Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Boldog névnapot !

 

mail

 

heart

 

mail

 

heart

 

mail

heart

 

mail

 

heart

mail

 

heart

 

heart

 

 

 

Megújult formában köszöntelek az oldalamon.
Már wmv videó formátumban töltöm fel a pps-eket..ennek oka: 
 A fájltárolóm feltöltődött és változtatnom kellett.
A You Tube csatornámon (avagy itt )egy kattintással megtekinthetőek.

Új irott Png képeim :

ITT !

Sok egyéb apróságot is összegyűjtöttem, 

számomra szépnek ítélt 

verseket ,

képeket,

fohászokat,imákat.

Érdemes bepillantani !
 

ÉLEM AZ ÉLETEM

Élem az életem
fehéren, feketén,
nem értem a végére,
és nem vagyok az elején.

Nem osztom az időm
órákra, percekre,
lüktetek, mint a vér,
fel s alá a szívben.

Sose nézek vissza
bolond éveimre,
elszállt az ifjúság,
közben bölcsebb lettem.

Mi lett vágyaimból,
a gyötrő kamaszkorból,
lelkemben csírázó
fennkölt ábrándokból?

Lappangtak bennem
forradalmi vágyak,
egy- egy titkos csóktól
fellángoló ágyak.

Voltak foltos napok,
aztán arany tiszták,
irgalomért könyörgő
átkozott éjszakák.

Tanultam a világtól,
testtől és lélektől,
s a mérgezés titkát
gyilkos beléndektől.

Sejtelmek lökdöstek
egy korcs életen át,
magamat játszottam
a világ színpadán.

Beteg társadalom,
beteg szereplője,
nem nézhetek immár
a saját szemembe.

A lélek tükre benne
egyre homályosul,
a hazugság tengere
felette tornyosul.

Ó, ha tudtam volna
mire megy a játék!
Eléghettem volna
ünnepi fáklyaként.

Mit láttam előre?
S mi az amit nem?
Önámítás volt-e
vagy valódi hitem?

A szívemen kívül
nem követek senkit,
csak a lelkiismeret
szabja meg tetteim.

A felelősséget most már
nem hárítom másra,
tetteim vonjanak
végső számadásra.

Ambrus Margana

heart

 

Meggyesi Éva: 

Múlnak az évek

Megváltoztam. Múlnak az évek.
Ma már egészen más vagyok,
másképp látom az őszi kertet,
másképp érzem az illatot.

Nemrég még hamvas rózsa nyílott
a sűrű, zöldülő bokrokon,
ma már lehulltak, s ott hevernek
a dértől gyöngyöző pázsiton.

Elhervadtak, ahogyan én is,
bár a szívem még úgy dobog
mint rég, amikor ifjú voltam,
s nem voltak ráncok arcomon.

De a szívem még ugyanúgy érez,
ma is éppen úgy szeretek
minden jót, amely boldoggá tesz,
s megszépíti az életem.

Ha eső mosott, én bőrig áztam,
s habár a testem remegett,
szívemből olyan melegség áradt,
mely messze űzte a hideget.

Ha vihar volt, gyakran megtépázott,
összetörve a lelkemet,
s mégis: annyiszor talpra álltam!
Mindig volt, ami éltetett.

Ha hideg volt, remegve, félve
őriztem azt, akit szeretek,
meleg kabátként átölelve,
hogy elűzzem tőle a hideget.

S most itt vagyok. Hajamra dér hull,
arcomra sűrű köd szitál,
egyedül, mint egy gyönge nyárfa,
amely oltalmat nem talál.

Mégsem félek, hisz van miért élnem!
Van két gyönyörű gyermekem!
S szeretnék értük többet tenni,
hogy ők boldogok legyenek.

Istentől már csak annyit kérek,
csak annyit adjon még énnekem,
hogy tudjak még nekik valamit adni,
amíg a földön megleszek.

mail

mail

Nem akkor múlik el az ifjúságod,
Amikor azt mondják neked: néni.
Addig tart, amíg tudsz életedben
Őszinte szívvel örülni, remélni.
Ifjúságod megtart téged
Míg örülni tudsz egy szál virágnak
Amíg helye van szívedben
Egy májusi est dalának
Ha majd nagymamaként egykor
Megérzed talán, hogy szíved fárad,
S nem támad vágy, ami éltet,
Akkor, - de csakis akkor-
Ints búcsút az ifjúságnak.

Csabai Lajos

mail

wink

Hallgasd a szíved szavát,
Hallgasd azt,mit suttog neked.
Léteznek apró, kicsi csodák,
És ez csoda, benne él az emberekben.

Csoda a szülő,ki életed adod neked,
Csoda az,ha van egy testvéred.
Csoda,ha valaki tud bánni az itallal,
S tudja azt,hogy mennyi az elég.

Csoda az, ha letudsz mondani egy szenvedélyről,
Mert szerelmes vagy,s tiszta szívből szereted a párod.
Csoda az,ha még van igaz szerelem,
S tudtok is harcolni ezért a szerelemért.

Csoda az, ha vannak barátaid,
Kik melletted állnak mindig.
Ha vihar lesz vagy hurikán,
Ők Akkor sem hagynak magadra

Csoda az,ha egy orvos megmenti életed,
Csoda az,ha megszületik a legnagyobb kincsed a gyermeked.
Csoda az,hogy végig nézheted,hogy cseperedik,
Csoda az a tengernyi szeretet,mi kialakul köztetek.

Csoda, ha valaki akkor jön,ha a többiek mennek,
S letörli szomorú könnyeidet.
A legnagyobb csoda az,mi benned él,
S mit az életben elérhetsz még.

Csak nézz mélyen bele a szívedbe.
És észre fogod venni,hogy a csoda ott él benned is.
Csak bízz magadban,ennyit tegyél,
És végül mindent elérsz,mit szeretnél.

Kalmár Enikő verse

 

bab1.png

 
 

heart

Nem azért születtél, hogy boldogtalan légy és szenvedj egész Életedben.

Az életet azért kaptad, hogy fejlődj, szerezz új tapasztalatokat és boldogságban élj. ,,....hogy ez nem egészen így alakult?" - mondják most sokan.

Ez így van. De mi az oka, hogy elveszítjük valahol azt a boldogságot amit születésünkkor kaptunk?

Míg kisgyermek vagy, főleg a család és a környezet határozza meg a fejlődésedet, vagy nem fejlődésedet.

Ha szeretnek és egy boldog család vesz körül , Te is ezt adod tovább.

Megtanulod, hogy mit jelent szeretni, hálásnak lenni és adni nemcsak mindég kapni. Felnőttként már lehetőséged van irányítani a saját Életedet.

Mindenki életében eljön az a pillanat, amikor rádöbben, hogy ez - amit most él-, nem igazán az ő élete.

Hidd el, senki nem mondhatja meg, hogy mi legyen a Te célod, a vágyad, az Életed. Csak Te tudod megteremteni azokat a feltételeket, hogy ne mások irányítsák az Életedet.

Sokan kérdezték tőlem, hogyan és miért szántam rá magam , hogy a változás útjára lépjek.

A válaszom egyszerű: ,,...mert élni, boldogan szeretnék élni!"

Amit eddig éltem az nem én voltam és nem is az én életem volt.

Mindég valakinek meg kellett felelnem, teljesíteni az elvárásokat, alkalmazkodni mások igényeihez.

Vettem egy mély lélegzetet, és úgy döntöttem, kilépek ebből a régi életemből. Szeretek saját magam lenni , olyan aki mindég is voltam.

Szeretem a hibáimat, és a jót ami bennem van.

Szakítottam a múlttal, és jól bezártam a ,,múlt" ládájának tetejét .

Nehéz volt.

Elsírtam minden fájdalmamat, hogy az új utamon, ezek már csak emlékek maradjanak.

Leültem Életem tükre elé, és a velem szemben ülővel megbeszéltem a jövőbeli terveimet, céljaimat, azt hogy mire vagyok képes, mit kell megtanulnom, hogyan tudom erősíteni az Önbecsülésem, hogyan tudom tiszta szívből szeretni Önmagam és főleg, hogyan kaphatom vissza az Önbizalmamat.

Mióta ezen az úton haladok, elmaradtak azok akik bántottak, kihasználtak és bevallom egyáltalán nem hiányoznak.

Most már olyan emberek vesznek körül akikben bízom, segítenek a fejlődésemben, az új ismeretek befogadásában.

Hálás vagyok, hogy napról napra egyre nagyobb szeretet és boldogság vesz körül. Hálás vagyok, hogy ezt a sok jó és pozitív dolgot most már én is tovább adhatom. Kívánom, találd meg azt a boldogságot, amit a születésedkor megkaptál,

mert az a tied és amelyet senki tőled el nem vehet.

heart

 

Talány

 
  Nem tudom hová, meddig és mennyi.
Tanultam sírni, tudok szeretni.
Féltem, de voltam vakmerőn bátor.
Nem vagyok más, csak egyszerű vándor.

Nem tudom hová, meddig és mennyi.
Lelkem útját hányszor kell megtenni?
Most még itt vagyok, még visz a lábam.
Kiszabott út. Fohász a zsoltárban.

Szeretnék látni, kérdés ezernyi.
Libben a kendő, csak egy leheletnyi.
Nem tudom hová, meddig és mennyi,
fény leszek -e, vagy csak oszló semmi.

/Alkony / Ilona Zagyi Gáborné /

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
mail
 
 

Megosztás Megosztás a Facebook-on