kérek tőled, Uram,
és ezt az egyet add meg nekem,
hogy a mindennapi hit s a mindennapi szeretet
lehessen az én eledelem.

Hogy a bűnösök, árvák és szegények
apró bajait vegyem fel és hordjam,
hogy a keresztem dalolva vigyem előttük,
s így őket bátorítsam.

Hogy szeretetben soha ne szűkölködjem,
ontsam gazdagon, pazarul a kőszíveknek,
hogy meglágyulva mind-mind Neked
áldott eszközeid legyenek.

A mindennapi kegyelmet add meg nekem,
s add meg nekem a mindennapi Igét,
hogy minden elhagyottnak s üres lelkűnek
megtölthessem hittel a szívét.

És legfőképpen Magadat add nekem
hiten, szereteten és kegyelmen túl,
hogy ne járjam e földi utamat
üresen, fájón és botorul.

Horváth Loránd

ÁLDÁS TÖRVÉNYE


A világba küldött áldás a gondolatenergia legtisztább és legfinomabb formája, és az univerzum leghatalmasabb erejét, az isteni szeretetet mozgósítja.
Hagyhatom, hogy az áldás csak úgy megtörténjen, de el is képzelhetem, amint fény vagy sugár formájában alászáll.

Az áldásnak, mint kegyelemkérő imádságnak a hatásosságába vetett hit azon a feltevésen alapul, hogy a vallásos meggyőződés és ihlet hevével kimondott szónak, különösen a jámbor szokás és hagyomány szentesítette szavaknak csodatévő, tehát az istenség akaratát még a természet rendjének megváltoztatására is rábíró hatalmuk van.

E feltevésnek, amelyben az átok foganatába vetett hit is gyökeredzik, legkezdetlegesebb alakjától a legmagasabb fejlődési fokáig megfigyelt összes módosulásai a belőlük fokonként levont különböző következtetésekkel együtt, lényeges alkotó elemei az összes vallásrendszereknek, amelyek mindenikében mindenkor nagy szerepe volt és van az áldás csodatévő erejében való feltétlen bizalomnak.

Hogy az áldás, éppúgy, mint az átok és minden imádság egyáltalában, mindig csodát kér az istenségtől, az a természet törvényszerű rendjébe emberi, még pedig egyéni óhajtásra történő isteni beavatkozásnak általában véve csodaszerű, vagyis metafizikai voltából következik.

E csoda lehetőségének elhivése pedig azon az ember képére alkotott (antropomorf) istenfogalmon épül fel, amelyben a feltétlen, vagy az emberénél mindenesetre kevésbé korlátozott hatalom képzete igen jól megfér a gyönge ember akaratára és kívánságára való hajlás és ingadozás képzetével, s amelyből az áldozat foganatáról, tehát az istenség kegyének ajándékokkal való megnyerése lehetőségéről táplált meggyőződés is származik.

Az áldás formái úgy az áldás foganatos kimondására képesített egyének, mint az áldó szavak s az ezeket kísérő szertartások, a betelésüknek különösen kedvező időpontok és szakok stb. tekintetéből igen dús változatosságot mutatnak, az alapjukat képező feltevés közössége mellett.

Kötött szó- és szertartásbeli formái természetesen főleg már a kezdetlegesnél magasabb fejlődési fokon álló és többféle istenszolgálati ágra tagolt papi szervezettel bíró vallásrendszerekben mutatnak dúsabb változatosságot; habár a sámánizmusalsóbb fokán megállapodott vallások is elég táplálékot nyújtanak esetenként e formák nagy jelentőségre és számra gyarapodásának, az e vallásformában oly nagy szerepű varázslás címén, amely szintén nem egyéb szertartásos cselekedetekkel kapcsolatos áldásv. átkozásnál.

Így az áldás egyfelől az imádság, másfelől a legtöbb cselekvő természetű babonában jelentős szerepet játszó bűvölés, bájolás, ráolvasás, igézés ősvallási alapfogalmaival érintkezik, amennyiben az ember részéről az isten akaratának megindítására irányul; annyiban pedig, amennyiben ez akaratnak az emberre üdvös és kívánatos nyilvánulását, az isteni kegyelem kiáradását jelenti, az előbbi értelemmel jelzett cselekedetnek az istenségnél elért célja jut benne kifejezésre.

Ebben az értelemben például a magyar nyelvben «az isten áldása» annyi, mint «adománya, ajándéka» általában, különösen pedig az ótestamentumi felfogáshoz illeszkedve: «a házas életnek gyermekekben való termékenysége».

mail

TIÉD A DICSÉRET 

Téged dicsér az én lelkem,
Mikor a Nap felkel,
Téged hívlak segítségül
Minden áldott reggel.

A te áldott, szent nevedben
Kezdem a munkámat,
S tiéd szívem akkor is, ha
Öröm ér, vagy bánat.

Tudom, minden javamra van,
Ha szeretlek téged,
S tudom azt is, hogy mindenért
Tiéd a dicséret!

Téged hívlak, téged áldlak,
Ha nyugodni térek,
Legyen egész életemben
Tiéd a dicséret!

Erdélyi Ilona

mail

Tekintetbe veendők még az áldás formáin, és ezeket kísérő szertartásokon kívül: az áldás által megszentelt, vagyis egyrészt bizonyos (akár természetüknél, akár gonosz akaratú felsőbb lények rájuk gyakorolt hatásánál fogva) bennük rejlő ártalmasságtól megtisztított, másrészt éppen az áldás következtében az ember, vagy az emberi társadalom élvezetéből és használatából kivont és kizárólag az istenségnek szánt, tehát feláldozott tárgyak.

Ezek első kategóriájába tartozhatik mindaz, amit az ember élete fenntartására csak annyiban vél fordíthatónak, amennyiben előbb netán benne rejlő ártalmasságától megtisztította, mintegy kiűzte az ördögöt tehát a gonoszakaratú felsőbb lényt belőle az áldás szavaival, melyek a rossz lélekre átokként hatnak); továbbá mindaz, amitől az egyes vagy a társadalom életében való boldogulását óhajtja és várja (p. házasság, pályaválasztás, méltóságba iktatás, útrakelés, háború, koronázás, szerződések, adás-vevés, az utóbbinál l. különösen az áldomás szót, amely szintén áldást és áldozást is jelöl egyúttal); végül az is, aminek vagy akinek javát, testi-lelki épségét, hosszú életét kívánja.

A halál után való létről alkotott képzetek minősége szerint, kiterjed végül az áldás a síron túl is, a halott beszentelése, sírjának gondozása, üdvének biztosítása, emlékének kegyeletes őrzése stb. alakjában, amelyek a holtak tiszteletének változatos formái közé tartoznak.

Különbség van a magán és nyilvános jellegű áldás között.

Az előbbi p. a szülők A.-a gyermekeik fölött. A nyilvános jellegű A. példáját látjuk a pátriárkáknál, kik haláluk előtt gyermekeiket megáldották.

Még inkább látható a mózesi törvényhozás után az Ószövetségben, mikor a papok, némely esetekben kizárólagosan a főpap, áldják meg a népet; itt az áldás mint a nyilvános istentisztelet része jelenik meg.

Még inkább szembe ötlő a különbség a kereszténységben, hol a papoknak istentől megadott joguk bizonyos esetékben áldani s amikor ez Á. magának az egyháznak a nevében és erejével történik. Ez áldás nyomai föltalálhatók a kereszténység ősi korában.

E nyilvános áldásra az egyházi szerkönyvekben rég idők óta megállapított formulák vannak; p. az ételek, gyümölcs s általában a termények, olaj, víz, egyházi edények, öltönyök, szerek, házak, kápolnák, templomok stb. fölött; későbbi eredetűek: a tej, méz, só, viasz, hamu (hamvazószerdán), pálma (virág-vasárnapon) húsvéti bárány, tűz vetések, fegyverek, utasok hajók, zászlók stb. fölött az áldások.

Régi magyar áldás

Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet,

Hogy lehess meleget adó forrás
A szeretetedre szomjasoknak,
És legyen áldott támasz karod
A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad,
Minden hozzád fordulónak
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár
Minden hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen aki megbocsátja,
Végtelenül szeret téged.

Őrizzen hát ez az áldás
fájdalomban, szenvedésben.
Örömödben, bánatodban,
bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg Önmagadnak,
és a Téged szeretőknek.

mail

Pósa Lajos -

Áldja meg az Isten


Áldja meg az Isten 
Mind a két kezével,
Aki szíve szerint 
Jót tesz a szegénnyel!
Nem nézi, látják-e,
Szel a kenyeréből.
Nem bánja, tudják-e,
Ad az erszényéből.

Áldja meg az Isten, 
Áldatlan ne hagyja,
Aki a didergő
Nyomort betakarja. 
Tűzhelye melegét 
Ki megosztja véle, 
S árvának, özvegynek 
Szerető testvére.

Áldja meg az Isten 
Soh'se ejtsen könnyet,
Ki a szegényt szánja
S könnyeket törülget.
Míg törli, a részvét
Selyem kendőjével,
Áldja meg az Isten 
Mind a két kezével!

Áldott legyen a kötél mely megkötöz


Áldott legyen a kötél, mely kötözi
szívünket a keresztényi szeretetben
A gyermeki elme köteléke
hasonló a mennyeihez

Atyánk trónja előtt
kiöntjük lelkes imánkat
Félelmeink reményeink céljaink egyek
vígaszainkkal, gondoskodásainkkal.

Megosztjuk egymással szomorú fájdalmainkat
Hordozzuk egymás terheit
és gyakran áradnak egymásért
az együttérzésünk könnyei

Amikor elválunk
belső fájdalmat okoz
De szívünkben még összetartozunk
és reméljük a találkozást megint

Ez a dicsőséges remény felfedi
bátorságunkat az útra
melyen minannyian reményben élünk
és vágyakozunk látni azt a napot.

A szomorúságtól, erőlködéstől, fájdalomtól
és bűntől mi szabadok leszünk
és a teljes szeretet és barátság
uralkodik a végtelenségen át.

Ősi Ír áldás

Áldott legyen a Fény, mely rád világít és mely benned van,
Az áldott napfény sugározzon be téged
És melegítse fel szívedet, míg úgy nem lobog mint kandallók tüze,
Így minden idegen melegedni jöhet hozzád és minden barátod is,
Sugározzék szemedből a fény, mint ablakba állított
Gyertya fénye, mely a viharban vándorlókat hívogatja.
Áldott legyen a rád hulló lágy eső.
Hulljanak lelkedre a cseppek és csalogassák
A virágokat, hogy illatukkal megteljék a levegő,
De áldott legyen a nagy vihar és rázza meg lelkedet,
Hogy fényesre és tisztára mossa és sok kis tavacskát
Hagyjon hátra, amiben megcsillan az ég kékje
És időnként egy csillag is.
Legyen áldott a föld, az egész földkerekség,
Hogy mindenütt kedvesen fogadjon
Bármerre is vezessen utad.
Legyen puha a föld mikor terhétől fáradtan lepihensz
És legyen könnyű, amikor majd kinn fekszel alatta.
Olyan könnyen terüljön el fölötted,
Hogy lelked kiröppenhessen felfelé
És elérje útja végén

Az Istent!

Legyen életutad járható,
azt kérem számodra.
Fagyos, dermesztő napokon
valakitől mindig kapj meleg szavakat.
Sötét éjszakáidat
telihold világítsa meg,
és járható út vezessen mindig házadig,
s örök hazádig.
Ha bajban vagy,
Isten ne aludjon bárkádban soha.
Oltalmazón borítsa föléd tenyerét,
és útjaid fölfelé vezessenek.
Az időjárás ne legyen ellenséged,
hátszéllel járj,
s a vihar ne sodorjon szakadékba.
Mire az ördög észbe kap,
hogy te arra jártál,
már régen a mennyországban
legyen otthonod!

(ír áldás)

Azt kívánom

Azt kívánom, hogy bátran nézz szembe
életed feladataival és a próbákkal,
amelyeknek kitesz.
Amikor pedig súlyosnak érzed keresztedet
és a csúcsot meredeknek, ahova az út vezet,
pontosan akkor növekedjen meg benned
a remény és a bizalom.
Ilyenkor jussanak eszedbe azok az évek,
amikor melletted volt Isten kegyelme és öröme,
és volt igaz barát, aki reményt adott.
A múlt erőt ad arra, hogy kivárjad a vihar elmúltát
és a felhők elvonulását. Így lesz elég erő és idő,
hogy a magad hegycsúcsára feljuthass.
Barátodban az Isten Fia mosolyog rád!
Maradjon meg benned ez a biztos tudás mindörökre,
s akkor megtalálsz mindent,
amire vágyódsz, és ami boldoggá tesz.

(Ír áldás)

Szent Patrik kódexbeli áldás

Az Úr legyen előtted,
hogy a jó utat mutassa neked.
Az Úr legyen melletted,
hogy téged karjába zárjon és megvédjen.
Az Úr legyen mögötted,
hogy megvédjen a Gonosz cselvetésétől.
Az Úr legyen alattad,
hogy felfogjon, ha leesel.
Az Úr legyen tebenned,
hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy.
Az Úr legyen körülötted,
hogy megvédjen, ha mások rád rontanak
Az Úr legyen fölötted,
hogy megáldjon téged.
Így áldjon meg téged a jóságos Isten,
ma, holnap és minden időben.
Ámen.

Legyen áldott !

Legyen áldott benned a fény
hogy másoknak is fénye lehessen,
legyen áldott a nap sugara
és melegítse fel szívedet,

hogy lehess meleget osztó forrás
a Szeretetre szomjazóknak,
és legyen áldott támasz karod
a segítségre szorulóknak!

legyen áldott gyógyír szavad
minden Hozzád fordulónak,
legyen áldást hozó kezed
azoknak , akik Rád bízatottak...

Áldott legyen a mosolyod,
lágy vigasz a szenvedőknek,
légy TE áldott találkozás,
minden Téged ismerősnek!

Áldott legyen a szív , mely hordozott,
és áldott legyen a kéz, mely felnevelt.
Legyen áldott eddigi utad,
s áldott legyen egész életed!

Végül legyen immár áldott
minden hibád, bűnöd, vétked
hiszen Aki megbocsátja,
végtelenül szeret Téged!

Őrizzen hát ez az áldás
örömödben, bánatodban
fájdalomban, szenvedésben,
bűnök közti kisértésben.

Őrizzen meg kedvességgel,
őrizze meg tisztaságod,
őrizzen meg önmagadnak
és a Téged szeretőknek.

Jézus oltalmazzon
Isten vigasztaljon
Megbocsátó szeretete
Békességet adjon.
Szállj a földre jóság angyala.
Szívekbe szentlélek
Szépet sugallja.
Ó Teremtő!
Miért öl ember, embert?
Miért bántja a gyermeket?
Bennük terem-e gonoszság?
Átok ül rajtuk?
Rút hamisság?
Szíved bársonyos melege,
Hangod csilingelése
Ölelő karod ereje
Végtelen szereteted 
költözzön
E-bűnös lelkekbe.
Mennyei Atyám!
Alázattal kérlek
Mentsd meg önmagától
Az emberiséget!

Ámen.

Assisi Szent Ferenc:

Áldás, békesség

Uram, tégy engem békéd eszközévé.
Hadd vigyem a szeretetet,
ahol a gyűlölet uralkodik,
a megbocsátást oda,
ahol a vétek él.
Hogy egyességre hozzam azokat,
akik széthúzásban élnek,
s az igazságot vigyem oda,
ahol a tévely az úr.
Hadd vigyem a hitet,
hogy szétoszlassam a sötétséget,
s az örömöt vigyem oda,
ahol szenvedés az élet. 

Áldás

Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el!
Legyen veled az Isten, kérjük kísérjen el!
Kérjük oltalmazzon meg és adjon néked erőt!
Utadon vezessen, formáljon szeressen, legyen a te őriződ!

Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el!
Tegye jóvá az Isten, amit te rontasz el!
Kérjük ragyogja lénye lábad elébe a fényt.
Lásd meg, hogy utadon isteni oltalom vigyáz rád, szeretve félt!

Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el!
Legyen vigasztalásod, ha majd szenvedni kell!
Legyen erőd szeretni, utolsó lenni, ha kell!
Szívesen szolgálni, hálával áldozni, Jézusra mutatni fel!

Legyen áldás az Úrtól, amit ma kezdesz el!
Kérjük kísérjen végig, amíg úton leszel:
boldog lehess és érezd, hogy a te élted Övé!
Érezd, hogy szeretünk, szívünkkel kísérünk életünk célja felé!

Bizodalmam az Úr

És szólt a próféta,
bölcs szavára
felfigyelt a nép:
,,Akik az Úrban bíznak,
erejükben megújulnak,
szárnyra kelnek
és futnak,
de nem lankadnak,
járnak és
soha nem fáradnak."
Hallottál-e már
ily biztató
és sokatmondó
szavakat?
Azokhoz szól,
kikben fogytán az erő,
az aggodalom magasra nő.
Kiknek nem bizodalmuk az Úr,
reménytelen feszül az élet-húr.
Embertársam!
Bízd életed Isten kezére,
bízz az Úrban, hogy
megújuljon erőd,
repülj, mint a sas,
hogy győzelmet arathass.
Én az Úrban bízok
rendületlenül,
segíts, Uram, hogy úgy legyen
szüntelenül.

Antal Ferenc

 

Weöres Sándor

Zsoltár

Kínok árnyékaiból,
kínok árnyékaiból
szólok hozzád Istenem.
Kín mar, sújt, temet,
józan eszemet
vak veszélyben,
láncos mélyben
ne hagyd elveszítenem.

Senki sem tör káromra,
senki sem tör káromra,
bensőm fordul ellenem.
Örök vihar ront,
nincs egy biztos pont
se mögöttem,
se fölöttem,
dög pusztít a lelkemen.

Törd meg kevélységemet,
törd meg kevélységemet,
mély megbánást adj nekem.
Nyársat nyeltem én,
derekam kemény:
mért nem szabad
súlyod alatt
meghajolnom, Istenem?

Száraz zokogás tipor,
száraz zokogás tipor
és a szemem könnytelen.
Utam hajlatán
ördög les reám,
vár nehezen:
a két kezem
tőrrel indul ellenem.

Legyen meg akaratod,
legyen meg akaratod,
ha vesznem kell,
jól legyen:
tán kárhozásom
áldás lesz máson -
de ha énrám
kincset bíztál,
ments meg immár, Istenem.

Falu Tamás

ISTENEM, ADD...

Istenem, add, hogy jó legyek,
ne üssek sohasem sebet,
hulljon ölembe két kezem,
mielőtt velük vétkezem.


Ne érezze élő, se holt,
hogy késem szívükbe hatolt,
alhassam át az éjszakát,
ne keltsen fel sohase vád.

Áldd meg, Uram, utamat, amit eddig megtettem,
és azt, ami még előttem van!
Áldd meg azokat, akik kísértek utamon,
és azokat, akik ezután teszik ezt!
Áldd meg megállásaimat, kerülőimet és tévútjaimat!
Áldd meg elindulásaimat és előrehaladásomat,
és amikor a célt elérem, áldd meg megérkezésemet!

Frank Greubel

Alphonse de Lamartine


Isten áldása a magányban

Honnan jön, ó Uram, e béke bús szívemre?
Honnan jön ez a hit, mely úgy árad ma bennem?
Hisz még imént zavart voltam és zaklatott,
A kétség tengerén hánytak bősz habok,
Igazságot az ész álmaiban kerestem,
És a békét szegény orkán-dúlta szívekben.

Alig pár nap futott a homlokomon át,
S úgy érzem, tovatűnt egy század s egy világ:
Köztük s köztem a múlt mély szakadéka fekszik,
S új ember született bennem, és már növekszik.

Reményik Sándor

Békesség Istentől

Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - a szív,
Amíg ver, mindörökre nyugtalan.
De mindörökké nyughatatlanul,
Istentől mégis Békessége van.
Nyugalma nincs, de Békessége van.
Békesség Istentől.

Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - vihar,
Örök hullámzás a víz felszíne.
De lent a mélyben háborítlanul
Pihen a tenger s az ember szíve,
Hadd hullámozzék a víz felszíne.
Békesség Istentől.

Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - s ez a
Nyugtalanság, mint a járvány, ragad.
Te sugarazd szét békességedet
És szóval, kézfogással másnak add.
Az Isten Békessége is ragad.
Békesség Istentől.

Reggel mondd, délben mondd és este mondd
A Feltámadott első, szép szavát.
És ragyogóbbá lesz a reggeled
És csillaghímesebb az éjszakád.
És békességesebb az éjszakád.
Békesség Istentől.

Békesség Istentől: mi így köszönjünk,
Hogy köszöntésünkben lélek legyen -
Vihartépett fák - ágainkon mégis
Vadgalamb búg és Békesség terem.
Békesség: köszöntésünk ez legyen.
Békesség Istentől.


Babits Mihály:

Zsoltár férfihangra


Tudod, hogy érted történnek mindenek — mit búsulsz?
A csillagok örök forgása néked forog
és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog
a te bűnös lelkedért.
Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs.
Madárka tolla se hull ki — ég se zeng — föld se remeg,
hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,
aki téged meg nem ért.
Mert kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket,
hogy benned teljesedjenek; — s korok történetét
szerezte meséskönyvedül — s napba mártotta ecsetét,
hogy kifesse lelkedet.
Kinek színezte a hajnalt, az alkonyt, az emberek arcát? Mind teneked!
És kinek kevert sorsokat és örömet és bánatot,
hogy gazdag legyen a lelked? És kinek adott
annyi bús szerelmeket,
szerelmek bűnét és gyászát? s hogy bűn és gyász egysúlyú legyen,
eleve elosztott számodra szépen derűt és borút,
sorsot és véletlent, világ nyomorát, ínséget, háborút,
mindent a lelkedre mért
öltöny gyanánt: — úgy van! ónok zúgtak, tengerek száradtak, hogy a lelked: legyen
császárok vétkeztek, seregek törtek, hogy megkapd azt a bút,
amit meg kellett kapnod, és világok vihara fútt
a te bűnös lelkedért!
Mert ne gondold, hogy annyi vagy, amennyi látszol magadnak,
mert mint látásodból kinőtt szemed és homlokod, úgy nagyobb
részed énedből, s nem ismered föl sorsod és csillagod
tükörében magadat,
és nem sejted hogy véletleneid belőled fakadnak,
és nem tudod hogy messze Napokban tennen erőd
ráng és a planéták félrehajlítják pályád előtt
az Ada mant rudakat.

“Ma imádkoztam érted, és tudom, hogy Isten meg kellett, hogy hallgassa. Éreztem a választ a szívemben, bár Ő nem szavakkal beszélt. Nem kértem gazdagságot és hírnevet, tudtam, hogy téged ezek nem érdekelnek.

Sokkal tartósabb kincseket kértem Tőle.

Azt kértem Tőle, hogy legyen melletted minden új nap kezdetekor. Hogy adjon neked egészséget, áldjon meg, és küldjön neked barátokat, akikkel együtt járhatod az utadat. Boldogságot kértem számodra a kis és nagy dolgokban egyaránt. De leginkább szerető gondoskodásáért imádkoztam.”

(Elisabeth Elliot)

“Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül. Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.”

(Zsoltárok 1: 1-3)

Karácsonyi áldás


Az Úr áldjon meg és tartson meg téged
Az Ő orcája ragyogjon terád, és adjon békességet tenéked.
Ahogy a Betlehemben született gyermekre emlékszel,
Hajolj meg a tulajdon szívedben élő gyermek előtt,
És kövesd álmaid csillagának fényét,
S tudd, Isten veled van, Bárhová mész is.
Hagyd, hogy az istállóban született remény megmutassa,
Az Úr egy kisgyermeken át is képes megváltani a világot.
Kívánom, hogy a karácsony szelleme
Egész évben melengesse lelkünk!
Béke és kegyelem kísérjen utunkon
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten nevében,
A világ végezetéig.
Ámen.

Székely asztali áldás:

 

Ki asztalt terítesz az égi madárnak, 
Teríts asztalt, teríts szegénynek s árvának. 
Nyújtsd ki Atyánk, nyújtsd ki jóságos kezedet, 
Adj a koldusnak is tápláló kenyeret. 
Ételben, italban legyen bőven részünk, 
Gondviselő Atyánk, könyörögve kérünk.
Ámen

Maghar himnusz


Országok országa
Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt
A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted,
Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos,
Hogy föl sem érheted.

Mint a magas mennység,
Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere
Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők,
Hős föld büszke népe,
Ez a te végzeted
Ősi öröksége:

Erős, gazdag vár vagy,
De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt,
Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön
Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy,
Emeld fel a fejed!

(Rovásírás alapján Dr. Bonula Ida nyelvész)

Wass Albert: MIATYÁNK,


ki vagy a mennyekben... emberfeletti roppant magosságban...
szenteltessék meg a Te neved ebben az elvadult világban!
Jöjjön el a Te országod újra a magyarok földjén
s legyen meg a te akaratod, mint a mennyekben - úgy odahaza is.
A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk, Uram, de ne feledkezz
meg éhező véreinkről sem Erdély meggyötört földjén.
Bocsásd meg a mi vétkeinket, megszenvedtünk értök. De míg népünket
kínozzák odahaza, ne kívánd Uram, hogy megbocsássunk kínzóinknak!
Idegen ország jólétében ne vígy bennünket a kísértésbe... se minket,
se gyermekeinket, se az unokáinkat, hogy a magyar voltunkról megfeledkezve
hűtlenek legyünk a szenvedőkhöz...

De szabadíts meg Uram, a gonosztól!

Hogy Tied lehessen újra magyarok földjén az ország, a hatalom, meg a
dicsőség, örökkön-örökké... de ha lehet, még holnap, mert gyöngül
már bennünk a honvágyba belefáradt élet, s ha nem igyekszel, Uram,
maholnap idegen földbe temetik csontjainkat, s bús lelkünknek nehezére lesz majd meglelni a szörnyű távolságon át a régi otthon helyét,
ahová emlékeink sokasága már rég hazavár...

Ámen.

Rudnyánszky Gyula

Isten áldása


Bármit cselekszünk, hasztalan, -
Csak múló percnek épül;
És eltűnik majd nyomtalan
Isten áldása nélkül!

Ki jóra ösztönöz, segít,
Ki mindnyájunknak atyja,
Munkáink apró köveit
Szilárdan összetartja.

A jó Isten megszenteli
A kezdetet s a véget
Szívünk virággal lesz teli,
Ha az ő napja éltet.

De bármi épül, hasztalan,
Csak múló percnek épül;
És el fog tűnni nyomtalan
Isten áldása nélkül.

Áldás vagy átok?


Az öreg favágó története

Réges-régen élt egyszer egy öreg favágó a fiával. Nagyon szegények voltak, de volt egy csodaszép, hófehér lovuk.Mindennap elment a két férfi az erdőbe, tüzelőfát szedegettek, majd fillérekért eladták a faluban. A falu népe a fejét csóválta ezen.„Öregapám” – mondogatták neki: 
- Miért nem adod el a lovadat? A gróf egy vagyont ígért érte. Úgy élhetnél a fiaddal, mint egy fejedelem.
- Reménytelen ezekkel az emberekkel. Mindig ugyanazt fújják” – gondolta az öreg magában.
- Ez a ló több, mint egy állat – hangzott mindig a válasza. - Ő a barátom. Mondjátok meg, hogy adhatnám el a barátomat?
- Jól van – felelték a falubeliek, de egyszer majd ellopja valaki a lovadat. Akkor aztán sajnálhatod majd.

És valóban: 

Következő reggel nem volt ott a ló az istállójában. Az öregember és a fia mindenütt keresték, de nem találták meg.
Látod, nekünk volt igazunk! – csúfolták a falubeliek. - Valaki ellopta a lovadat. Jobb lett volna, ha ránk hallgatsz, és megszerezted volna a pénzt, amíg megvolt rá a lehetőséged. 
A saját ostobaságod változtatta átokká azt, ami áldásodra lehetett volna!
Az öregember csöndesen így felelt: 
- Hogy áldás-e vagy átok, nem tudom megítélni. Csak annyit tudok, hogy a ló ma nincs az istállóban.

Másnap visszatért a ló – egy egész sereg vadlóval együtt. A falu népe teljesen elképedt, és gratulált az öregnek a nem remélt „szerencséhez”. 
- Mégiscsak neked volt igazad, öreg – mondták. - Nem kellett volna olyan elhamarkodottan ítélkeznünk. Amit átoknak gondoltunk, áldásnak bizonyult. Egy egész vagyont szerezhetsz ezekből a lovakból!
Az öreg favágó értetlenül rázta a fejét: 
- Hát már soha nem fogják föl ezek az emberek? Hogy áldás-e vagy átok, nem tudom megítélni. Annyit tudok csak, hogy újra itt a lovam, és tíz vadlovat hozott magával.

Harmadnap a favágó fia eltörte mindkét lábát, miközben a vadlovakat akarta betörni. 
A falu lakói újra elámultak az öreg bölcsességén. - Most is neked volt igazad – vélekedtek.- Amit mi áldásnak tekintettünk, arról kiderült, hogy átok. Most ágyban fekszik a fiad, és arra sem képes már, hogy veled menjen.
Mély sóhajjal válaszolt a favágó: 
- Hát már sohasem lesztek bölcsebbek? Hogy áldás-e vagy átok, nem tudom megítélni. 
Csak annyit tudok, hogy a fiam mindkét lábát eltörte.
- Hogy milyen bolond ez az ember!’ – gondolták a falubeliek, és otthagyták. -Hát nem látja, hogy mi a baj?

A negyedik napon a király hadat üzent egy másik országnak, és az összes falubeli fia bevonult. Volt miért panaszkodnia és sírnia a falu népének, amikor látták, hogy a fiaik szép rendben menetelve otthagyják őket.
- Biztosan elesnek a fiaink ebben a gonosz háborúban – jajveszékelték. - Sohasem látjuk viszont őket! Milyen szerencse hogy a fiad eltörte a lábait! Amit átoknak tartottunk, végül áldásnak bizonyult!
Az öreg újra csak a fejét rázhatta. Türelmesen megpróbálta elmagyarázni nekik: 
- Hogy áldás-e vagy átok, nem tudom megítélni, csak azt tudom, hogy a ti fiaitok bevonultak a háborúba, és az enyém itthon maradt.

Egyedül Isten tudja, hogy végül mi lesz mindezekből.

HADD MONDJAM EL ENNEK A VILÁGNAK

Hadd zengjen fel szivemből a hála,
hadd dicsérjem csodálatos Neved!
Hadd mondjam el ennek a világnak,
hogy Te vagy az örök,nagy Szeretet!

Úgy buzogjon lelkem szent forrása,
s ajkamra csaljon tiszta izű szót,
mint vizesés haragos zúgása,
félelmetes,gyönyörű valót.

Úgy égjen bennem lánggal az a szikra,
mi fenntartja az életemet:
messze lobogással sziveket gyújtson fel,
hogy küldetésemhez méltó ,s hiv legyek.

Szeressek mindig,és egyre jobban,
barátot ,testvért egyaránt,
s akik nem értik,hadd érezzék benne
az evangélium örök,szép szavát.

Hadd mondjam el ennek a világnak,
mert az ember gyarló és felejt:
Te akkor is,mindig visszavárod,
ha hivó szavadra eddig nem felelt.

Páfkúlyná Kovács Erzsébet verse

Áldás,áldás

Ne félj olyannak lenni, amilyennek Isten akart és 
teremtett, tehát amilyen vagy!
Ne félj elismerni a hibáidat, mert nincs egyetlen 
ember sem, aki soha nem hibázott!
Ne félj kimondani és képviselni őszinte véleményedet, mert mások csak ezáltal tudnak téged helyesen megítélni!
Ne félj megváltoztatni a véleményedet, ha egy másik vélemény meggyőz téged! Mert a vélemények olyanok, mint a tested bőre: ha nem tudnak veled együtt nőni, akkor kőkemény páncéllá válhatnak, amely végül megfojt!
Ne félj azoktól az emberektől, akik nem szeretnek. Azért nem szeretnek, mert tartanak tőled, és ezt csak te szüntetheted meg!
Ne félj a fontos és a sürgős között különbséget tenni, és a sürgős dolgot abbahagyni, ha valami fontos tennivalód akad! Mert a sürgős dolgok elrabolják az idődet, a fontosak azonban meggazdagítják az életedet!
Ne félj a holnaptól, a jövőtől! Mert mindig csak feltételezheted, hogy mi fog történni. Egyedül Isten tudja, mi a terve veled!

Áldás


Adjon az Úr kenyeret 
sokat asztalodra, 
hozzon neked meleget, 
hitet a házadba, 
éltessen, hogy élni tudj, 
veszni sose hagyjon, 
öltöztetve szívedet 
vendéged maradjon. 

Adjon az Úr égi fényt, 
reményt a lelkedbe, 
szeretettel öleljen 
reggel, délben, este, 
ott legyen ha elesel, 
ébresszen, hogy felkelj, 
tüze vigyen utadon 
mindörökké.

Ámen.

/Mezei Marianna/

AZ IMA ÁLDÁSA


Van egy szolgálat, melyhez nyelv se kell,
Se nagy erő, se kéz, se láb,
És mégis ez jut legtovább.
Ez a szolgálat hangtalan,
Nem gyors, sőt mozdulatlan.
Titokzatos: az nem is tudja tán,
Kiért hűn szolgálsz nap-nap után,
Nem is sejti, mi hozza azt,
Hogy bújára talál vigaszt.
Csak azt érzi, hogy megjavul,
Élte lassan átalakul.
Gyönyörűséges ige ez,
Amely boldogságot szerez.
Így szolgálni könnyen lehet,
Nem kell hozzá csak szeretet.
Nem kell nap. Néhány perc csupán,
Jézus nevével ajakán.
Nem tett, csak hit, lélek-erő,
Akarat, égbe emelő...
Aki végzi annak kiváltság,
És mindnyájunké, mert IMÁDSÁG.

Házi áldás
.
Áldd meg otthonunkat, Uram,
Töltsd meg szereteteddel
és jelenléteddel.
.
Kérünk jöjj el, és maradj velünk
a falak között -
lakj a lelkünkben, és segíts az
otthonunkat olyan hellyé alakítani,
ahol egymást táplálni tudjuk és
segíteni a növekedésben.
.
Uram, támogasd erőfeszítéseinket,
hogy a meleg és biztonságot adó
menedékké alakítsuk otthonunkat,
ahol az energiánkat megújíthatjuk,
és felfrissíthetjük lelkünket.
.
Segíts olyan menedékké alakítani,
ahol az aggodalmak feloldódnak,
a mosolyt megosztjuk,
szabadon és nagylelkűen megosztjuk
a szeretetet.
.
Uram, a mi otthonunkat alakítsd olyan
szentéllyé, ahol érezzük jelenlétedet
És ahol befogadjuk szeretetedet.
Ámen.

Kívánságom számodra ennél ezerszer gazdagabb.

Őrizzed lelkedben a hálát,

és a köszönet ki ne fogyjon ajkadról.

Szíved legyen telve a visszaemlékezés gazdag szépségével

arról, ami betöltötte életedet.

 

Azt is kívánom, hogy bátran nézz szembe

az élet feladataival és a próbákkal,

amelyeknek kitesz.

Amikor pedig súlyosnak érzed a keresztedet

és a csúcsot meredeknek, ahova az út vezet,

pontosan akkor növekedjen meg benned

a remény és a bizalom.

Ilyenkor jussanak eszedbe azok az évek,

amikor melletted volt Isten kegyelme és öröme,

és volt igaz barát, aki reményt adott.

A múlt erőt ad arra,

hogy kivárjad a vihar elmúltát

és a felhők elvonulását. Így lesz elég erő és idő,

hogy a magad hegycsúcsára feljuthass.

Barátodban az Isten Fia mosolyog rád!

Maradjon meg benned

ez a biztos tudás mindörökre,

s akkor megtalálsz mindent,

amire vágyódsz, és ami boldoggá tesz.

 

Legyen életutad járható, azt kérem számodra.

 

Fagyos dermesztő napokon

valakitől kapj mindig meleg szavakat.

Sötét éjszakáidat telihold világítsa meg,

és járható út vezessen mindig házadig,

s örök hazádig.

 

Ha bajban vagy, Isten ne aludjon bárkádban soha.

Oltalmazón borítsa föléd tenyerét,

és útjaid fölfelé vezessenek.

az időjárás ne legyen ellenséged,

hátszéllel járj, s a vihar ne sodorjon szakadékba.

Mire az ördög észbe kap, hogy te arra jártál,

már régen a mennyországban legyen otthonod!

Kalina Valéria:

Áldj meg engem Uram


Áldj meg engem Uram, amivel megáldhatsz!
Ismersz engem, tudom, valóságban láthatsz.
Ismered bűneim, s mire vagyok képes,
Áldj meg én Istenem, mert az erőm véges!

Áldj meg engem uram, adj világosságot
És erőt, hogy bírjam látni a világot!
Áldd meg életemet örök tiszta fénnyel,
És nehéz sorsomat éltető reménnyel!

Áldj meg engem Uram, minden jóval, széppel,
Tiszta szeretettel, igaz emberséggel!
Áldásodat kérem mindazon lelkekre,
Akik tanítottak igaz szeretetre!

Áldj meg Uram, hogy én is áldhassak,
Hogy e sötét térben még világíthassak!
Áldd meg utamat, hogy célomat elérjem,
Földi utam végén, lelkem Hozzád térjen!

Áldj meg engem Jézus és vezessél engem,
A Te utjaidon járjon az én lelkem!
Mutassad meg nékem gyönyörű világod,
Hadd legyek tenéked ragyogó virágod!

 


Tagore:

ÁLDÁS

Áldd meg ezt a parányi szívet, hófehér lelket,
mely elnyerte az ég csókját a földi életre.
Szereti a nap tündöklő fényét és az anyja
boldog mosolyát.
Nem gondol megvetéssel a porra, és nem vágyik
csillogó aranyra.
Áldd meg őt, és öleld szorosan a szívedre.
Száz keresztúton át idetalált. Ő tudja a
titkát, hogy választott ki a tömegből téged,
ajtód elé lépett, és kezedbe fogózva kérdezte
az útját.
Híven követ, csacsog, és nevet, és a szíve nem
ismeri a kételyt.
Őrizd hitét, vezesd biztos kézzel, és áldd meg őt.
Tedd a fejére a kezed, és kérd istenedet, hogy
ha parányi lába nyomában vészjósló hullámok
kelnek, fentről kapja a szelet, és kifeszített
vitorlákkal elérje a béke kikötőjét.
A nagy rohanásban ne felejtsd el őt, engedd,
hadd jöjjön közel szívedhez, s a kezed
pihentesd meg áldón a fején.

 

 

Végh Tamás
Fohász

Mindennapi szavainkat
Add meg nekünk ma,
Hogy tudjunk
Egymáshoz szólni szépen.
Káromkodjon bár e jelen,
Mi maradjunk meg
Vérpiros igézetükben.

Mindennapi jóságunkat
Add meg nékünk ma,
Hogy ki ne hűljön
Bennünk az a jászol,
Melyből egykor
Kihangzott az Ígéret,
Őszbe lehullt
Nyaraink csendjén törve át.

Mindennapi szívünket
Add meg nékünk ma,
Hogy bírja erővel
A reszkető lélek,
Ne legyen sohasem
Szeretni rest,
Ha már fájdalmait
Hozzád felemelte.

Hálaadás és könyörgés

Istenem! Köszönöm, hogy adtál újra egy napot.
Meg egy órát, egy további percet,
új alkalmat, hogy szolgáljak Neked.
Szabadíts meg ma a jövőtől való félelemtől,
a holnap felőli aggodalomtól,
valaki iránt érzett keserűségtől,
a veszély idején rám törő gyávaságtól,
a munka terhe elől menekülő lustaságtól,
a megfutamodástól, amikor vannak új lehetőségek,
a gyengeségtől, amikor a Te erőd közel van.
Tölts meg ehelyett szeretettel, mely nem ismer határokat,
bátorsággal, mely nem rendíthető meg,
hittel, mely dacol a sötétséggel,
erővel, mely feladataimhoz elég,
hűséggel, mely országod javáért fárad,
bölcsességgel, hogy szembenézzek az élet változásaival,
hatalommal, hogy Hozzad emeljek fel embereket.
Légy velem újra ezen a napon.
Használj tetszésed szerint.
Jézus nevében kérem.

Ámen.

Jan Lulu Stern :
IMA


Kérlek Uram, fordítsd arcodat felém,
hogy láthasd alázatos gyermeked!
Lásd, gondok közt, sóhajok közepette,
félénken, akár egy kis gyerek,

emlékek idézik egész életem,
mint sötét léleknek fekete temetés.
Gyermek, kamasz, s felnőtt, - élem a sötétet,
sűrűl és feketül: nincs menekülés.

Az elmúlást várva, békés, agg életet,
sírgödörtől nem félve, nem vágyva semmire,
most is- akárcsak régen - pofonok helyét érzem,
és szidalmak kísérik végig életem.

És - akár régen - most sem védelmez senki.
Céltábla vagyok megint, mit telibe talál
a világ összes sara: lelkembe mar és fáj.
Keserű a sors, mely az utamba állt.

Menekvést kerestem kanyargó utakon,
vagy egyenes ösvényen valami valót,
de kattannak mindig, mindig a lakatok,
ólompecséttel zárva megannyi ajtót.

Hogy ne lásd alázatos gyermekedet
legyőzve, sírva, fájdalmakkal telve,
magatehetetlenül, mint egy kisgyermeket:
Uram! fordítsd el arcod másfele!

És ha megérted eltékozolt életem,
mit öreg, felnőtt s gyermekként éltem -
fordulj el, Atyám, szemembe ne nézz!
Ne lásd meg benne összetört létem!

( P. Tóth Irén ford. )

Nem vagy egyedül

Angyalokkal mindig szép az élet,
Szolgálnak, és szeretnek nagyon,
Hát vésd eszedbe, hogy nem vagy te árva,
Mert őrangyalod féltőn vigyáz rád.

Istenünknek végtelen nagy szíve,
Teremtette őket, mi mellénk,
S ha nem boldogulsz már te másképp, kérjél,
És arkangyalok repülnek feléd.

Kicsit gondolj ránk, angyalokra,
Akik az Úrnak oldalán,
Szolgálnak és szeretnek téged,
Most kérésedre várnak már.

Sokszor gondoljál Istenedre,
Az Ő nagy szíve nyitva áll,
Te hőn szeresd és magasztald,
Mert Ő ?Teremtő Atyád?.

Az embereknek néha rossz a kedvük,
Hullámvasút kicsinyke életük,
De ahogy lent van, utána már föl száll,
És boldogan repülnek fölfelé.

Hinni kell, és így érdemes élni,
Mert az élet ezernyi arca szép,
Hát ne csüggedjél, mindig bízz az Úrban,
Te boldogsággal repülj Ő felé.

Kicsit gondolj ránk, angyalokra,
Akik az Úrnak oldalán,
Szolgálnak és szeretnek téged,
Most kérésedre várnak már.

Sokszor gondoljál Istenedre,
Az Ő nagy szíve nyitva áll,
Te hőn szeresd és magasztald,
Mert Ő ?Teremtő Atyád?.

Most már látod ily boldog az élet,
Minden napod és pillanatod,
Ha érted már és tudod mi a dolgod,
Térdelj most le és imádkozz felé.

Halleluja szent Jézus Krisztus,
Dalolják most az angyalkák,
Hát, jer velünk és énekeljük,
Éltessük a világ Urát.

Áldott vagy Te, Szentséges Isten,
Köszönjük, hogy megváltottál,
Szenteltessék meg a neved,
Ezt zengik a harsonák.

/Löffler Marianna/

Imádkozom Érted minden nap !

Imádkozom Érted minden nap
Reggel, délben este hozzá fohászkodom Érted
Érzem hogy meghallgassa imáimat
Legbelül szívem, legmélyén érzem megkaptam a választ

Nem kértem tőle számodra gazdagságot, sem hírnevet
Erőt, egészséget, türelmet, békességet, nyugalmat
Szerető megértő családot, őszinte igaz barátokat
Boldogságot kis dolgokaban, és a nagyokban egyforma arányban

Áldást életedre, legyen melletted minden nap
A napnak minden percében őrizzen Téged
Vezessen az égi Isteni fény a Teremtőnk
Legjobban féltő, óvó, szerető gondoskodásáért
Imádkozom Érted minden nap

Válaszát érzem szívemben, soha szavakkal Ő nem beszél
Menyugatatott engem, adjam át üzenetét Neked
Veled van mindig minden pillanatban, ne félj ne aggódj
A holnapért ,jövődért, Áldást adott életedre

Jegyezd meg Isten szeret Téged, soha el nem hagy
Ő az egyetlen kiben egyedül bízhatsz, és örök támaszod
Egész életed útján, egyedüli, aki soha nem hagy, cserben
Téged sem és egyetelen embert sem ki őhozzá fordul
Adj hálát minden elmúlt napért, és minden egyes új nap kezdténél!

/ Szebenyi Judit/

Fordított fohász


Mit kérsz tőlem, Istenem?

Mi a Te akaratod?
Eddig mindig én kértem,
s hittem, hogy megadod.
Most én szeretnék adni.
Lábaid elé rakni
mindenemet, amim van.
Először a haragom,
másodjára a dacom.
Jöhet büszkeségem,
gőgömet, hogy ne éljem.
Sok félelmem is a tiéd,
megtisztítja majd az Ég.
Vágyaimat viheted,
kergettem már eleget.
Hogyha mindezt elvetted,
hagyd meg az én hitemet!
Érző, meleg szívemet
töltse meg a Szeretet.

Uram, imámat Tehozzád indítom,
örömöm, aggodalmaim, mosolyom,
könnyeim Feléd irányulnak
és kérlek, könyörgök Neked,
hogy hallgass meg.

A pillanat szent.
Szent a fogadalom, ami elhangzik,
szent a szövetség, mi megköttetik,
ha Te is ott vagy
és ezért imádkozom.
Imádkozom, hogy vedd kezedbe őket.
Kérlek tekints az otthonukra
s vezesd őket arra az életútra,
mely a menny felé vezet.

Az élet ilyenkor egy fordulóhoz érkezik
és választani kell.
Talán egy kicsit visszanézni,
búcsúzni, elmerengeni azon, mi volt,
de aztán menni kell.
És ezek lehetnek nehéz percek is,
hisz az elválás mindig könyörtelen.
Ezért kérek Tőled erőt, Jó Istenem.

És ez az erő vezesse őket is.
Hatalmas, óvó kezed árnyéka védje
minden vihartól, akár a tűző naptól.
S míg az élet forgatagában
annyi álnok hang lesz hallható,
szelíd szavaddal, nyugtató hangoddal
szólj ez új családhoz, Istenem,
hogy örömük Benned teljes legyen.

Én pedig ígérem,
hogy róluk és Terólad
soha el nem felejtkezem.

Ámen.

Adj szeretteimnek jó egészséget

Adj szeretteimnek jó egészséget és boldogságot,
hitet és szeretetet, igaz lelki életet,
ajándékozd nekik békédet, amelyet
nem kaphatnak meg a világtól.

Engedd, hogy védelmed alatt
boldog közösséggé váljunk;
hogy mindig szeretettel és
hűséggel viseljük el, ami ér bennünket;
hogy mindig osztozzunk egymás
örömében és bánatában.

Adj erőt, hogy amikor szeretteim
elcsüggednek és keserű csalódás éri őket,
mindig vigasztalást, menedéket,
támaszt jelenthessek számukra!

Ámen

Hit
  
Néha mikor elgondolkodol
Kire számíthatsz az életed során,
Egy név az csak, mely benned érlelődik:
Isten, a Mi Atyánk!


Ha bánatod van, bármilyen fájdalmas
Ő az, kihez igaz szívvel elvonulhatsz.
Nem nevet ki, nem űz gúnyt belőled,
Hatalmas szeretete, megsegít és átölel.


Félelmed úgy érzed, nehéz elviselned,
A mi Urunk az, ki ebben segít neked.
Úgy érzed, néha az élet unalmas,
Sok-sok gond nehezedik rajtad.


Fordulj csak bizalommal az Atyához,
Oltalmat adó keze, minden gondot megold.
Megcsaltak, becsaptak, átgázoltak rajtad,
Nem kívánsz tovább élni, célodat feladtad.


Egyet tegyél meg, menj az Úr házába,
Bánatos szíved valami boldogság átjárja.
Rádöbbensz: bánatodra a választ rögtön megtaláltad.
Előtte nincs titok, őt be nem csaphatod,
Őszinte legyen minden pillanatod.


Minden időben, minden korban,
Esőben, hóban, zivatarban
Az egyetlen akire mindenben számíthatsz.
S mikor közeleg a vég, közeleg az elmúlás
Ő az egyetlen, aki mindig melletted áll-
Nem hagy ott egy pillanatra sem,
Megölel... megsegít... fájdalmadon enyhít.


Utolsó pillanatban is Ő fogja a kezed,
Ő lesz az, aki fogad majd a nagy mindenségben.
Most már tudod, az életed véges,
Mindig és mindenért az Istent szólítod meg.


Tehát még nem késő, alakítsd így
az életed,
Meglátod az Úr majd megsegít tégedet.
Köszönd meg számtalanszor az életet Néki,
Meglátod, Hited mindig, mindenben
átsegít.

 

Ha néha nem találod, a világban a helyed
Emeld majd az égre, fáradt tekinteted
Ha nincs kedved nevetni, beszélni, de máshoz
Folyamodj szerényen, a szent fohászkodáshoz

Csendesedj meg belül, mélyen a lelkedben
Érezd a világot, éld át szeretetben
Csak ez repít majd oda, a fénylő mennyországba
Hol szívedet megnyugvás és csodás szépség várja

Fohászkodj szerényen, imádkozzál hittel
A gonoszt is megjárod, de töltsd el félelemmel
Hogy nincs hatalma rajtad, csak is az Istennek
Hogy régen átnyújtottad, szíved az egeknek

Fohászod meghallik, még ha nem is hiszed
Hallják az angyalok, s megáldják életed
Te csak majd imádkozz, ne gondolj hát mással
Ne gondolj béredre, se az áldomással!...

Fohászod, szent dolog, soha ne feledd el
Olyankor együtt jársz, a hatalmas Istennel
Imádkozz, hát vélem, hogy szíved el ne vesszen
Maradj velem kérlek,...maradj szeretetben...

Szeretett Mihály Arkangyal!

A Vagyok aki Vagyok nevében hívom a fény seregeinek oltalmát!

A Teremtő nevében és a Teremtő Szeretetének Hatalmával,
kérlek Michael Arkangyal szabadíts meg engem az ártó erőktől!

Hass át Isten szeretetének izzó, tisztító lángjával,
hogy a gonosz erőitől megszabaduljak!

Védj meg engem és a szeretetteimet,
fényes kardod erejével és égi hatalmaddal!
Védj körül kék-fehér gyémánt pajzsoddal egész nap,
hogy biztonságban legyek a negatív erőktől és ártó szándékoktól!

Most és a jövőben, Szent Krisztusi Énem nevében kérem ezt
és hálásan elfogadom, köszönöm..

mail

Szent Mihály arkangyal a 7 főangyal egyike (a hét főangyal: Gábriel, Raffael, Mihály, Uriel, Sariel, Raguel, Ramiel). Mihály arkangyal a mennyei hadak vezére és győzelemre vivő harcosa. A 6. század óta (jelenleg) szeptember 29-én ünnepeljük. Legtöbbször a hatalmas kardjával ábrázolják, mely azt szimbolizálja, hogy legyőzi a gonoszt, Isten iránti hűsége megingathatatlan, hatalmas akaraterővel rendelkezik.

Nevének eredete: “mi ká el” = ki olyan, mint Isten? Arra utal, hogy Szent Mihály arkangyal a Istenhez hűséges angyalok vezetője, akik a gonosz ellen harcolnak.

Az arkangyalokat a művészetben angyalszárnnyal ábrázolják. Mihályt vagy egyházi ruhában vagy harci öltözetben mutatják be – a lábánál a gonosszal. Néha mérleget tart a kezében, mint a jó és rossz eldöntésére szolgáló személy, aki a lelkeket mérlegeli. Gábriellel a magyar Szent Koronán is ő látható.

Szent Mihály arkangyal a haldoklók mellett van, segít átmenniük (a másvilágba).

mail

 

 
 

Megosztás Megosztás a Facebook-on